ujkeletlive
Binjámin Netanjahu miniszterelnök múlt héten ígéretet tett az askenázi háredi Agudat Jiszráel párt vezetőinek a jesiva diákok katonai szolgálat alóli mentességét biztosító jogszabály megszavazását illetően, amennyiben támogatják az idei költségvetés és a deficit visszafogása érdekében fontos, úgynevezett csapdába esett nyereségek megadóztatása törvényt. Bár az askenázi frakció részben állta a szavát, Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter lázadása miatt, éppenhogy sikerült megszavazni az említett törvényt. Ettől függetlenül, a társadalmi elutasításon túl a kormányon belül is megosztó, úgynevezett katonai sorozási mentességet biztosító törvény megvitatása, az előzetes elfogadására kijelölt illetékes bizottság napirendjére sem került azóta.
Eközben Jiszráel Katz védelmi miniszter [Likud] megpróbálta eltávolítani a kormány Legfelsőbb Bíróságnak adott védelmi minisztériumi válaszából az izraeli hadsereg azon egyértelmű kijelentéseit, miszerint akár már három éven belül az összes sorköteles ultraortodox besorozható katonának az adott toborzási körben, – jelentette tegnap este a Kan közszolgálati csatorna.
Arra hivatkozva, hogy jelenleg nincs érvényben hatályos mentességi törvény, a Legfelsőbb Bírósághoz beadott petíciók beadói kérelmezik, hogy a bíróság kivétel nélkül utasítsa a hadsereget a sorköteles háredi fiatalok toborzására. A védelmi rendszert képviselő igazságügyi minisztérium a petíciókra adott válaszának értelemszerűen magában kell foglalnia a hadsereg egyértelmű álláspontját, miszerint akár már 2026-ra korlátozás nélkül be tudnak fogadni minden ultraortodox újoncot.
A háredi sorkatonai mentességet ellenző Joáv Gallant [Likud] védelmi miniszter menesztése után, a helyére kinevezett Katz feladta volt egy, a háredi frakciók és vallási vezetők számára elfogadható mentességet biztosító törvény kidolgozása és elfogadtatása a Kneszetben, ami nyilvánvalóan nem áll összehangban a 14 hónapja tartó többfrontos háború miatt többszörösen is terhelt hadsereg igényeivel. Ily módon Katz próbálkozása a hadsereg jelentésének kihagyását illetően, jogilag nem elfogadható kísérletnek minősül lényeges információk elrejtésére a Legfelsőbb Bíróság elől.
- A Kan tegnap esti riportja után a petíciót beadó Mozgalom a Minőségi Kormányzásért közölte – „Jiszráel Katz védelmi miniszter lényeges információk eltitkolásán dolgozik a Legfelsőbb Bíróság elől a döntő tárgyalás előtt, ami az igazságszolgáltatás akadályozása, és akár büntetőjogi vétséggé is válhat. Katz megpróbálja eltitkolni a bíróság elől azt a tényt, hogy az izraeli hadsereg már 2026-ra képes lenne besorozni minden háredi fiatalt, aki köteles szolgálatot teljesíteni,” – áll a közleményben, felszólítva a főügyészt vizsgálat indítására az igazságszolgáltatás akadályozása és hűtlen kezelés gyanújával, aki súlyos bűncselekmény, és veszélyezteti az állam biztonságát, illetve politikai érdekek érdekében árt a tartalékos katonáknak.
A háredi pártok megnyugtatására a koalíció olyan törvényjavaslatot próbál elfogadtatni, amely látszólag bizonyos fokú ultraortodox toborzást eredményezne, de nagyjából lehetőséget biztosítana a katonai szolgálat alóli széles körű felmentésre, azzal indoklással, miszerint a hadsereg úgysem nem képes befogadni a jelenleg szolgálatra jogosult mintegy 70000 háredi sorköteles fiatalt, amit azonban a katonaság felsővezetői többször is cáfoltak.
Katz tervezett jogszabálya egy régi típusú kezdeményezést melegít fel, és még csak a látszatát sem kelti az ultraortodoxok valódi szándékot tükröző toborzásának, és nemcsak a hadsereg, de a Pénzügyminisztérium szakmai véleményezésével is szembe megy. A pénzügyi tárca több ezer ultraortodox sorozását, valamint személyes szankciók kiszabását követeli a javaslat mesterkélt kiterőivel szemben, hangsúlyozva ez utóbbi esetében várható messzemenő negatív gazdasági következményeket, és az egyén biztonsági terheinek jelentős növekedését.
- a védelmi miniszter javaslata szerint az elkövetkező két évben évente mindössze 4800 háredi behívását tűzik ki célul, így papíron hét év alatt érnék el az ultraortodox korosztály 50%-át [az adat nincs hozzáigazítva a hét év múlva várható demográfiai növekedéshez]. Ugyanakkor ezen céloknak szinte semmi jelentősége nem lenne személyes szankciók hiányában, mivel csak három év utáni be nem tartást követően vezetnék be, és kizárólag intézményi jellegűek lennének, nem vonatkoznának az illető személyre. Vagyis, lényegét tekintve a kormány arra számít, hogy a következő három év alatt lehetősége lesz a törvényt olymódon megváltoztatni, hogy a szankciókat alapjaiban megszüntessék, így semmilyen következménye nem lenne a toborzás alóli kibujásnak.
Jogev Gardos, a Pénzügyminisztérium költségvetési igazgatója csatolta álláspontját Katz vázlatához, hangsúlyozva – „amennyiben a kialakuló rendelet lényegében hasonló lesz ehhez a tervezethez, akkor az messzemenően negatív gazdasági és költségvetési hatásokat eredményez, valamint jelentős mértékben növeli az egyénre háruló védelmi terheket.”
Pénzügyi szakmai körök úgy becsülik, hogy a tartalékos katonai szolgálat okozta gazdasági kár havonta 50 ezer sékel tartalékos katonánként. A védelmi rendszer jövőbeni szükségleteit évi 60 napos tartalékos szolgálatra becsülik 300 ezer tartalékos esetében, ami éves szinten 30 milliárd sékel költséget jelent, és ami jóval magasabb, mint a reguláris katonák behívásának költsége. Az ultraortodox férfiak toborzási potenciálját 18–26 éves kor között körülbelül 60 ezer főre becsülik – mindazokra vonatkozóan, akik túllépték a szolgálat halasztási státuszt, valamint évente további 14 ezer fő, akik elérik a 18 éves kort.
Továbbá, Gardos hangsúlyozza, miszerint – „minden besorozott korú ultraortodox zsidóra sorozási kötelezettséget kell előírni, és csak ezután kell megállapítani egy mentességi kvótát. A szolgálatnak biztonsági előnnyel kell járnia – a sorkatonai szolgálat vagy a ZAKA nem könnyíti meg a tartalékszolgálat terhét. Azok pedig, akik nem vonulnak be, személyes szankciókkal lesznek sújtva.”
Továbbá, a dokumentum szerint mindazok, akik nem vonulnak be, szinte minden állami támogatáshoz való jogukat elveszítenék. A kincstár indoklásában rámutat, hogy a negatív ösztönzők (szankciók) hatékonyabbak, mint a pozitív irányúak.
Végezetül, a minisztérium arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi általános toborzási célokat kitűző mechanizmusok további alkalmazása, a személyes sorkötelezettség bevezetése nélkül, nem fog jelentős bevonulást eredményezni a szektorban, ami „súlyos károkat okozhat az izraeli gazdaságban két szempontból is: fenntarthatatlan szolgálati terhet ró a tartalékos katonákra, és akadályozza az ultraortodox férfiak gazdasági integrációját.”
A pénzügyminisztériumi elemzést megelőzően Katz részt vett egy formális meghallgatáson, amely során a hadsereg személyzeti főosztályának vezetője – Dado Bar Kalifa dandártábornok, valamint további magas rangú katonai tisztviselők tájékoztatták az ultraortodoxok toborzását illetően, a katonaság igényei illetve feltételei hátterében.
A megbeszélésen nagyjából ugyanaz hangzott el, amit elődje Joáv Gallant is támogatott. Katz kérésére a hadsereg személyzeti főosztálya bemutatta a katonaság képességét, szükségletét és felkészültségét, hangsúlyozva miszerint 2026 júliusáig körülbelül 10 ezer ultraortodox toborzása szükséges tekintettel a hosszú háború okozta humánerőforrás-veszteségekre.
- Gallant a folyamatot már elindította, de nem sok sikerrel, mivel a rabbinikus felszólítások és fenyegetések hatására a több ezer szolgálatra behívott háredi sorköteles közül mindössze néhány százan jelentek meg az első behívón.
A hadsereg további indoklása szerint három feltétel szükséges a sikeres állománybővítéshez az ultraortodox közvélemény vagy legalábbis annak egy része, és természetesen a vezetés egyetértése; szankciók kiszabása azokra, akik megtagadják a törvény által előírt szolgálatot; és ennek megfelelően a megkülönböztetés nélküli végrehajtás.
Az ultraortodox frakciók a háredi sorkatonai szolgálat mentességét biztosító törvény megszavazásától tették függővé a költségvetés támogatását. Az ultraortodoxok politikai szektor és vallási vezetőik között is ellentétek merültek fel. Miközben a szefárd Sász és az askenázi Agudat Jiszráel vezetői még húznák az időt és tárgyalnának a kormánnyal, a Tórai Tanács bölcsei eleve tisztázták elutasító véleményüket a terítéken lévő törvénnyel szemben, azt is sérelmezve, hogy ehhez képest néhányan mégis visszatértek tárgyalni a számokról, figyelmen kívül hagyva a Tanács bölcseinek véleményét.
Az Agudat Iszráel magas rangú képviselője korábban azt nyilatkozta, hogy a védelmi miniszter által kidolgozott törvény nem fogja elnyerni a rabbik Tórai Tanácsának jóváhagyását, annak ellenére sem, hogy van aki esetleg egyetért a nevezett számokkal.
Amikor a törvény eljut a Tanács asztalára, nagy valószínűséggel az Agudat Iszráel nem fogja támogatni, mondván – „a törvény a jesiva diákok 50%-os besorozásáról szól, és mi nem tudunk egyetérteni ilyen számokkal. Álláspontunk egyértelmű: minden fiatalember, aki Tórát akar tanuni megteheti ezt bármilyen akadály vagy kormányzati nyomás nélkül. Ha erre szükség van, nem habozunk szembeszállni az állammal, hogy megvédjük a Tóra világát és minden jesivák diák jogát arra, hogy félelem és korlátozás nélkül szentelje életét a tanulásnak.”
The post Háredi sorkatonai szolgálat – Katz megpróbálta eltitkolni a Legfelsőbb Bíróság elől a hadsereg valós információit first appeared on Új Kelet Live.