ujkeletlive
Újabb életjel egy Gázában fogvatartott túszról
Egyelőre nincsenek konkrét hírek a katari fővárosban újraindult túsz- és tűzszüneti tárgyalások előrehaladásáról. Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff, kedden csatlakozott a már a helyszínen tartózkodó izraeli küldöttséghez, és tárgyalt a dohai közvetítőkkel is.
A kabinet által delegált izraeli tárgyalók hétfőn utaztak Katarba. A csoportot korábban vezető David Barnea kémfőnököt, illetve a Sábák belbiztonsági szolgálat főnökét Binjámin Netanjahu miniszterelnök alacsonyabb rangú képviselőkre cserélve, az új delegációt mandátum nélkül, kizárólag a miniszterelnök által úgynevezett Witkoff- vázlatként ismertetett javaslat elfogadására hatalmazta fel. Annak ellenére, hogy a küldöttség visszatérését tegnapra várták, úgy tűnik még nem tértek vissza és tovább folytatják a tárgyalásokat.
Donald Trump elnök az összes túsz kiszabadítására vonatkozó többszöri ultimátuma ellenére, jelenleg korlátozott számú fogoly elengedését biztosító több lépcsős javaslatról tárgyalnak. A jelenleg napirenden lévő amerikai frissített vázlat 10 életben lévő fogoly szabadon bocsátását javasolja – köztük az amerikai állampolgár Eden Alexandert, valamint kilenc meggyilkolt túsz holttestének visszaadását.
A Kan közszolgálati csatorna tegnap esti riportja szerint, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, Washington esetleg arra vonatkozóan folytathatja tovább a tárgyalásokat, hogy az amerikai túszokat engedjék szabadon.
Eközben, a 12-es csatorna újabb Gázában fogvatartott túsz életjeléről számolt be. Az információ azoktól a legutóbb kiszabadított túszoktól származik, akiket a Hamász terrorszervezet az övezet középső részén lévő táborokban tartott fogva, azt állítva, hogy életben látták Avinatan Ort, ami az első nyilvános életjel a Szimchát Tóra-i támadások idején történt elhurcolása óta. Családja utoljára életben akkor látta, amikor a terroristák közzétett felvételén október 7-én erőszakkal elválasztották párjától.
A 32 éves Avinatant, párjával Noa Argamanival együtt fogták el, de aztán a terroristák elszakították tőle, és külön tartották fogva. A különleges erőknek köszönhetően három másik tússzal együtt tavaly júniusban élve kimentett Argamani, a tegnap esti riportot követően a közösség médiában azt írta – „amíg Avinatan vissza nem tér, a szívem Gázában fogságban van.”
Noa édesapja, Ja’akov a Ynetnek nyilatkozva elmondta, hogy az életjel nagy örömmel tölti el – „várom visszatérését, tele vagyok reménnyel. Kívánom ennek a párnak, hogy végre megerősítsék szerelmüket egy esküvővel, és a szentség kötelékével. Ámen,” –tette hozzá.
A család úgy tudja, hogy a gázai-övezet központi táborában van tartják fogva, nehéz körülmények között. Bátyja, Mose elmondása szerint – „mindig tudtuk, hogy életben van. Most ezt hivatalosan is megerősítették. Ez új lendületet ad, még több energiát, hogy tovább küzdjünk, és ne adjuk fel.”
„Ez jó és örömteli, de nem ezért vagyunk itt. Nem felejtjük el, mi a végső célunk. A célunk nem az, hogy életjeleket kapjunk Avinatantól, hanem az, hogy visszakapjuk őt,” – mondta, majd követelte a túszalku megállapodás véglegesítését, – „már van egy megállapodás, a Hamász könyörög érte. Hozzanak vissza mindenkit végre!”
Mose a médiának nyilatkozva testvéréhez is szólt, mondván – „az hogy kijössz, nem ‘ha’ kérdése, hanem csak a ‘mikor’ kérdése. A család, a barátok és mindenki éjjel-nappal azon dolgozik, hogy kiszabadítson téged. Neked pedig egyetlen feladatod van – hunyd be a szemed, és képzeld el a szabadulásod napját,” – majd megjegyezte a kormány tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontját – „Izrael kormánya, amely folyamatosan azt mondta nekünk, hogy a Hamász nem tartja be a kötelezettségeit, ma nem hajlandó a második szakaszról tárgyalni. A Hamász azt mondja, hogy átfogó megállapodást akar. A kormány, nem tudom miért, ‘kreatív megoldásokat’ keres arra, hogy csak 10 túszt szabadítson ki, ne pedig mindet.”
A korábbi 42 napos tűzszünet első szakaszát követően, melynek köszönhetően 25 életben lévő és 8 meggyilkolt fogoly holttestét adta vissza a terrorszervezet, jelenleg még mindig 59 az Szimchát Tóra-i támadások idején elhurcolt túszt tartanak fogva, közülük 22 életben vannak, a hadsereg 35 túszt nyilvánított halottnak, két személyről nincsenek információk.
Míg a jeruzsálemi vezetés az első szakasz meghosszabbítását szorgalmazza – a tűzszünet legfeljebb két hónapos kitolását ígérve az összes túsz szabadon engedéséért cserébe, a Hamász a megállapodás felrúgásával, és a második szakasz megkezdésének elutasításával vádolja Izraelt.
Eközben, a Gázában fogva tartott túszok mintegy 50 hozzátartozója szerdán beadványt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben a Hamászra gyakorolt nyomásgyakorlás eszközeként a gázai áramellátás leállításáról szóló izraeli döntés visszavonását követelik, arra hivatkozva, hogy veszélyezteti szeretteik életben maradását.
A petíciót benyújtók azt állítják, hogy Eli Cohen energiaügyi miniszter döntése, miszerint a gázai áramellátást leállítja, felhatalmazás nélkül történt, arra kérve a bíróságot, hogy kötelezze a kormányt a döntés visszavonására.
Trump, és a gázai-terv
Donald Trump korábbi bejelentéseivel ellentétben, miközben a múlt héten kormánya még elutasította az Egyiptom által kidolgozott gázai újjáépítési tervet, Dohában tartózkodó megbízottja, Steve Witkoff tegnap több arab ország külügyminisztereivel folytatott megbeszéléseket. A szaúdi Al-Hadath csatorna úgy tudja, hogy Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Jordánia külügyminiszterei az arab államok által már elfogadott újjáépítési tervről, emellett a gázai-övezet irányítására létrehozandó bizottságról is tárgyaltak Trump közel-keleti megbízottjával.
Miközben, Trump a Fehér Házban az ír miniszterelnököt, Micheál Martin látta vendégül, és egy újságírói kérdésre kijelentette „senki sem űzi el a palesztinokat Gázából.”
A köztudottan Izraellel szemben kritikus ír miniszterelnök, Trump oldalán az Ovális Irodában hangsúlyozta – „tűzszünetre szólítunk fel Gázában. Békét akarunk, azt akarjuk, hogy a túszokat szabadon engedjék. Minden túszt el kell engedni, és humanitárius segítséget kell juttatni Gázába,” – Martin továbbá felidézte, hogy körülbelül egy hónappal az október 7-i mészárlás után, amikor még Írország külügyminisztere volt, ellátogatott a Be’eri kibucba: „Izraellel való szolidaritásból mentem oda. Megrázó volt, és soha nem fogom elfelejteni. Régóta érdekel a Közel-Kelet. Minden túsznak haza kell térnie – mindannyiuknak. Ezután tűzszünetre van szükségünk, amelyet fenn kell tartani, és humanitárius segítséget kell biztosítani Gázának,” – tette hozzá.
Hivatalba lépése után Trump, többször is utalt a 2 millió gázai civil kitelepítésére, mígnem február 4-én a Fehér Házban vendégül látva Binjámin Netanjahu miniszterelnök, újságírók előtt bejelentette tervét, miszerint az összes gázai lakost Jordániába, Egyiptomba vagy más országokba telepítené ki, míg az Egyesült Államok venné át az övezet ellenőrzését, hogy újjáépítse azt, és egy „közel-keleti Riviérát” hozzon létre. A váratlanul bejelentett nagyszabású tervet azonban Izraelen kívül senki sem támogatta, és még a Republikánus párton belül is riadalmat okozott, ezért az elnök végül lassan kihátrált, a tegnapi bejelentést megelőzően többször is megemlítette, hogy nincs ok a sietségre.
The post Akadozó dohai tárgyalások, életjel Gázából, és Trump újabb váratlan bejelentése first appeared on Új Kelet Live.