ujkeletlive
Ahogy közeledik Donald Trump megválasztott elnök január huszadikán esedékes hivatalba lépése, mindenre kiterjedő sok esetben meredek találgatások látnak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a régi/új elnök hogyan fogja megvalósítani választási kampányában ígért nagyszabású béketörekvéseit, különös tekintettel a orosz-ukrán, illetve a gázai rendezés és a túszok kiszabadítását illetően. Emellett, az újonnan hivatalba lépő republikánus kormánynak az időközben az urándúsítás terén jelentősen előrehaladott iráni fenyegetésre is sürgős választ kell adnia.
A második ciklusára készülő elnök nem titkolt vágya volt már korábban is a közel-keleti rendezés, különös tekintettel a nevéhez fűződő Ábrahám Egyezményre vonatkozó munkásságának béke Nobel-díjjal való megkoronázása, ami legutóbbi elnöksége alatt elmaradt. Az időközben egy kormányzási ciklust kihagyni kényszerült, de annál inkább megújult erővel és lelkesedéssel visszatérő Trump ezúttal, saját elmondása szerint egészen más irányú külpolitikai terveket helyezett kilátásba.
Azontúl, hogy pokoli megtorlással fenyegetett, amennyiben hivatalba lépéséig nem jön össze a gázai túszok kiszabadítására vonatkozó alku, úgy tűnik előző elnöki ciklusától eltérően Közel-keleti politikájának középpontjában nem feltétlenül Izrael mindenek feletti érdekképviselete áll, attól függetlenül, hogy végső célja a szaúdi normalizáció megatervének évek óta húzódó lezárása. Az új elnök többszöri kijelentései utalnak körvonalazódó terveire – a Kína és Mexikó elleni vámok drasztikus emelésére, emellett grandiózus törekvései, mint Panama, Grönland – akár katonai erővel történő behúzása mellett, Kanada gazdasági presszióval történő Egyesült Államokba történő beolvasztása mellett kérdéses, hogy mennyi ideje és energiája lesz a Közel-keleti egyensúly helyreállítására, arról nem is beszélve, hogy a megváltozott régióbeli helyzetre való tekintettel a rijádi vezetés mennyire lesz hajlandó diplomáciai kapcsolatokat létesíteni Izraellel a régi, Palesztin kétállami rendezést mellőző feltételek alapján.
Annak ellenére, hogy a jeruzsálemi vezetés úgy véli, vagy reméli, hogy Trump hivatalba lépése után már nem lesz több akadálya az iráni nukleáris képességek felszámolására irányuló közös vagy egyéni izraeli akció elindítására, a megválasztott elnök eddigi nyilatkozatai ellentmondásosak, bár nem zárják ki a mindent eldöntő teheráni támadást, de nyíltan nem is kötelezi el magát mellette.
Trump 2018-as döntése, miszerint kilép az Obama-féle atomalkuból, megfelelő biztonsági intézkedések nélkül szabad utat hagyott az iráni atomprogram felgyorsítására, így Teherán mára nukleáris küszöbállammá vált. A jelentősen előrehaladott iráni nukleáris képességek elleni fellépés, azaz a maximális nyomásgyakorlás mellett a katonai opció lehetősége tűnik reálisnak, amit Izrael a Fehér Házban véglesíteni szándékozik
Trump újraválasztását követően Binjámin Netanjahu miniszterelnök bizalmasa, Ron Dermer stratégiaügyi miniszter Mar-a-Lagóban tárgyalásokat folytatott a beiktatása előtt álló elnökkel, melyet követően így vélte nagy a valószínűsége az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli katonai csapás washingtoni támogatásának, vagy akár az amerikaiak által indított akciónak.
Időközben, a még hivatalban lévő Joe Biden elnök néhány vezető tanácsadója amellett érvelt, hogy még Trump hivatalba lépése előtt kellene csapást mérni az iráni nukleáris létesítményekre, hivatkozva azon kedvező körülményekre, miszerint Teherán és megbízottjai soha nem látott ütést szenvedtek az Izrael elleni háború miatt, de az elnök úgy tűnik nem folytat ezirányú tárgyalásokat.
Dermer nem hivatalos véleménye mellett, Trumphoz közel álló tisztviselők, arra számítanak, hogy a megválasztott elnök a katonai támadás helyett elsősorban egyezségre fog törekedni, amelyre úgy tűnik Teherán ezidőtájt hajlandóságot mutat. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a kínai médiának azt nyilatkozta, hogy Tehran kész újrakezdeni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és más világhatalmakkal egy új nukleáris megállapodás érdekében, majd azt is hangsúlyozta, hogy a 2025-ös év jelentős lesz.
„Bármi megtörténhet,” – közölte sejtelmesen Trump a Time-nak még novemberben, hozzátéve – „ez egy nagyon ingatag helyzet.”
A Trump által hangsúlyozott ingatag helyzet súlyosságát tetézi az is, hogy októberben lejár a nyugati hatalmak azon lehetősége, miszerint a 2015-ös atomalku értelmében bénító szankciókkal vágjanak vissza az iráni nukleáris képességek visszafogására, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei elveszítenék gazdasági befolyásuk nagy részét Iránnal szemben.
Mindezektől függetlenül, Trump kiszámíthatatlan reakcióit támasztja alá a tegnapi közösségi oldalán megosztott felvétel, amelyen a Columbia Egyetem Jeffrey Sachs professzora „nagyon sötét alaknak” nevezi Netanjahut, és azzal vádolja, hogy felelős a szíriai, illetve az iraki háborúkért, valamint azért, hogy az Egyesült Államokat konfrontációra kényszerítené Iránnal. Később, egy másik közzétett felvételen Sachs professzor Barack Obama volt elnököt vádolja a szíriai háború miatt.
A megválasztott elnök több milliós követői előtt megosztott, egyébként zsidó amerikai professzor véleménye nagy vihart kavart, felvetve a kérdést, hogy Trump ily módon akarta nyilvánosságra hozni távolodását Netanjahu illetve politikájától, avagy az izraeli miniszterelnök támogatói szerint pontosan az ellenkezője történik. Mindez természetesen találgatás, azzal szemben, hogy Trump számtalan esetben a Közel-keleten zajló háború befejezésére szólított fel, mondván, a harcok indítása helyett, lezárni kívánja a konfliktusokat, miközben az izraeli iráni nukleáris létesítmények elleni támadásra vonatkozóan kétértelmű válaszokat adott.
Mindenesetre, Amir Baram helyettes vezérkari főnök találkozott az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) helyettes parancsnoka, Brad Cooper izraeli látogatása kapcsán. A Fehér-házi kormányváltás hátterében Cooper több légierő-bázisra, köztük a Nevatimra is ellátogatott, ahol áttekintették a katonai képességeket és bemutatták a hadseregek közötti közös operatív tevékenységeket.
„Emellett közös megbeszélést tartottak a Jemenből érkező fenyegetésekkel szembeni fellépésről, valamint az Egyesült Államok hadseregével való együttműködésről Izrael és a Közel-Kelet átfogó védelmi rendszerének biztosítása érdekében,” – áll Baram közleményében.
A héber média hírei szerint a felek megvitatták azokat az Egyesült Államokkal Irán nukleáris létesítményei elleni esetleges közös támadásra való felkészültség javítását, illetve azon kritikus fegyverszállítmányok engedélyezését, amelyeket Joe Biden elnök befagyasztott, ilymódon azt az üzenetet erősítve, miszerint a következő Fehér-házi elnök támogatni fogja az iráni nukleáris képességek felszámolására irányuló támadás valamilyen formáját.
The post Trump iráni illetve közel-keleti várható politikája és a találgatások first appeared on Új Kelet Live.