ujkeletlive
Újabb megbeszélés az Ovális Irodában, Trump: „ezt meg kell oldani. Gáza egy tragédia”
A tegnapi fehér házi munkavacsorán történő megbeszélést követően, Donald Trump elnök újabb, nem tervezett fordulóra hívta Binjámin Netanjahu miniszterelnököt az Ovális Irodába.
„Csaknem kizárólag Gázáról fogunk beszélni. Ezt meg kell oldani. Gáza egy tragédia. Ő meg akarja (Netanjahu) oldani, én is meg akarom oldani, és úgy hiszem, hogy a másik oldal is meg akarja oldani,” – közölte az elnök
A néhány órán belüli második találkozóra az Ovális irodában került sor, bár Netanjahu érkezését állítólag nem dokumentálták hivatalosan.
A héber médiában megjelent hírek szerint a miniszterelnök azt követően kapott ismételten meghívást, hogy nem sokkal korábban egy katari delegáció Washingtonba érkezett, hogy magas rangú amerikai tisztviselőkkel tárgyaljon, miközben Dohában továbbra is zajlanak a közvetítőn keresztüli egyeztetések az izraeli és a Hamász-küldöttségek között, a túszalku megállapodás elérése érdekében.
Az amerikai külügyminisztérium csak azután értesítette az izraeli újságírókat, hogy a Trump–Netanjahu találkozó már megkezdődött. A J.D. Vance alelnök jelenlétében zajló megbeszélést követően a miniszterelnök másfél óra múlva, anélkül távozott, hogy közös nyilatkozatot tettek volna.
Trump „komoly” nyomást gyakorol Netanjahura, hogy vessen véget a gázai háborúnak, – idézett a brit Sky News két, a tűzszüneti tárgyalásokhoz közel álló forrást, megjegyezve, hogy az egyik amerikai forrás szerint – „megkezdődött az Izraelre irányuló amerikai nyomásgyakorlás, és ma este erős lesz.”
A találkozó előtt a miniszterelnök azonban azt nyilatkozta, hogy a Hamász felé irányuló nyomás lesz „fájdalmas.”
„készen állunk a háború befejezésére, amennyiben a Hamász nem tud többé működni, és erre van is egy terv. Ez egy meghatározott stratégiát igényel, és olyan lépéseket, amelyek egy része fájdalmas, más része pedig nagyon fájdalmas lesz a Hamász számára,” – nyilatkozta Netanjahu a Kan közszolgálati csatorna riporterének, hangsúlyozva, miszerint reméli, hogy sikerül áttörést elérni a megállapodás érdekében.
Az iráni tűzszünet két héttel korábbi bejelentése után Trump a gázai események felgyorsítására, és a háború befejezésére számított. Netanjahu hétfőn kezdődő washingtoni látogatása idején pedig arra készült, hogy a legújabb tűzszüneti és túszalku megállapodás első fázisának bejelentése is meg fog történni. Az időközben Dohába érkező különmegbízottja, Steve Witkoff azonban legfeljebb hétvégére ígéri az áttörést – legjobb esetben, külön hangsúlyozva, miszerint a vitás kérdések száma négy helyett immár egyetlen egyre korlátozódott, melynek megoldása úgy tűnik a miniszterelnök rugalmasságán fog múlni.
Netanjahu újabb meghívása szintén a tárgyalások utolsó és legfontosabb vitapontjának rendezésére irányulhatott. A miniszterelnök ugyanis nem hajlandó beleegyezni a márciusi tűzszünet összeomlása előtti helyzethez hasonlóan a hadsereg kivonására a Philadelphi-folyosóra, hanem meg akarja tartani az ellenőrzést az egyiptomi határtól távolabb lévő Morag-folyosó felett, amit úgy nevezett, mint stratégiailag fontos Philadelphi 2.
Emellett, az elnök nem titkolt szándéka egy nagyobb méretű békemegállapodás a háború lezárása érdekében, amelyet Netanjahu ezidáig szintén elutasít.
A túszok részleges kiszabadítását biztosító 60 napos tűzszünet vázlatának másik vitatott pontja, amit úgy tűnik sikerült orvosolni, a humanitárius segélyek kezelése.
- a felek állítólag megállapodtak abban, hogy az övezet azon területeire, ahonnan a hadsereg majdan kivonul, az ENSZ vagy Izraelhez és a Hamászhoz nem kapcsolódó nemzetközi szervezetek fogják a segélyeket eljuttatni,- jelentette az Axios. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és Izrael által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) eleve nem alkalmas tevékenységének kiterjesztésére, és az elmúlt napokban kipattant botrány miatt is lehetséges, hogy végleg vissza kell lépnie.
- A GHF „Humanitárius Tranzitterületeknek” nevezett táborok építését javasolta Gázán belül – és esetleg azon kívül is – a palesztin lakosság elszállásolására, – áll a Reuters által áttekintett javaslatban, amely felvázolja a „Hamász gázai lakosság feletti ellenőrzésének felváltását” célzó elképzeléseiket. A szervezet ilymódon hatalmas létesítmények használatát tervezte, hogy „megnyerjék a helyi lakosság bizalmát”, és elősegítsék Trump „Gázára vonatkozó elképzelését”, amely magában foglalja a Gázai övezet 2 milliós palesztin lakosságának meghatározatlan helyre történő áttelepítését.
Egy másik „megoldott nézeteltérés” a Hamász azon követelésével kapcsolatos, miszerint az Egyesült Államok vállaljon garanciát arra vonatkozóan, hogy Izrael nem folytathatja egyoldalúan a háborút a 60 napos tűzszünet lejárta után. Az Axios közvetlenül értesülő forrása szerint Witkoff hétfőn üzenetet küldött a Hamásznak Bishara Bahbah palesztin-amerikai üzletemberen keresztül, aki az Egyesült Államok és a Hamász közötti hátsó csatornát működteti.
Witkoff azt üzente miszerint Trump elkötelezett a tűzszünet meghosszabbítása mellett, ha a háború befejezéséről szóló tárgyalások több mint 60 napig elhúzódnak.
Politika: a „Zini-ügy”
A Sábák belbiztonsági szolgálat volt vezetője Ronen Bar kirúgása körül kirobbant miniszterelnöki összeférhetetlenség újabb fejezetéhez érkezett, amikor Binjámin Netanjahu így döntött, hogy rekord gyorsasággal saját jogon kinevezi Bar utódját David Zini személyében, akit nem melli a közelmúltban még saját maga talált alkalmatlannak a feladatra.
A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott petíciók – illetve Gali Baharav-Miara főügyész révén megállapított még érvényben lévő összeférhetetlenség közepette a bírák egy napot adtak a feleknek egy kompromisszumos megoldás elfogadására.
A tegnap benyújtott ajánlás 60 napra megoldaná a Sábák főnök kinevezésével kapcsolatos vitát, azaz a miniszterelnök „Katar-gate” ügyben fennálló összeférhetetlenségi problémáját. A kompromisszum, amely még mindig megköveteli a bírói testület jóváhagyását, egyáltalán nem említi Zini vezérőrnagy nevét, és nem véletlenül, ugyanis a bírák ebben a szakaszban kizárólag a miniszterelnök összeférhetetlenségével foglalkoznak. A jelenlegi jogi „szélcsendet” Netanjahu környezete valószínűleg arra fogja használni, hogy még a Legfelsőbb Bíróság döntése előtt deklarálja Zini kinevezését.
Bármennyire is igyekszik Netanjahu Zini kinevezését a köztudatba beültetni, várnia kell, legkevesebb mint szeptember elejéig (60 nap) amikor is Baharav-Miara főügyésznek a Legfelsőbb Bíróság előtt kell tisztáznia, miszerint a Sábák „Katar-gate” vizsgálata befejeződött, és a megállapítások eredményeként a miniszterelnök jogosult lehet a szolgálat vezetője kinevezésére.
A Legfelsőbb Bíróság, a kormány és főleg Jáir Levin (Likud) igazságügyi miniszter Jichák Amit elnököt savazó kritikái ellenére, és eltérően a Ronen Bar kirúgását övező összeférhetetlenség figyelembevételétől, ezúttal kompromisszumot javasolt, távoltartva a testületet a miniszterelnök kínos elemekkel tarkított összeférhetetlenségi vitáitól.
Ilymódon, az ügyészség kompromisszuma lehetőséget teremt, hogy a jelenleg kritikus szakaszban lévő „Katar-gate” vizsgálati eljárást a Sábák és a rendőrség közösen és nyugodt környezetben folytathassa, anélkül, hogy a szolgálat bármely új vezetője ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy beavatkozhasson, vagy akadályozhassa azt.
A Sábák vezetésére Bar helyettesét (S), mint ideiglenes ügyvezetőt jelölték ki, Netanjahu pedig hivatalosan szeptemberben mutathatja be Zinit, mint saját kinevezettjét, de ahogy azt a Legfelsőbb Bíróságnak bejelentették, a véglegesítő határozat a „Grunis Bizottság” hatásköre, amely az ország hét legmagasabb rangú tisztviselőjének kinevezéséről dönt.
A bizottság nem csak a jelölt feddhetetlenségével foglalkozik, hanem a kiválasztási és kinevezési eljárással is, ellenőrizve, hogy nem történt-e benne hiba, emellett előtérbe kerülnek a jelölt és a kormány kinevezési indítékai is.
The post Trump türelmetlen, újabb megbeszélésre hívta Netanjahut az Ovális Irodába first appeared on Új Kelet Live.