Avi/ujkelet.live
A háború 602. napja, Gáza: A 36. hadosztály parancsnoksága alatt a Kfír-dandár csapatai csatlakoztak a dél-gázai Khan Junesz térségében vívott harcokhoz a Gideon szekerei hadművelet részeként.
Az erők több tucat terroristát likvidáltak, terrorista infrastruktúrát és fegyvereket lokalizáltak és semmisítettek meg, beleértve a Gázai övezetben terrorszervezetek által használt robbanószerkezeteket és becsapdázott épületeket is.
A Kommandó-dandár csapatai szintén Khan Juneszben vannak bevetve.
A térségben folytatott offenzív tevékenység részeként, a Jahalom elit harcmérnöki egység harcosaival együttműködve és a Hamász földalatti infrastruktúrájának jelenlétére vonatkozó hírszerzési útmutatások alapján az erők egy körülbelül egy kilométer hosszú földalatti útvonalat találtak és semmisítettek meg.
Az alagút megsemmisítése előtt az ott végzett kutatások során a csapatok számos terroristát azonosítottak, akik elbarikádozták magukat az alagútban, és likvidálták őket.
Az útvonalat a Hamász terrorszervezet terrorista tevékenységekre használta.
Libanon: A hadsereg délután bejelentette, hogy vadászgépek bombázták az éjszaka a Hezbollah terrorszervezet egyik fegyverraktárát Libanon keleti részén, a Beqaa-völgyben. A csapást azután hajtották végre, hogy azonosították a Hezbollah kísérleteit, hogy helyreállítsa a korábban már célba vett létesítményt.
A részleteket ismerő források a Hezbollah terrorszervezettel szemben álló libanoni Nida’ al-Watan újságnak azt mondták, hogy a libanoni hadsereg várhatóan a jövő héten megkezdi a Hezbollah leszerelését a Litani folyótól északra, a Hezbollah vezetésével együttműködve és a média „szemeitől” távol.
A jelentést más forrás nem erősítette meg, de Joseph Aoun libanoni elnök nemrégiben egy interjúban megerősítette, hogy a libanoni hadsereg már átvette a Hezbollah telephelyeit Beaufort térségében és a Libanon-völgyben.
Jemen: A pro-iráni tengely szócsöve, az Al-Akhbar libanoni újság húti katonai forrásokat idéző beszámolója szerint a jemeni légitársaság repülőgépei elleni támadást követően a hútik az izraeli El Al légitársaság repülőgépeinek megtámadását tervezik, mondván, ,,hozzáadják a célpontok listájához”.
Ugyanakkor a hútik alá tartozó közlekedési minisztérium tisztviselői kijelentették, hogy a Szanaa repülőtér, valamint a Hodeidah és a Szalif kikötők elleni izraeli támadások okozta kár körülbelül 2 milliárd dollárt tesz ki, amelyből 1,3 milliárd dollár a kikötőkre, további 500 millió dollár pedig a repülőtérre vonatkozik.
A túszalku és Irán: Az elmúlt napokban Ejal Zamir vezérkari főnök zártkörű megbeszéléseken összekapcsolta a gázai szektort az iráni arénával, jelentette pénteken a 12-es csatorna. Két, a megbeszéléseken jelen lévő forrás szerint Zamir a következőt mondta: „A túszalku nemcsak erkölcsi kötelezettség, és nem csak a Hamászra nehezedő katonai nyomás fokozásának célja. Lehetővé teszi számunkra azt is, hogy Iránra koncentráljunk.”
Ez egy jelentős kijelentés, amely nemcsak a politikai kör, hanem a katonai vezetés szintjén is értékeléseket jelezhet a hadsereg iráni színtérre való összpontosításának szükségességével kapcsolatban, tekintettel az amerikaiak Teheránnal folytatott tárgyalásaira, és különösen azok kudarca esetén.
Ugyanakkor a gázai harcok kapcsán egy magas rangú katonai tisztviselő zártkörű megbeszélésen úgy értékelte, hogy a Hamász terrorszervezet most nehéz helyzetben van: „A Hamász elveszíti az irányítást. Mindentől megfosztják őket, amihez csak hozzá tudnak férkőzni. Akár össze is omolhatnak Gázában, hatalmi fellegvárukban. Napról napra jelentős hatalmat veszítenek. Nagyon gyors ütemben hanyatlanak.”
Ez az értékelés sürgősségérzetet kelt a politikai diskurzusban: egyrészt optimizmust kelt a túszalku lehetséges előrehaladásával kapcsolatban, másrészt felszólításokat a miniszterelnöknek, hogy ne álljon le a Hamászra mért nyomással, különösen most ne.
Nyomás: Az európai országok Izraellel szembeni kemény követelései, amelyek a Gázai övezetben folytatott háború folytatását, valamint a segélyek megakadályozására és az éhínségre vonatkozó állításokat követik, nem szűnnek meg, jelentette a Ynet hírportál. Az, aki továbbra is fokozza a nyomást Izraelre, Emmanuel Macron francia elnök, aki ma azt mondta, hogy ,,ha a következő órákban vagy napokban nem történik válasz a humanitárius helyzetre, egyértelmű, hogy meg kell keményítenünk az álláspontunkat – és szankciókat kell alkalmaznunk”.
Macron nincs egyedül. A Washington Postban egy európai diplomata azt magyarázta, hogy „egyre nő az elégedetlenség” – többek között a Gázából készült képek fényében is. „Továbbra is szörnyű képek jönnek Gázából – és közekedünk a ponthoz, amit még el tudunk viselni. És ez egy széles körben elterjedt érzés Európában” – állította.
Macron, aki egy szingapúri konferencián beszélt, kitért a múlt hónapban Egyiptomban tett látogatására, amikor megérkezett az egyiptomi oldalon a gázai határra. „Szíszi elnökkel voltam a régióban, és láttam az egyiptomi kórházakban fekvő sebesültek nehéz helyzetét – és azokat is, akiknek sikerült távozniuk a tűzszünet alatt. Március elején ennek vége lett. Láttam, hogy az izraeli hadsereg blokkolta a világ minden tájáról érkező humanitárius segélyeket” – mondta. „Ez elfogadhatatlan. Biztosítani kell a vizet, élelmet és gyógyszert – és lehetővé kell tenni a sebesültek evakuálását. Ez a legfontosabb prioritás.”
Macron, aki már bejelentette szándékát a palesztin állam elismerésére, azt mondta, hogy egy ilyen lépés „nemcsak erkölcsi kötelesség – hanem politikai szükségszerűség is”. Franciaország június 17-én konferenciát tervez Szaúd-Arábiával az ENSZ-ben, ahol a két ország egy palesztin állam létrehozására vonatkozó „útitervet” kíván bemutatni, amely Franciaország szerint Izrael biztonságát is garantálja.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter, akinek országa az egyik legkritikusabb Izraellel szemben, a The Washington Postnak azt nyilatkozta, hogy európai kollégái szemében az „erőszak szintje” változott, és az az érzés, hogy Izrael „háborút vív a háború kedvéért”. Azt mondta, hogy „néhány országnak látnia kellett – olyan dolgokat, amelyek még az emberség legalapvető érzésével is ellentétesek – a civilek élelmiszertől való megfosztását, a csecsemőkről készült szörnyű képeket”.
Az Európai Unió azt állította, hogy humanitárius segélymechanizmusokon keresztül megpróbáltak élelmiszert juttatni Gázába, de ezt megakadályozták. Az új mechanizmusban – az amerikai támogatású Gázai Humanitárius Alapítvány elosztóközpontjaival megtagadják a partnerséget. „Az Európa által küldött segélyek nagy része nem jutott el az emberekhez” – mondta Kaja Kallas, az EU külügyminisztere. „A humanitárius segélyt nem lehet fegyverként használni. Nagyon világosan kimondtuk, hogy semmilyen módon nem támogatjuk a segélyek elosztásának privatizációját.”
Egy másik, a Washington Postban idézett európai diplomata szerint Izrael egyértelműen nyomás alatt áll az EU társulási megállapodásának felülvizsgálatával szemben megtett lépései miatt. A felülvizsgálatnak azt kellene megvizsgálnia, hogy az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó állítások sértik-e az EU és Izrael közötti megállapodást, és várhatóan a jövő hónapban lesznek eredmények.
Ugyanez az európai diplomata elismerte, hogy egyes EU-tagállamok „politikai jelzésnek” tekintik a felülvizsgálatot, de világossá tette, hogy ha a Netanjahu-kormány nem változtat irányt, „a választóink, a polgárok részéről egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy tegyünk valamit”.
„Személyes véleményem szerint ez nagyon is népirtásra hasonlít” – mondta Maxime Prévot, Belgium külügyminisztere a héten egy magazinban megjelent interjúban. „Nem tudom, milyen más borzalmaknak kell még lezajlania, mielőtt ezt a szót használni lehetne.” Szankciókat sürgetett, de elismerte, hogy ehhez mások támogatására is szükség lenne, akik nem osztják ezt a nézetet.
Az EU egyelőre messze van attól az egyhangúságtól, amely a kapcsolatok teljes felfüggesztéséhez szükséges. Néhány gazdasági intézkedés azonban elfogadásra kerülhet, ha elegendő tagállam támogatja azokat. Bármilyen büntető intézkedés a blokkon belüli megosztottságba ütközhet, amelynek 27 tagállama nagyon eltérő érzékenységgel viszonyul a háborúhoz, az Izrael-párti Magyarországtól a palesztin-párti Írországig.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Helyzet a frontokon, a túszalku és Irán, plusz a palesztin állam first appeared on Új Kelet Live.