A mentális zavarokkal küzdőknek elérhető hosszú távú ellátó
intézmények száma korlátozott. Az ellátás rövid,akut krízisek
kezelésére való,nem hosszú távra.A betegek elbocsátásakor a
közösségi vagy lakhatási támogatás nem biztosított.Az utánkövetés és
a rehabilitáció hiánya miatt sok beteg visszakerül,ami a krónikus
állapotok ismétlődéséhez vezet.A betegek számára nem állnak
rendelkezésre megfelelő számú közösségi programok.Külön
rehabilitációs intézményrendszer nincs is.A rehabilitációs programok
száma korlátozott és nem elég komplexek ahhoz,hogy a betegek
reintegrálódjanak.A társadalmi reintegráció is hiányos.A stigma
miatt a betegeknek nehéz munkát találni,amely hozzájárulna a
gyógyuláshoz és az önálló életvitelhez.Az ellátásban a szakemberek
száma nem elegendő,hogy megfelelő ellátást biztosítsanak.A
támogatott lakhatás a szociális tárcára hárul.Az egészségügyi
finanszírozás nem elég a krónikus ellátások és közösségi programok
fenntartásához.A mentális betegek jelentős stigmatizációval néznek
szembe,ami akadályozza,hogy hozzáférjenek az ellátásokhoz és hogy
megfelelő támogatást kapjanak.Egyes civil szervezetek által
támogatott közösségi és rehabilitációs programok léteznek.Ezek célja
a társadalmi integráció és az önálló életvezetés támogatása,melyet a
szociális és fogyatékosságügyi tárcával végeznek,az egészségügy nem
szerepel.A rendszerszintű egészségügyi megoldások váratnak
magukra. Nem maradhat ki az egészségügy a harcból.
Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum PÉF
