A gázai forrás, aki hazudott a mészárlás előtt a Sabaknak

Avi/ujkelet.live

A háború 517. napja: Az október 7-i mészárlással kapcsolatos, kedd este közzétett Sabak-vizsgálat azt sugallja, hogy az egyik oka, hogy szűkében volt az informátoroknak a Gázai övezetben, a Hamász magas rangú alakja, Mazen Faqha 2017-es titokzatos likvidálása volt, jelentette a KAN közrádiónak tegnap.

Emellett az október 7-én éjszaka rendelkezésre álló korlátozott számú humán forrás közül az egyik hazudott a sabakos összekötőjének, egy másik nem tudott a Hamász előkészületeiről, mások pedig nem kaptak hívást vagy nem válaszoltak.

Fuqhát a 2011-es Salit-megállapodás keretében engedték szabadon Gázába, és részt vett a Júdea és Szamáriában végrehajtott terrortámadások irányításában. Likvidálták, de senki nem vállalta érte a felelősséget. A merénylet után a Hamász terrorszervezet vezetője, Jechíje Szinwar azt gyanította, hogy a likvidálás egy Izraellel együttműködő infrastruktúrához kapcsolódik, és elrendelte számos palesztin megölését, akiket azzal gyanúsítottak, hogy hírszerzési segítséget nyújtottak Izraelnek. A Sabak megjegyezte, hogy a gyilkosságok sorozata eltántorította a többi palesztint az Izraellel való együttműködéstől.

A nyomozásban felsorolt további okok: A Khan Juneszben végrehajtott hadművelet 2018-ban, amelyet külföldi publikációk szerint a Szajeret Matkal hajtott végre, és melyben a harcosok lelepleződtek a Gázai övezetben. A vizsgálat azt is hangsúlyozta, hogy hiányzik a cselekvési szabadság a Gázai övezeten belüli mozgáshoz az erőforrások toborzása és aktivizálása céljából.

A SABAK VIZSGÁLATA

A vizsgálat feltárta, hogy a Sabak nem figyelmeztetett a támadás volumenére és a Hamász terrorszervezet masszív behatolására.

• Biztonsági források szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök négy hónappal elhalasztotta annak a külső testületnek a létrehozását, amely az október 7-i incidenssel kapcsolatos Sabak-vizsgálatot végezte, idézett a KAN közrádió reggel biztonsági forrásokat. A Miniszterelnöki Hivatal még nem reagált.
• A források szerint még akkor is, amikor az Izraeli Védelmi Erők úgy döntött, hogy külső felülvizsgálatot indít tartalékos vezérőrnagyokkal, hogy kivizsgálják a vezérkar tevékenységét október 7 kapcsán, Netanjahu miniszterelnök utasítására befagyasztották az intézkedést.
• A Miniszterelnöki Hivatal egy több hónappal ezelőtti kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Netanjahu ellenezte egy Saul Mofaz vezette nyomozó testület felállítását az izraeli hadseregben, azt állítva, hogy „olyan politikai személyiség, aki előre kifejezte álláspontját”.

,,Az október 7-én éjjel küldött figyelmeztetést nem ültették át hadműveleti utasításokká, és a Sabak válasza Tequila csapatok küldésével a terepre, a harcokhoz való hozzájárulása és emberei hősiessége ellenére nem tudta megakadályozni vagy meghiúsítani a nagyszabású támadást” – olvasható a nyomozás összefoglalójában. ,,A szervezeti hibákat alaposan megvizsgálták, és levonták a tanulságokat, és tanulnak belőle a mai napig.”

A Sabak által közzétett dokumentum szerint ez egy ,,átfogó vizsgálat, amely magában foglalta az összes közvetlenül és közvetve érintett egység belső vizsgálatát, és ezzel egyidejűleg egy független vizsgálati osztályt hoztak létre, amelybe a szervezeten belüli és kívüli korábbi vezető tisztségviselők is bekerültek”, a közzétett információ azonban nem a teljes nyomozás, hanem annak egy része, és a hírszerzési anyagok, titkos eszközök és bevetési módok védelme érdekében cenzúrázták. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a főbb megállapításokat a nyilvánosság elé tárjuk” – áll a dokumentumban.

A Sabak-nyomozás két központi kérdést vizsgált: az okokat, amelyek miatt a Sabak nem figyelmeztetett a Gáza Hadosztály legyőzését célzó széles körű rajtaütésre a határtérségben, és elsősorban a szolgálat tevékenységének kudarcai, amelyek az október 7-i mészárláshoz vezettek – amelyek a Sabak hírszerzési értékeléseiben és a biztonsági szerveknek és a politikai köröknek szóló ajánlásaiban is kifejezésre jutottak.

Hírszerzési kudarcok

• A Hamász Jerikó Fala néven ismert széles offenzívájáról szóló információk 2018-ban és 2022-ben is eljutott a Sabakig, de nem vették konkrét fenyegetésként, és nem képzelték a Gáza elleni jövőbeli hadjárat forgatókönyveként. Ennek eredményeként a Sabak úgy véli, hogy ez kárt okozott az információgyűjtés irányában, a felhalmozódott információk kontextusának megértésében és a mészárlás előtti éjszakai döntéshozatali képességben.
• Bár hajnali 1 órakor a szervezet közleményt adott ki a „Hamász vészhelyzetre készülését” jelző jelekről, közölték, hogy „rutinra és visszafogottságra utaló jelek mutatkoznak a terepen”, és elfogadták azt az értékelést, hogy a Hamász nem érdekelt az eszkalációban.
• Hajnali 3:00 körül a Sabak információkat küldött ki a biztonsági szervezet többi tagjának a SIM-kártyák szokatlan használatáról a terrorszervezetben. A SIM-kártyák használatáról az első híreket október 5-én este juttatták el az Izraeli Védelmi Erők illetékeseihez, és a mészárlás idejére fokozatosan 45 SIM-et aktiváltak. Összehasonlításképpen a vizsgálat megállapítja, hogy a 2022-es tisri ünnepek alatt 38 SIM-et, a 2023-ban ramadánkor pedig 37 SIM-et használtak. A két említett időpontban a Hamász nem hajtott végre terrortámadást vagy támadást, ezért a biztonsági szervezet ezt nem tartotta szükséges jelnek támadás szándékára.
• Október 7-én hajnali 4 óra 30 perckor a Sabak vezetője helyzetfelmérést végzett a szolgálat összes arénájának vezetőjével, melynek végén több intézkedési lehetőséget is felvetettek, köztük razzia vagy túszejtés lehetőségét. Egy csapat harcost délre küldtek, és készültsegben voltak az esetleges beszivárgási pontokon, egy beszivárgási támadás vagy túszejtés lehetőségére.
•  A felhalmozott információkat helytelenül elemezték. A döntéshozó csoport úgy vélte, hogy a megtett intézkedések, beleértve a Tequila haderő kiküldését egy célzott rajtaütési forgatókönyvre válaszul, megfeleltek a fenyegetés súlyosságának.
•  A katonai hírszerzés információkat küldött, köztük két olyan szokatlan tevékenységre utaló jelet, amely a mészárlást megelőző éjszakán történt, és nem képezte részét a Sabak hírszerzési képének.

A hírszerzési kudarc fő okai

A kudarcok felsorolása mellett a Sabak hangsúlyozta, hogy a szolgálat kutatási részlege egyértelműen figyelmeztetett az elrettentés hiányára, amely várhatóan növeli a különböző ellenségek, köztük a Hamász merészségét.

• A hírszerzést hátráltatta a Sabak korlátozott cselekvési szabadsága a Gázai övezetben. A Sabak erőforrásai azonban jobb hírszerzési képet nyújthattak volna – ha a mészárlás előtti este kimerítették volna őket.
• A terephez való hozzáférés hiánya, valamint a HUMINT (humán műveleti tevékenység) infrastruktúra jelentős károsodása 2018-ban a Khan Junesz-hadművelet leleplezése miatt, a Sabak nehezen tudta helyreállítani a HUMINT infrastruktúráját a Gázai övezetben.
• A Sabak és az Izraeli Védelmi Erők felelősségének megosztása nem igazodott a változó fenyegetettséghez: a két szervezet komparatív előnyének növelése, hogy a Sabak legyen a felelős a terrorizmus meghiúsításáért és a terrortámadásokra való figyelmeztetésért, míg az izraeli hadsereg feladata a háborúra való figyelmeztetés a határ mentén.
• Nem vizsgálták kellőképpen azt a kérdést, hogy a Hamász tettei félrevezető lépések vagy valós figyelmeztetések.
• Az ezzel foglalkozó egységek egy évtizeden át tartó fokozatos bezárásának fényében az irányítási mechanizmusok munkája károsult, ennek következtében csökkent a kudarc megelőzésének esélye.
• Szakmai kudarcok a felhalmozódott információk titkosszolgálati kezelésében: A mészárlást megelőző napokban felgyülemlett információk titkosszolgálati kezelése nem volt összhangban a Sabak harci doktrínájával, és különösen az erre a célra kiépített figyelmeztető modellt nem használták, ennek következtében a hírszerzési képek részlegesek voltak.
• A hírszerzési anyagok képének félreértelmezése, a hangsúly a gyűjtésben lévő hiányosságokon van és a hírszerző közösség által éjszaka gyűjtött információk hasznosításának elmulasztásán.

A fő okok, amiért nem adtak ki figyelmeztetést

1. A Hamász által még 2022 májusában bemutatott Jerikó Fala néven ismert széles körű razziatervvel kapcsolatos információk helytelen kezelése éveken át, és az, hogy nem kezelték ezt a fenyegetést konkrét fenyegetésként.
2. A felelősség egyértelmű megosztásának hiánya az Izraeli Védelmi Erőkkel a háborúra való figyelmeztetés tekintetében, tekintettel a terrorszervezetből katonai szervezetté váló fenyegetésre.
3. A munkamódszer (az integrált elhárító koncepció) alkalmatlansága a katonai jellegű terrorfenyegetések kezelésére, és túlzott súlyt adva a terrorelhárító válaszlépéseknek – amelyek nem egy hadseregként viselkedő ellenséghez igazodnak.
4. A mészárlás előtti éjszaka során hiányosságok mutatkoztak a hírszerzési információk kezelésében és felhasználásában, a munka nem volt összhangban a Sabak terrorelhárító doktrínájával, nem volt szinkronizálva az Izraeli Védelmi Erőktől érkező információkkal, és nem használták a figyelmeztető modellt.
5. Hiányosságok a hírszerzési munka irányító mechanizmusaiban.
6. Az értékelés szerint a Hamász azon dolgozott, hogy feltüzelje Júdea és Szamáriát, és nem lépett át a Gázai övezetből való kitörés szakaszába.

Mindezek mellett a nyomozás megállapítja, hogy a Sabak túlbecsülte a határkerítés erejét és az izraeli hadsereg hadműveleti reakcióját, különös tekintettel a támadás előtti terepen lévő erők értékelésére. Továbbá a szolgálat eltérő értékelésekkel nem kérdőjelezte meg kellőképpen a Hamász szándékainak eddigi megítélését, és a térségben a csend fenntartásának politikája volt érvényben. Ennek fényében a szolgálat megerősítette azt a meggyőződést, hogy a birtokukban lévő információk tévesek.

A nyomozás szerint a Sabak birtokában lévő hírszerzés viszonylag korlátozott volt.

A Hamász erőépítésének fő okai – ami lehetővé tette a támadást

A vizsgálat felsorolja azokat az okokat, amelyek lehetővé tették, hogy a Hamász olyan szinten megerősödjön, hogy késznek érezze magát egy ilyen nagyszabású mészárlásra.

1. A nyugalom/csend politikája, amely lehetővé tette a Hamász megerősödését.
2. Pénzbeáramlás Katarból, amely eljutott a Hamász katonai szárnyához.
3. Izrael Állam elrettentésének folyamatos eróziója.
4. Kísérlet egy terrorista szervezettel való megbirkózásra hírszerzésre és védelemre alapozva, a támadó kezdeményezések elkerülése mellett.

Mindezekkel együtt a nyomozás a Hamász hadjáratindítási döntésének katalizátoraként a Templom-hegyi zavargások halmozott súlyát, a biztonsági foglyokkal való bánásmódot, valamint azt a felfogást is megemlíti, hogy az izraeli társadalom meggyengült a társadalmi kohézió sérülése miatt, az igazságügyi reform körüli vita hátterében.

Sabak főnök: ,,Kudarcot vallottunk, életem végéig hordozom ennek súlyát”

A Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, Ronen Bar a vizsgálat elején kijelentette: „A Sabak nem akadályozta meg az október 7-i mészárlást. Mint a szervezet vezetője, életem végéig a vállamon fogom cipelni ezt a nehéz terhet. Nem ezt a színvonalat vártuk el magunktól és a nyilvánosság tőlünk. A nyomozás azt mutatja, hogy a Sabak nem becsülte le az ellenfelet, ellenkezőleg: cselekvésre való törekvés, konfrontációra kézség és kísérlet arra, hogy elhárítsuk a fenyegetést, amikor az még gyerekcipőben járt, és mégis kudarcot vallottunk.”

Bar hozzátette, hogy az igazság felderítésén túl a szervezet munkamódszereit is javítani kell: ,,A korrekcióhoz vezető út, amint azt a nyomozás hangsúlyozta, széles körű igazságfeltárási folyamatot igényel. Ezért arra kértem a vizsgálat vezetőjét és a szolgálat vezetői fórumát, hogy ne csak a kudarc közvetlen okait vizsgálják meg és vitassák meg, hanem a szervezet összes lényeges munkafolyamatát széles körben, a tanulságok levonása és a széleskörű változás lehetőségeként. ,,De a biztonsági-politikai interfész változtatásra készsége is szükséges, különben a jövőben visszatérhetnek a kudarcok.”

A Sabak koncepciója a Gázai övezetből származó fenyegetésről az évek során

2018 júliusától 2021 májusáig a Falak őrzője hadműveletig a Gázai övezettel szemben olyan politikát hajtottak végre, amely egy „rendezett” valósághoz vezetett. Lényege: a Hamász visszafogja magát, cserébe Izrael belemegy egy gázai civil és gazdasági megállapodásba.

Ez elsősorban a katari pénzsegélyek transzferjét jelenti a Hamász tisztviselőinek készpénzben történő bérének rendezésére, a mély szegénységben élő gázai családoknak juttatott készpénz, valamint üzemanyag az elektromos áramhoz.

Emellett kiszélesült a halászati övezet, civil projektek kezdődtek az övezetben, és mintegy 5000 kereskedő belépését hagyták jóvá Izraelbe. Ezzel egyidejűleg elsősorban védekező intézkedéseket dolgoztak ki – a határítés (föld feletti és alatti fal) megépítésére összpontosítva.

A Sabak a Falak őrzőjét egyértelmű Hamász-győzelemnek tekintette, és amikor a szolgálat vezetője 2021 októberében hivatalba lépett, többek között azt írta a politikai körnek, hogy „nem szabad eltűrni egy Muzulmán Testvériség entitás létezését, amely katonai képességekkel rendelkezik, és kötődik egy síita tengelyhez a gázai határ közelében”. Ennek megfelelően a Sabak proaktív politikát javasolt. A Sabak értékelése a Hamászt nem tekintette elrettentettnek.

A Hamász kihasználta ezeket az éveket katonai erejének kiépítésére, nagyrészt Irán stratégiai támogatásának, valamint az Iránból és Katarból származó pénzeszközök felhasználásának köszönhetően.

Ezenkívül 2021-től a Hamász fokozta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a terrorizmust Júdeából és Szamáriából is irányítsa Izrael ellen Gázából. A Sabak terveket készített a terror irányítók likvidálására.

2023-at számos Sabak figyelmeztetés jellemezte az ellenségek motivációjával kapcsolatban, hogy megtámadják Izraelt a társadalmi megosztottság, a Templom-hegyi zavargások, a börtönökben zajló események és az elrettentés stratégiai hiánya hátterében – egészen a mészárlást megelőző napokig.

Azt a lehetőséget, hogy a Hamász megtévesztő – taktikai vagy stratégiai – lépéseket hajt végre, nem vitatták meg megfelelően, és nem mutatták be valós lehetőségként. Ennek az az oka, hogy hiányzik egy hatékony ellenőrző szerv, amely ezt a lehetőséget valós időben felügyeli, és valós lehetőségként számba veszi.

A 2023-as őszi nagyünnepek előtt a Sabak jelezte, hogy instabil időszakba lépünk. Ennek megfelelően megbeszélést tartottak a hadjáratra való felkészülésről a Gázai övezetben, és ennek előkészítése érdekében számos operatív lépést tettek – megbeszélések a felkészülésről, ajánlás a Gázai övezetből eredő terror irányítók likvidálására, ajánlás a kerítésnél a készültség növelésére, valamint a figyelmeztető modell érvényesítésére.

A háború első napja

A Sabak Vaskard-háború kitörésekor végrehajtott lépései: vészhelyzeti munkacsoportokat hozott létre az elrabolt emberek lokalizációjának megfigyelésére, az eltűnt személyek azonosítására, a beszivárgók felkutatására, a Gázában és külföldön tartózkodó magas rangú Hamász tisztviselők likvidálására, valamint a mészárlásban részt vett terroristák felkutatására és likvidálására, akik visszatértek Gázába.

Ezenkívül megnyitják és megerősítik a kihallgató létesítményt a Nukba foglyok gyors kihallgatására. A kihallgatások információt szolgáltattak a túszokról, a házak becsapdázásáról a szárazföldi manőver előtt, valamint az „alvó sejtek” lokalizálásáról. A kihallhatásokból származó információkat továbbították a terepen lévő erőknek, és sok életet mentettek meg.

A Sabak egy dedikált erőt küldött északra, hogy felkészüljenek a Hezbollah terrorszervezet elit Radwan-erejének beszivárgására. Ez az erő terroristákkal konfrontálódott, és a Sabak több embere megsérült.

• A katonai rádió reggel arról számolt be, hogy a hadsereg megdöbbenve fedezte fel ezt a szakaszt, és a katonaság és az Északi Parancsnokság magas rangú tisztviselői azt nyilatkozták, nem tudnak ilyen incidensről.
• Az izraeli hadsereg nem tud semmilyen összecsapásról a Hezbollah terroristái és a Sabak emberei között a háború első napjaiban, és a nyomozás közzététele után a hadsereg fel is vette a kapcsolatot a Sabakkal, hogy tisztázzák, miről van szó.

Erőforrásokat csoportosítottak Júdea és Szamáriába, valamint az izraeli arénába is. A vizsgálat azt mutatja, hogy az erő alkalmazásának rugalmassága gyors és széles körű reagálást tett lehetővé. Azt is megjegyezték, hogy a Sabak gyors multiszektorális szerveződést irányított, ami lehetővé tette az offenzívára való átállást és a további arénákból eredő kockázatok semlegesítését.

A miniszterelnökhöz közeliek támadták a Sabak vezetőjét: ,,Egy vizsgálat, amely nem ad választ semmilyen kérdésre”

,,Ahelyett, hogy együttműködne az állami számvevővel, a Sabak vezetője, Ronen Bar olyan ‘vizsgálatot’ mutat be, amely egyetlen kérdésre sem ad választ… A Sabak vezetője nem olvasta megfelelően a hírszerzési képet, és egy koncepció foglya volt.” Utóbbi mondatra a szakértők megjegyezték, hogy Netanjahu volt az, aki a katari pénzeket beengedte a Hamásznak, még a mészárlás előtti hetekben is, és az ő koncepciója volt a csend Gázában, hogy a többi arénára koncentrálhassanak.

The post A gázai forrás, aki hazudott a mészárlás előtt a Sabaknak first appeared on Új Kelet Live.