Avi/ujkelet.live
A háború 631. napja: Katar külügyi szóvivője szerint a közvetítők az Iránnal kötött tűzszünet nyomán elért lendületre építve kapcsolatban állnak Izraellel és a Hamász terrorszervezettel egy fegyverszüneti megállapodás kötése érdekében, mely lehetővé teszi a túszok szabadon bocsátását.
„Ha nem használjuk ki ezt a lehetőséget és ezt a lendületet, akkor ez egy olyan lehetőség, amelyet a közelmúlt sok más lehetősége mellett elvesztegetnek. Nem akarjuk ezt újra látni” – mondta Madzsed al-Anszari pénteken az AFP-nek adott interjújában.
Donald Trump amerikai elnök tegnap kijelentette: ,,Azt hiszem, közel vagyunk a tűzszünethez Gázában. Úgy gondoljuk, hogy a következő héten elérhetjük.”
A Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al-Akhbar szerint Kairó a következő napokban fogadja Trump közel-keleti megbízottját, Steve Witkoffot, akit ,,kulcsfontosságúnak” neveztek a gázai tűzszüneti megállapodás elérésére irányuló erőfeszítésekben. A források szerint a látogatásra a tárgyalások jelentős előrehaladásának pozitív jelei, valamint az izraeli nyilatkozatok hangnemében bekövetkezett relatív változás fényében kerül sor, ami erősíti a tűzszüneti megállapodás mielőbbi elérésének esélyeit.
Egy izraeli tisztviselő viszont azt nyilatkozta szombaton a Walla hírportálnak, hogy Trump kijelentéseivel ellentétben nem történt áttörés a tárgyalásokon. A tisztviselő megjegyezte, hogy Izrael és a Hamász alapvető álláspontjában nem történt jelentős változás a főbb vitás kérdésekben, elsősorban a terrorszervezet azon követelésében, hogy garanciákat kapjon a háború befejezésére.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hivatalba lépése óta először találkozott a Gázában fogva tartott túszok hozzátartozóival, közölte a Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma.
„A valódi győzelmet Gázában csak akkor érhetjük el, ha minden túsz hazatért” – idézték Rubiót a túszok családtagjainak képviselőihez szólva Washingtonban.
A családok azt mondták Rubiónak, hogy van lehetőség egy megállapodásra az összes túsz szabadon bocsátásáról, és kifejezték hitüket abban, hogy a Trump-kormány dolgozni fog e cél elérése érdekében.
A terepen: Izraeli légicsapások legalább 62 ember halálát okozták Gázában az éjszaka folyamán és szombaton – közölték egészségügyi dolgozók.
Libanon: A szaúdi Al-Hadath csatorna forrásai szerint a libanoni kormány várhatóan tíz napon belül kabinetülést tart, hogy megvitassák a Hezbollah lefegyverzésének tervét. Cserébe – állítják – Izrael kivonulna a dél-libanoni területen lévő öt előőrsről.
Szintén az Al-Hadath arról számolt be, hogy hétmillió dollárt foglaltak le a bejrúti repülőtéren, olyan bőröndökben, amelyek egy afrikai országból érkező járattal érkeztek. A jelentés szerint a bőröndök tulajdonosai egy dél-libanoni faluból származnak. A libanoni hatóságok utasították a Gazdasági Bűnözés Elleni Hivatalt a nyomozás megindítására, a Libanoni Központi Bank elnöke pedig utasította a bankot, hogy tartsa birtokában a pénzt, és nyomozást rendelt el a pénz forrásának kiderítésére.
Az Izraeli Védelmi Erők a nap folyamán dróncsapást mért egy Hezbollah-parancsnokra a dél-libanoni Kunin faluban.
A célpont Hasszán Mohammad Hamudi volt a Hezbollah páncéltörő rakétaegységének parancsnoka Bint Dzsbeil térségében. A háború alatt Hamudi ,,számos páncéltörő rakétatámadást vezetett Izrael ellen”.
Este még egy járművet celzó támadásról számoltak be a dél-libanoni Mahruna faluban, Dél-Libanonban.
Rendhagyó incidens: A KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap esti riportja szerint egy súlyos incidens történt az Iránnal vívott háború második napján.
Egy pilóta véletlenül elfogó rakétát lőtt ki egy izraeli légi járműről, amely a régió egyik arab országára zuhant. Egy katonai forrás szerint, ha az incidensnek áldozata lett volna, az megállíthatta volna a háborút.
Úgy tudni, hogy egy, a régió egyik országa felett repülő drón elfogása során véletlenül „meghúzták a ravaszt”, és a rakéta kilövésre került. A rakéta azonban elvétette a célpontként szolgáló drónt, és a külföldi ország területén csapódott be.
Egy katonai forrás szerint: „Egy drón elfogása során történt az incidens. A célpontra való ráfókuszálás közben véletlenül lövést adtak le.”
Az Izraeli Védelmi Erők nem kívánta kommentálni a riportot. A hibázást még vizsgálják.
Beerseva: A déli Beerseva történelmének legsúlyosabb csapását szenvedte el a Felkelő Oroszlán hadművelet során. Három közvetlen találat érte öt nap alatt, emberéleteket követelve, évekig tart majd a károk helyreállítása, és több száz lakos vesztette el mindenét.
A Szoroka Orvosi Központ elleni támadás után a kórház, amely Eilattól Askelonig mintegy egymillió embert lát el, köztük a gázai harcok során megsérült katonákat is, jelenleg részben zárva tart. Sok osztály nem működik, és inkább hasonlít építkezési területre, a sürgősségi osztály pedig tényleg csak sürgős eseteket fogad. Az 1200 ágyból mintegy háromszáz foglalt a kórházban.
Majdnem egy nappal a Szoroka elleni támadás után újabb közvetlen találat érte a várost, az egyik új lakónegyedét, ahol a város legdrágább lakásai találhatók. Hét épületet találtak el egymás után, mindegyikben körülbelül 24 lakás és összesen körülbelül 700 lakos volt.
A város elleni harmadik csapás, kedden reggel, röviddel a tűzszünet előtt, volt a legsúlyosabb és leghalálosabb. Rakéta csapódott egy lakóépületbe, négy halottat eredményezve.
A kérdés, amit vizsgálnak: Hogy hogy nem sikerült elfogni a szóban forgó esetekben a rakétákat, amikor az iráni sortüzek egy- három rakétából álltak?
Iszfahán: A The New York Times szerint az izraeli és amerikai légicsapások Irán iszfaháni atomlétesítménye ellen a nukleáris fegyverek gyártásához kulcsfontosságú berendezéseket semmisítettek meg.
A jelentés szerint a berendezést egy galvanizációnak nevezett folyamathoz használják, amely a dúsított urángázt fémmé alakítja, ami az atombomba robbanómagjának előállításának egyik utolsó lépése.
Az amerikai újság által idézett elemzők szerint Teherán fokozta nukleáris tevékenységét Iszfahánban, miután Trump elnök 2018-ban kilépett az iráni atomalkuból, hozzátéve, hogy a szóban forgó berendezések elleni csapások megfosztották Iránt attól a képességtől, hogy a közeljövőben atomfegyvert állítson össze.
„Ez egy szűk keresztmetszet” – mondta David Albright, az ENSZ korábbi nukleáris felügyelője a The New York Timesnak a berendezés megsemmisülésével kapcsolatban. „Újjá kell építeniük.”
A CNN mindeközben műholdfelvételekre hivatkozva arról számolt be, hogy Irán újra megnyitotta az iszfaháni atomlétesítmény egyik bejáratát, és egy teherautót láttak belépni a létesítménybe.
Magyarázat: Az Egyesült Államok pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött, a Reuters által megtekintett levelében közölte, hogy az Irán elleni múlt hétvégi amerikai légicsapások célja „az volt, hogy megsemmisítsék Irán nukleáris dúsítási kapacitását, és megállítsák a fenyegetést, hogy ez a lázadó rezsim atomfegyverhez jusson és használja azt”.
„Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett az iráni kormánnyal való megállapodás mellett” – írta Dorothy Shea, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete.
Washington kollektív önvédelemként indokolta a csapásokat az ENSZ alapító alapokmányának 51. cikke alapján, amely előírja, hogy a 15 tagú Biztonsági Tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell az államok által fegyveres támadás elleni önvédelemre tett minden intézkedésről.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Tűzszüneti remények, a kivonulás lehetősége és az incidens, ami rövidre zárta volna az iráni háborút first appeared on Új Kelet Live.