ujkeletlive
A Szimchát Tóra-i Hamász mészárlásokat követően az elmúlt másfél évben kialakult többfrontos háború, illetve az elhurcoltak kiszabadítására irányuló erőfeszítések megfelelő kezelésének szakmai értékelése mellett, mindazok számára, akik úgy érzik, hogy október hetedikén az állam cserben hagyta őket, a felelősség vállalása, következésképpen egy állami vizsgálóbizottság felállítása megnyugvást hozna.
Miközben a védelmi rendszer magas rangú tisztviselői, közöttük a legmagasabb szinten a hadsereg, a katonai hírszerzés illetve a belbiztonsági szolgálat vezetői gondolkodás nélkül, rendre vállalták a felelősséget és jelezték a megfelelő időben esedékes lemondásukat, a kormány és élén Binjámin Netanjahu miniszterelnök azonban kijelentette, nem hajlandó hasonlóképpen cselekedni, és az állami vizsgálóbizottság felállítását is elutasítja.
Herci Halevi immár volt vezérkari főnök egyértelműen siettetett lemondását követően, a politikai vezetés szemében a következő szálka Ronen Bar – a Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke. Zárójelben megjegyzendő, mindkettejüket Binjámin Netanjahu miniszterelnök nevezte ki, ahogyan elődjét Nadav Argamant is, aki azt követően állt kamerák elé, hogy Bar ismételten elismerve érintettségét az október hetedikén történtekkel kapcsolatban, a felső politikai körökből irányított nyomásra azt válaszolta, hogy lemondása bekövetkezik, amint a folyamatban lévő vizsgálatok lezárulnak, és az ország megnyugtatására az október hetedikei támadások kivizsgálására egy állami vizsgálóbizottság felállítása megtörténik.
Amennyiben a miniszterelnök – annak ellenére, hogy a szolgálat kiáll vezetője mellett, mégis a menesztése mellett dönt, egy olyan bonyolult jogi eljárás várna rá, amely során a kettejük között eleve tetőzött feszültség közepette a legfőbb ügyész, Gali Baharav-Miarával is kénytelen lenne szembe nézni, az országot újabb veszélybe sodró, várható társadalmi elutasítás mellett.
A Sábák korábbi főnöke Argaman Jonit Levinek (12-es csatorna) adott interjú kapcsán az országban még mindig nem rendeződött instabil helyzetre utalva, a jogi forradalom újjáélesztésére tett kísérletek és a Katar-gate botrány kapcsán szólalt meg, hangsúlyozva, hogy bizonyos információkat eddig azért tartott vissza, mert meg akarta őrizni „a Sábák vezetője, és a miniszterelnök közötti kapcsolat jelentőségét, amelyet nem tart helyesnek megingatni.”
- „ez az oka annak, hogy jelenleg minden, ami négyszemközt történt köztem és a miniszterelnök között, nálam marad. Teljesen világos, hogy rengeteg információval rendelkezem, és használhatnám is, de nem teszem – pontosan azok miatt az okok miatt, amelyeket említettem. Ha azonban úgy látom, hogy Izrael Állam, vagy arra a következtetésre jutok, hogy a miniszterelnök törvénytelenül cselekszik, nem lesz más választásom – mindent elmondok, amit tudok, és amit eddig visszatartottam.”
- továbbá, hangsúlyozta, hogy szavait nem fenyegetésnek szánta, mondván – „az nem kérdés, hogy a Sábák vezetői sokat tudnak. De nem járunk körbe a fenyegetésekkel, mint egy machetével. Ha úgy látjuk, hogy bizonyos információk, amelyek birtokában vagyunk, veszélyeztetik Izrael nemzetbiztonságát, akkor a törvénynek megfelelően fogunk eljárni.”
- Argaman azt is tisztázta, hogy nem szólította fel a tartalékos katonákat a szolgálat megtagadására a jogi reform miatt, és pontosított – „azt mondtam, hogy ha Izrael megszűnik demokratikus ország lenni, akkor helyes lenne így cselekedni.”
- „külső ellenségeinkkel – bármilyen rosszak is legyenek – meg fogunk tudni birkózni. De, amennyiben az izraeli társadalmat belülről bomlasztják, arra nem lesz megoldás, és abból nincs visszaút. Nagyon aggasztónak tartom, hogy a miniszterelnök szándékosan árt az izraeli társadalomnak, és a benne élő közösségeket egymás ellen uszítja, csak azért, hogy hatalmon maradhasson. Úgy gondolom, hogy az első és legfontosabb dolog, aminek itt meg kell történnie, az az, hogy ez a kormány megbukjon – és egy új, lehető legszélesebb kormány alakuljon Izraelben,” – tette hozzá, hangsúlyozva – „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az izraeli demokrácia fennmaradjon, hogy ne ártalmatlanítsuk azokat, akik az intézmények függetlenségét védik, hogy biztosítsuk a három hatalmi ág működését, és hogy a Legfelsőbb Bíróság függetlenül végezhesse munkáját. Csak így garantálhatjuk Izrael demokráciáját. Lehet vitatkozni, lehetnek eltérő véleményeink, ezzel semmi gond – de, ha a demokrácia megszűnik, akkor az izraeli társadalom és Izrael Állam számára nem marad jövő.”
A héber médiában futótűzként terjedő interjút követően a miniszterelnök rögtön válaszolt, és kijelentette – „ma este újabb veszélyes vörös vonalat léptek át az izraeli demokráciában. Izrael történetében, sőt a demokráciák történetében soha nem fordult elő, hogy egy volt titkosszolgálati vezető élő adásban zsarolással fenyegette volna a hivatalban lévő miniszterelnököt. Ez a bűncselekmény része annak a teljes zsarolási kampánynak, amelyet az elmúlt napokban a médián keresztüli kiszivárogtatásokkal folytat a Sábák jelenlegi vezetője – Ronen Bar.”
Netanjahu, továbbá ismét megerősítette Bar menesztésére vonatkozó szándékait – „az egyetlen cél az, hogy megpróbáljanak megakadályozni abban, hogy meghozzam a szükséges döntéseket a Sábák helyreállítása érdekében, az október 7-i súlyos kudarcokat követően. Egyértelművé teszem: a maffiaszerű bűnözői fenyegetések nem fognak elrettenteni. Meg fogok tenni mindent, ami szükséges Izrael polgárainak biztonsága érdekében.”
Az egyébként politikailag semlegesnek számító belbiztonsági szolgálat Netanjahu nyilatkozatát nem hagyta szó nélkül, és nyilatkozatban tiltakozott.
„Ez súlyos vád egy állami biztonsági szervezet vezetője ellen Izraelben. Ronen Bar, a Sábák vezetője – minden idejét a biztonsági ügyekre, az túszok hazahozatalára és a demokrácia védelmére fordítja. Minden más állítás ezzel kapcsolatban teljesen alaptalan,” – áll a Sábák közleményében.
The post Argaman: ha a miniszterelnök a törvény ellen cselekszik, elmondok mindent, amit tudok
first appeared on Új Kelet Live.