Avi/ujkelet.live
A háború 625. napja, Siratófal: Binjámin Netanjahu miniszterelnök ismét látogatást tett a Siratófalnál, ahol 10 nappal ezelőtt egy cetlit helyezett el a rések között, utalva az Irán elleni közelgő hadművelet nevére.
„A nemzet oroszlánként emelkedett fel” – írta a cetlire, ami egy játék a bibliai próféciával Izrael gyermekeiről.
„Továbbra is csodákat fogunk tenni, hogy biztosítsuk Izrael örökkévalóságát generációkon át” – mondta Netanjahu. „Büszke vagyok a népünkre.”
Fordo és társai: Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének vezetője azt mondta, nem ismeri a kulcsfontosságú Fordo atomlétesítményben keletkezett károk mértékét az amerikai légicsapások után.
„A becsapódások jelei egyértelműek” – mondta Rafael Grossi, a NAÜ vezetője a CNN-nek –, „de ami a föld alatti károk mértékének felmérését illeti, erről nem tudunk nyilatkozni.”
„Senki sem tudja megmondani, mennyire sérült” – folytatta, megjegyezve, hogy a telephelyek alakjában megfigyelt változások miatt „nem zárható ki, hogy jelentős károk keletkeztek ott”.
Grossi szerint a Natanz föld feletti létesítmény „teljesen megsemmisült”, míg földalatti csarnokaiban is károk keletkeztek az izraeli támadások okozta áramkimaradások miatt.
Az iszfaháni helyszín is „jelentős károkat” szenvedett, mondta Grossi, aki szerint a Fordo nem károsodna áramkimaradás esetén, mivel belső vészhelyzeti áramforrásokkal rendelkezik.
A The New York Times szerint az izraeli katonai elemzés kezdeti szakasza úgy becsüli, hogy az amerikai csapás komoly károkat okozott Fordóban, de nem pusztította el teljesen a telephelyet.
Két izraeli tisztviselő azt nyilatkozta az újságnak, hogy Irán a támadás előtt látszólag felszereléseket – köztük dúsított uránt – szállított el a megerősítet telephelyről.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő hasonló értékelést adott a Timesnak mondván, a létesítményt nem pusztították el, de „súlyosan megrongálódott”, és gyakorlatilag „kivonták a forgalomból”. A tisztviselő megjegyezte, hogy valószínűleg még egy tucat bunkerromboló bomba sem lenne elegendő a mélyen eltemetett helyszín teljes felszámolásához.
Támadásban: Az Izraeli Védelmi Erők közzétette a Jazd térségében található iráni ballisztikusrakéta-létesítmény elleni támadásainak felvételeit, ahol Irán nagy hatótávolságú Khorramshahr rakétákat tárolt.
Az izraeli légierő vadászgépei mintegy 2200 kilométerre repültek Izraeltől, hogy csapást mérjenek a helyszínre.
A létesítményből korábban mintegy 60 rakétát lőttek ki Izraelre.
„Fényes nappal leptük meg a Huszein Imám rakéta főhadiszállást Közép-Iránban, ami a legtávolabbi célpont, amelyet eddig megtámadtunk” – mondta Tomer Bar vezérőrnagy, a légierő parancsnoka a hadsereg által közzétett nyilatkozatban.
„Megsemmisítettük a Khorramshahr rakétákat, mielőtt azokat kilőtték volna Izraelre, és a rakéták tárolására használt alagutakra is csapást mértünk” – mondta Bar.
,,Folytatjuk a támassorozatokat Irán-szerte, megzavarva az ellenség azon képességét, hogy rakéta záport zúdítson izraeli területre, csökkentve tűzerejét, és határozottan fellépve az izraeli hátország védelme és a rakétatűz csökkentése érdekében”.
Megelőző csapások: Az izraeli légierő ma korábban 30 vadászgéppel légicsapásokat hajtott végre Irán négy területén, rakéta- és drónbázisokat célozva.
A hadsereg közlése szerint egyszerre több tucat célpontot találtak el Iszfahánban, Busehrben, Ahvázban és Jazdban is.
A vadászgépek a csapások során mintegy 60 lőszert dobtak le.
Iszfahánban, Busehrben és Ahvázban rakétavetőket, légvédelmi üteggyárakat, egy iráni drónezred főhadiszállását és egy dróntároló létesítményt vettek célba.
A csapások közepette a légierő drónja rakétavetőket megtöltő iráni katonákat azonosított, majd röviddel ezután likvidálta őket.
Hormuz: A Nyugatra leselkedő leghatékonyabb fenyegetésének tekintett lépésként az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, az Öböl bejáratának lezárását, ahol a világszerte szállított olaj közel negyede halad át az Irán által ellenőrzött vizeken.
Az iráni Press TV szerint a szoros lezárásához a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyása szükséges, amelyet Ali Hamenei ajatollah kinevezettje vezet.
A parlament Hormuzi-szoros lezárásáról szóló döntése a legfelsőbb szintnek szóló ajánlás, és nem kötelező érvényű határozat.
Iránban beszélik: A Fars Hírügynökség szerint ,,Irán hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok háborúba lépése nemcsak hogy nem menti meg Izraelt, hanem kiszámíthatatlan következményekkel járó konfliktusokhoz vezet. Az Egyesült Államok és a cionista rezsim úgy vélte, hogy az első szakaszban a meglepetés révén a háború gyorsan véget ér –, de Irán átvette a kezdeményezést, és súlyos és visszafordíthatatlan csapásokat mért Izraelre.”
Bár Izrael likvidálásai és hírszerzési előnye egyes esetekben hatékonynak bizonyult, ,,a kár, amit Irán Izraelnek okozott felbecsülhetetlen”.
Az Egyesült Államok hivatalos konfliktusba lépését megelőző napokban erői kiürítették a régió bázisait – így egy üres helyszínek elleni iráni támadás esetén az amerikai válasz nem lenne indokolt. Irán azonban hangsúlyozza, hogy ,,nem fog beleesni ebbe a csapdába, és erőfeszítéseit a cionista rezsim megsemmisítésére összpontosítja – amelyet a régió fő amerikai bázisának tekint.”
Források szerint Irán meglepő és drámai akciókat tervez, amelyekkel továbbra is erős nyomást gyakorol Izraelre, miközben szorosan figyelemmel kíséri az Egyesült Államokat és közel-keleti bázisait. Az iráni stratégia központi elve, hogy az Egyesült Államok belépése ne zavarja a fő cél – az izraeli szuverenitás elleni közvetlen támadás – megvalósítását.
Irán világossá teszi, hogy ,,a jelenlegi konfliktus a cionista rezsim teljes megsemmisítéséig folytatódik”. Bármilyen külföldi beavatkozás csak kiterjesztené és fokozná a harcokat. A kommentátorok megjegyzik, hogy Irán felkészült egy elhúzódó hadjáratra, és minden katonai és hírszerzési képességét be kívánja vetni, hogy végső csapást mérjen ellenségeire.
Mohammad Fakhpour, a Forradalmi Gárda parancsnoka a főhadiszálláson készült első videóban: „A Forradalmi Gárda légi műveletei nem szűnnek meg. Az idő múlásával a nép egysége egyre erősebbé válik. Mártírjaink vérükkel öntözték a forradalom fáját. A nép önkénteseinek erői szerveződnek és mozgósítanak.”
Az arab médiában felvételek jelentek meg egy teheráni tüntetésről, amelyet ma az izraeli és amerikai támadások ellen tartottak.
Az egyik videón Maszúd Peszeskján iráni elnök látható, amint részt vesz a tüntetésen.
Tűzszünet: A Reuters jelentése szerint Oroszország, Kína és Pakisztán ma benyújtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tervezetet, amelyben azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet szorgalmaz a Közel-Keleten.
Hezbollah: Az iráni nukleáris létesítmények elleni rendkívüli amerikai támadás Libanont a vihar középpontjába helyezi, jelentette a 12-es csatorna. A teheráni rezsim egyre nagyobb nyomást gyakorol a Hezbollah terrorszervezetre, hogy csatlakozzon a konfliktushoz, de a bejrúti kormány egy újabb katonai kalandtól tart, amely katasztrófához vezethet.
Az utóbbi napokban belső diskurzus bontakozott ki Libanonban a Hezbollah további beavatkozásának veszélyeiről egy lángoló regionális színtéren, a kimerült helyi közvélemény és a folyamatos gazdasági válság közepette. Miközben az iráni rezsim nyomást gyakorol megbízottjaira, hogy lépjenek be a tűz körébe, Bejrút világossá teszi, hogy nem vágyik és nem is képes megfizetni mások háborúinak árát.
Eközben Naim Qasszem, a Hezbollah vezetője egyre nagyobb nyomás alatt áll: egyrészt az Irán vezette ellenállási tengely iránti abszolút hűség miatt, másrészt a komplex libanoni valóság miatt, amelyben az ország déli részéről indított bármilyen rakéta lángba boríthatja az országot, amely még mindig nem épült fel.
A Hezbollahhal kapcsolatban álló libanoni Al-Akhbar újság pénteken arról számolt be, hogy Donald Trump elnök szíriai megbízottja, Tom Barrack egyértelmű üzenetet közvetített a magas rangú libanoni tisztviselőkkel Bejrútban tartott találkozóin. Nabih Berri libanoni parlamenti elnökkel folytatott találkozóján hallotta a határozott álláspontot, miszerint kizárt, hogy Libanon háborúba lépjen Izraellel. Barrack a maga részéről hangsúlyozta, hogy a Hezbollah beavatkozása egy Izrael és Irán közötti háborúba nagyon rossz döntés lenne.
Az Irán által támogatott terrorszervezet szóvivője azt nyilatkozta a Newsweeknek, hogy a Hezbollah nem fogja támadni sem Izraelt, sem az Egyesült Államokat
„Irán egy erős ország, amely képes megvédeni magát, a logika azt diktálja, hogy szembeszállhat Amerikával és Izraellel” – mondta. „A Hezbollah továbbra is elkötelezett minden olyan ügyben, amelyben a tűzszünet óta megállapodtak.”
„Az izraeli ellenség által végrehajtott támadások ellenére” – folytatja a szóvivő – „továbbra is elkötelezett a megállapodás mellett.”
Koordináció: Az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zayed sejk telefonon beszélt a szaúdi trónörökössel, Mohammed bin Szalmánnal, valamint Katar és Kuvait uralkodóival a régióban történt fejleményeket és az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadást követően.
Hazatérés: Amióta Izrael június 13-án légicsapásokat indított Iránban nukleáris és ballisztikusrakéta-programjának megtizedelésére, több mint 71 608 izraeli tért vissza haza szárazföldi, tengeri és légi határátkelőhelyeken keresztül a Népesedési és Bevándorlási Hivatal adatai szerint.
Az út nem mindig volt zökkenőmentes. Ma egy jacht, amely izraelieket szállított volna Larnaca kikötőjéből Izrael partjaira, kigyulladt üzemanyag-feltöltés közben. Sérülés nem történt.
Sajtó: A szélsőjobboldali politikai nézeteiről ismert Az Árnyék izraeli rapper, Joav Eliaszi vezette tel-avivi rendőrségi biztonsági osztag vasárnap reggel elkülönítette a külföldi újságírókat izraeli kollégáiktól és nem engedte be őket egy tel-avivi lakóépületeket eltaláló iráni rakétatámadás helyszínére.
A helyszínre érkező központi kerületi rendőrség szóvivője azonnal intézkedett. Az Izraeli Újságírók Szakszervezete a bejelentést követően felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, és a rendőrség utasította a biztonsági egységeket, hogy ne foglalkozzanak a külföldi média képviselőivel.
Pénteken Slomo Karhi kommunikációs miniszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a külföldi sajtónak háború idején minden izraeli adáshoz és helyszínhez előzetes engedélyt kell kérnie az izraeli katonai cenzortól, annak ellenére, hogy a cenzor hatásköre erre nem terjed ki.
Gali Baharav-Miara főügyész kérte, hogy pontosítsák utasításaikat.
Észak-Szamária: Az izraeli biztonsági erők a hétvégén jelentősen kiterjesztették a Vasfal hadműveletet, egyidejűleg 15 palesztin faluban folytatva terrorelhárító műveleteket.
Az izraeli hadsereg szerint körülbelül 10 zászlóaljat vezényeltek ki, 13 körözött gyanúsítottat tartóztattak le, és fegyverraktárakat fedeztek fel, köztük M-16-os puskákkal, rögtönzött fegyverekkel és 10 csőbombával. A csapatok egy fegyvergyártáshoz használt esztergát is találtak.
A razziák Dzsenin térségére, valamint a Sechem környéki falvakra összpontosultak, ahol a erők több mint 1200 épületet kutattak át és több tucat gyanúsítottat hallgattak ki.
A hadművelet a terrorszervezetek infrastruktúrájának felszámolására és az izraeli állampolgárok biztonságának garantálására irányuló folyamatos erőfeszítések része.
Gáza: XIV. Leó pápa felszólította a világot, hogy ne feledkezzen meg a gázai humanitárius válságról.
„Ebben az Izraelt és Palesztinát is magában foglaló kontextusban fennáll annak a veszélye, hogy a népek mindennapi szenvedése feledésbe merül, különösen Gázában és más területeken, ahol egyre nagyobb szükség van megfelelő humanitárius segítségre” – mondta a pápa vasárnap.
Gázai médiaforrások arról számoltak be, hogy ma reggel hatan meghaltak és több tucatnyian megsérültek Rafah nyugati részén az izraeli hadsereg lövései következtében, miközben humanitárius segélycsomagokra vártak.
További jelentések szerint Gáza középső részén, ahol egy másik segélyközpont található, körülbelül 22 ember sérült meg, miközben segélyre várt.
Az incidensekről nincs felvétel.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Fordo és társai, támadások Iránban, tűzszünet, tüntetés Teheránban, Hormuz és Gáza first appeared on Új Kelet Live.