ujkeletlive
Éjszakai rakéta Jemenből
Hajnali 3 körül megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák Tel Aviv nagyvárosi területén, Sfela régióban, és Júdea és Szamária térségében. Az Izraeli Védelmi Erők közölte, miszerint a légierő elfogott egy Jemenből indított ballisztikus rakétát több elfogási kísérletet követően. Sérülésről, illetve becsapódásról nem érkezett jelentés.
- Többek között Tel-Aviv, Or Jehuda, Bnei Brak, Rison Lecion, Lod, Herzlia, Holon, Modi’in, Szavion, Ramat HaSaron, Gedéra, Javné, Ros Hajin, Harel, Hadid, Abu Gos, Gefen, illetve Tirus lakosait riasztotta a légvédelmi riadó az óvóhelyekre.
A Magen David Adom mentőszolgálat szerint becsapódó repeszek miatt nem történt közvetlen sérülés, 11 esetet láttak el óvóhelyre történő sietség, illetve 4 személy szorongásos pánikroham miatt szorult segítségre.
Az ország központi részén történt riasztás a Ben Gurion nemzetközi repteret is érintette, ahol a le- és felszálló forgalmat ideiglenesen felfüggesztették. A leszállás előtt álló járatok fél-háromnegyed órás késéssel landoltak.
Az újabb éjszakai ballisztikus rakétakilövésre azután került sor, hogy tegnap este fél 7 körül aktiválódtak a szirénák a Jordán-völgy és Szamária térségében szintén Jemenből indított ballisztikus rakéta miatt. Tegnap reggel 8-kor pedig a légvédelem elfogott egy Jemenből küldött drónt az ország déli részén. Ez utóbbi esetben a szirénákat az irányelveknek megfelelően nem aktiválták.
Az elmúlt 2.5 hétben ez már a hetedik ballisztikus rakéta az öt drón mellett, amit Jemenből lőttek ki.
- Az Izraeli Védelmi Erők szerint a háború kezdete óta a jemeni hútik több mint 40 ballisztikus rakétát lőttek Izraelre, amelyek túlnyomó részét az izraeli légvédelem elfogta.
- Ezenkívül több mint 320 drónt indítottak az ország irányában a háború folyamán.
Az izraeli hadsereg pénteken hajtotta végre az ötödik megtorló támadását a jemeni hútik célpontjait támadva.
Túszalku – a heves ellenzők nem tudják meggátolni a lehetséges megállapodás megszavazását, de Netanjahu vagy Szinwár [a másik] még visszaléphet
Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump egy tévé interjú során [Newsmax] kijelentette, hogy Izrael és a Hamász nagyon közel áll a fogolycseréhez és tűzszünethez Gázában.
„Azt hallottam, hogy kezet fogtak és lezárják az ügyletet – talán még a hétvégéig,” – tette hozzá Trump.
Hasonló nyilatkozatot tett a még hivatalban lévő Joe Biden elnök, mondván – „közel állunk egy megállapodáshoz a háború befejezéséről. Izraelnek joga van a békéhez és a biztonsághoz, a túszoknak pedig egyesülniük kell családjaikkal.”
A felgyorsult események hatására a Miniszterelnöki Hivatal felől kiszivárgott hírek szintén arra engednek következtetni, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök a túsz és tűzszüneti alku támogatására készül, és ha minden igaz a kabinet már ma összeül a megállapodás jóváhagyására, ezt követően pedig a kormány is várhatóan meg fogja szavazni.
A közvetítők révén legutóbb beterjesztett vázlat utolsó simításai közben, úgy tűnik a Hamász nem különösebben ellenkezett, ilymódon az egyébként a Joe Biden elnök által még tavaly májusban jegyzett tervezettel lényegében megegyező aktuális javaslatot, a miniszterelnök korábbi többszöri elutasításai ellenére, ezúttal elfogadni készül.
Trump január huszadikán esedékes hivatalba lépéséhez kötött ultimátum nyomán felmelegített, hol az optimizmus, hol pedig az összeomlás szélén billegő túszalku tárgyalások szombaton hirtelen annyira felgyorsultak, hogy alig két nap múltán a felek máris az egyezmény kihirdetését pedzgetik.
A miniszterelnök korábbihoz hasonló elutasító szándéka meredek változása Steve Witkoff, Trump közel-keleti megbízottja váratlan izraeli útjával áll összefüggésben. A katari fővárosban közvetítők révén zajló tárgyalásokról egyenesen Jeruzsálembe érkező Witkoff Netanjahuval folytatott, állítólag feszült megbeszélése után, a miniszterelnök rögtön útnak indította Dohába a magas rangú izraeli delegációt, – az alku megkötése végett.
Trump megbízottja szombati találkozójukon állítólag azt a Mar-a-lagói üzenetet közvetítette a miniszterelnöknek, hogy a túszokkal kapcsolatos megállapodás végrehajtásának elmulasztása Izraelre is következményekkel jár, – jelentette tegnap a katari Al-Arabi csatorna.
Eközben, Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a tárgyalások legújabb szakaszához érve fontos előrelépést jelent az együttműködés Witkoffal, különös tekintettel arra, hogy amennyiben létrejön a tűzszüneti megállapodás, akkor részben Trumpon és megbízottjai múlik majd, hogy az január huszadikán túl is fennmaradjon.
- „Úgy gondolom, hogy Steve Witkoff nagyszerű partner volt ebben, és Trump megválasztott elnök is, aki világossá tette, miszerint a megállapodás előrehaladását szeretné, mégpedig január 20-a előtt,” – nyilatkozta Blinken az MSNBC-nek adott interjúban, hozzátéve – „mindenki tudni akarja – és nagyon hasznos, hogy Steve is részt vesz ebben, – miszerint a Trump-kormányzat továbbra is támogatni fogja azt a megállapodást, amelyet az elnök tett le az asztalra, és amelyről mi tárgyaltunk. Tehát a bizalom megteremtése Steve Witkoff részvételével, úgy gondolom, döntő fontosságú volt.”
A végkifejlethez közelítő megállapodásra vonatkozó részleteket a Kan közszolgálati csatorna tegnap esti riportjában hozott nyilvánosságra. Újabb fejleményként az Al-Arabi arról számolt be, hogy a Hamász az alku első szakaszában Jahíje Szinwár holttestének visszaadását kéri, míg Izrael az Erős Szikla hadművelet során Gázában elesett Hadar Goldin holttestének visszaszolgáltatását követeli, valamint információt az övezetbe korábban önszántukból átlépő és azóta fogvatartott Hisám al-Szájedről [2015], illetve Avraham Mengiszturól [2014].
A Kan-nak nyilatkozó politikai forrás viszont azt válaszolta a Hamász követelésére, hogy „Izrael nem fogja átadni a terrorista Szinwár holttestét az alku keretében. Ez nem fog megtörténni, és pont.”
Összességében, a megállapodás három szakaszban halad a háború végső befejezése felé, miközben a tűzszünet, és a hadsereg fokozatos kivonulása mellett sor kerül az izraeli túszok, és a palesztin foglyok cseréjére, illetve a humanitárius segélyek növelésére.
A túszok családjai az összes túsz szabadon bocsátását szeretnék elérni egy fázisban, attól tartva, hogy mivel az alku második szakaszára vonatkozó részletek még nem tisztázódtak, ilymódon a fiatal férfiak és az utolsóként felszabadítható katonák életét kockáztatják.
Izrael különböző stratégiai eszközöket tart vissza – közöttük magas rangú terroristákat és területeket a gázai övezetben, annak érdekében, hogy az összes túsz szabadon engedéséig a tárgyalás akadálytalanul folytatódjon.
Az események hátterében világossá vált, hogy Netanjahu korábbi ellenállása ugyanezen tavaly májusi vázlatra vonatkozóan, koalíciója radikális partnerei fenyegetéseivel hozható összefüggésbe.
A miniszterelnöknek ugyanis afelől nem kell aggódnia, hogy a megállapodást a kabinet, illetve a teljes kormány esetleg ne szavazná meg, de a kormány feloszlatására vonatkozó ígéretek annál inkább visszatartó erejűek lehetnek. Ilymódon a Likud, illetve a legutóbb becsatlakozott Gideon Sza’ar és frakciója várhatóan nem fog gondot okozni, az ultraortodox Sász és Jahadut HaTora pedig ígéretet tett, hogy támogatja a megállapodás megszavazását, ahogyan az ellenzék sem fog ellenállást tanúsítani.
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] azonban nemzetbiztonsági katasztrófának nevezve a javaslatot, elsőként jelentette be, hogy nem fogja támogatni a megállapodást, a kormányból viszont valószínűleg nem fog kilépni. A koalícióval és a miniszterelnökkel az utóbbi időben többször is szembemenő Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] és pártja azonban nem tudni milyen lépésre szánja magát, mondván – „bármilyen forgatókönyv elképzelhető, miközben Netanjahu a Ben-Gvirrel folytatott beszélgetések során világossá tette számára, hogy továbbra is számít rá a kormányban.
Míg az ultraortodox frakciók és vallási vezetőik támogatják a túszok kiszabadítását, a vallásos cionista frakciók mögött álló rabbik hevesen ellenzik azt, és elutasítva az életmentés mindent felülíró előírását, úgy vélik, hogy a foglyok kiváltásáért nem fizethető túl magas ár.
A telepes érdekeket képviselő Jesa Tanács elnöke, Jiszráel Gantz a miniszterelnöknek küldött levélben fejtette ki a telepesek véleményét a túszalkut illetően, a terítéken lévő javaslatot „közvetlen, valós veszélynek nevezve több százezer izraeli életére.”
A politikai-biztonsági kabinet egyes miniszterei – mint például Ben-Gvir és Szmotrich pénzügyminiszter az elmúlt napokban számos csatornán Trumpnak és a túszok hozzátartozóinak küldött üzenete szerint nem támogatják a megállapodást – bármi legyen is az, a megválasztott elnöktől pedig azt várják el, hogy zöld utat adjon egy erőteljes katonai támadáshoz a gázai övezetben, illetve, hogy egyezzen bele a humanitárius segélyek nagymértékű visszafogásába.
The post Éjszakai rakétariasztás Tel Aviv és térségében, és Trump üzenete first appeared on Új Kelet Live.