SzántóGráf

A túszalku és a Palesztin Hatóság ragaszkodása Gáza egyedüli irányításához

Avi/ujkelet.live

A háború 466. napja: Az éjszaka Izraelre küldött és elfogott húti ballisztikus rakéta nagy darabjai kisebb károkat okoztak Jeruzsálem környékén.

A rendőrség tájékoztatása szerint Mevo Beitar és Tzur Hadasza közösségekben károkról érkezett bejelentés.

Sérülés nem történt a jemeni támadás következtében.


Riport: A részleteket ismerő egyiptomi forrás a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak kedd reggel azt nyilatkozta, hogy a Palesztin Hatóság ragaszkodik Gáza egyedüli, Hamász nélküli kezeléséhez, és még Donald Trump megválasztott elnök kormányával is tárgyal az ügyben.

Az elmúlt napokban Egyiptom megpróbált megegyezést elérni a Palesztin Hatóság és a Hamász között a háború utáni Gáza polgári közigazgatásáról, de sikertelenül.

A forrás szerint a Palesztin Hatóság delegációja a megbeszélések keretében Kairóba látogatott, de hiábavaló volt Egyiptom erőfeszítése, hogy meggyőzze a Hamásszal közös bizottság létrehozásáról.

A Palesztin Hatóság elutasította a javaslatot a Hamászba vetett bizalom hiánya miatt, valamint azért, mert a Hamász megpróbálja destabilizálni Júdeát és Szamáriát, és ott iráni menetrendet vezet be.

Az egyiptomi tisztviselő azt mondta, Kairó úgy véli, hogy a gázai vegyes bizottság jó eszköz lenne a Palesztin Hatóság fokozatos visszatéréséhez az övezetbe, de hozzátette, hogy az egyiptomiak tiszteletben tartják a palesztin nemzeti döntést.

Izrael hallani sem akar arról, hogy a Palesztin Hatóság vezesse Gázát.


A túszalku: Izraeli diplomáciai tisztviselők szerint Izrael jelenleg ,,előrehaladott stádiumban van a Hamásszal folytatott tárgyalásokban” a fegyverszüneti megállapodásról, amelynek értelmében a terrorcsoport szabadon engedné a fogva tartott túszok egy részét.

Izrael mind a leköszönő Joe Biden elnök, mind Donald Trump megválasztott elnök csapatával együttműködik, köztük Biden megbízottjával, Brett McGurkkal és Trump emberével, Steve Witkoff-fal, akik szintén koordinálnak egymással.

A tisztviselők szerint a lehetséges megállapodás első szakaszában a Hamász 33 humanitárius kategóriába tartozó túszt – gyerekeket, nőket, női katonákat, időseket és betegeket – bocsátana szabadon. Izrael hivatalosan mind a 33-at életben lévőnek tekinti, de Jeruzsálem jelenleg nem kapott megerősítést státuszokról.

Ha az első szakasz kezdete a kikötések szerint végrehajtásra kerül, akkor az egyezség hatályba lépésének 16. napján Izrael megkezdi a tárgyalásokat a második szakaszról a megmaradt túszok elengedéséről – férfi katonák és katonakorú férfiak – és a megölt túszok holttestének kiadásáról. Cáfolták azt a korábbi jelentést, amely szerint az első izraeli túszokat csak egy héttel a tűzszünet életbe lépése után engedik szabadon.

Izrael jelentős ütőkártyákkal rendelkezik, beleértve a nagy horderejű terroristákat és területet a Gázai övezetben, hogy a tárgyalások második szakaszában befolyást gyakoroljon, ,,biztosítva, hogy az összes túsz hazakerüljön”.

A teljes tűzszüneti megállapodás értelmében Izrael kivonul a Gázai övezet legtöbb területéről, és elenged palesztin foglyokat, köztük halálos terrortámadásokat végrehajtó terroristákat. A nagy horderejű gyilkos terroristákat a megállapodás értelmében nem engedik szabadon Júdea és Szamáriába, és senkit nem engednek el, aki részt vett a Hamász 2023. október 7-i támadásában.

Izraelnek vétójoga van a „súlyos gyilkosnak” minősített 100 fogoly szabadon bocsátásával kapcsolatban. A Salit-alku keretében szabadult és újra letartóztatott rabok közül körülbelül 40-et szabadon engednek. A 22. napon kezdődik meg a lakosság visszatérése a Gázai övezet északi részébe.

Jelentősen bővül a humanitárius segítségnyújtás köre.

Az izraeli hadsereg csapatai egy új ütközőzónában maradnak Gázában, hogy jobban védjék az izraeli határ menti közösségeket. Izrael addig nem vonul ki teljesen Gázából, amíg el nem érik a háborús célokat, köztük az összes túsz szabadulását.

A tisztviselők szerint a két szakasz közötti időszakban Izrael továbbra is jelen lesz a gázai-egyiptomi határ mentén futó Philadelphi-folyosón, és ,,biztonsági intézkedések” lesznek a Gáza déli részén élő palesztin civilek számára, akik vissza akarnak térni az övezet északi részére.


A döntéshozók: Az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti tárgyalások fordulóponthoz érkeztek. Úgy tűnik, hogy a két fél most van a legközelebb a túszok szabadulását lehetővé tevő tűzszüneti megállapodáshoz a legutóbbi, tavaly novemberi megállapodás óta.

A tárgyalások Dohában zajlanak, számos diplomáciai szereplő, elsősorban Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok részvételével, de Törökország és más nyugati országok is belefolytak.

Míg Izraelben a biztonsági szervezet vezetői és a túszok és eltűnt személyek koordinátora folytatják a tárgyalásokat, addig a Hamászban egy meglehetősen szűk csoport vezeti, amelyben Khalil al-Hajja, Khaled Masal, Musza Abu Marzuk és még néhányan vannak. Ez az a csoport az összes érintett szemszögéből, amely zöld utat ad a közvetítőknek a Hamász nevében. Azonban a Hamászon belüli valóság Iszmail Hanije és Jechíje Szinwar likvidálása után nagyon összetett, és bonyolíthatja a dolgokat. A Hamász hosszú hónapok óta vezető nélkül, egy öttagú tanácson keresztül működik, akiknek többsége külföldön él.

A tanács néhány tagja egy évvel ezelőttig a Hamász vezető állományának utolsó soraiba került a belső szervezeti politika, valamint a gázai Hamász vezetése és a külföldi Hamász vezetése között régóta fennálló feszültség miatt. Ma ugyanezek a szereplők állnak a középpontban Katarban, miután Izrael likvidálni kezdte a szervezet vezető tagjait.

A közvetítők a Hamász azon elemeinek tulajdonítanak jelentőséget, akikkel a tárgyalások zajlanak, de ez nem jelenti a történet végét annak eldöntésében, hogy a megállapodás feltételeit a terrorszervezet elfogadja-e vagy sem. Nagyon jelentős tényező, akivel nem folytatnak közvetlen tárgyalásokat, a jelenleg a Gázai övezetben a legismertebb személy, és nem kevésbé – a terrorista, aki maga tartja fogva a túszokat, valamint egy nagyon kis csoport magas rangú személyiség, akik az övezetben maradtak, és akiket Izraelnek még nem sikerült likvidálnia. Ennek az embernek a neve: Muhammad Szinwar.

Testvéréhez, Jechíjehez hasonlóan Muhammad Szinwar sem egy igen-ember, és gyakran bizonyította ellenkezését még a Hamászon belüli megbeszélések során is. Ennek megértéséhez egy példa a múltból, abból az időből, amikor Muhammad „csak” dandárparancsnoki rangban volt a Hamász katonai szárnyában: A Salit-alkuról szóló tárgyalások napjairól van szó.

Muhammad szerepet játszott Salit elrablásában és fogva tartásában. Egy ponton, amikor Izrael megvétózta testvére, Jechíje Szinwar szabadon bocsátását az alku részeként, Muhammad nem habozott, és azzal fenyegetőzött, hogy ejti az egész tárgyalást – ha testvére nem kerül fel a szabadon bocsátottak listájára.

A vége ismert. Muhammad Szinwarnak sikerült elérnie, amit akart a fenyegetésével, és Jechíje Szinwart szabadon engedték. Ma Muhammad Szinwar státusza sokkal magasabb, mint 2011-ben volt. Önbizalmat nyert, és sokat tanult testvérének a Hamászon belüli erőteljes viselkedéséből.

A megállapodás tervezete, amely elfogadható lenne ugyanazon csoport számára, amellyel a megállapodást tárgyalják, szigorú izraeli feltételeket tartalmaz, amelyeket a Hamász nehezen fog lenyelni. Még ha ebbe bele is egyeznek, Muhammad Sinwar képes lesz megfékezni a dolgokat, már csak azért is, mert végül is ő – és nem ők – birtokolja ma a Hamász legjelentősebb ütőkártyáját: a túszokat.

Izrael számára sokkal kényelmesebb lenne tárgyalásokat folytatni, amikor Muhammad Szinwar már nincs az élők sorában. A lényeg, ezek a kritikus órák főként Szinwar órái, és nem Khalil al-Hajja vagy Khaled Masal órái. Ha nem ért egyet azokkal a feltételekkel, amelyek a hozzá eljutó tervezetben szerepelnek, akkor mindent leállíthat az alagútból, amiben rejtőzik.

The post A túszalku és a Palesztin Hatóság ragaszkodása Gáza egyedüli irányításához first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version