Avi/ujkelet.live
A háború 645. napja, Gáza: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap bejelenette, hogy a 7. páncélosdandár 82. zászlóaljának egyik tankparancsnoka súlyosan megsebesült a Gázai övezet északi részén zajló harcok során. A harcost kórházba szállították, családját értesítették.
Segélyek: A Védelmi Minisztérium Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT) részlege tegnap közölte, hogy az izraeli politikai kör irányelvének megfelelően és alapos biztonsági ellenőrzést követően ezen a héten körülbelül 150 000 liter üzemanyagot engedtek át a Kerem Salom határátkelőhelyen a létfontosságú humanitárius rendszerek működtetése érdekében Gázában.
Kísérlet: Az izraeli hadsereg közlése szerint a csapatok csütörtök éjszaka meghiúsították fegyverek drónnal való becsempészését Jordániából Izraelbe.
A Holt-tengertől délre állomásozó Bardelasz Zászlóalj katonái egy határ felett repülő drónt észleltek. A drónt később megtalálták, a szállítmánya pedig hét kézifegyvert rejtett.
Libanon: Pénteken az izraeli hadsereg légicsapással likvidált egy ismert terroristát, aki részt vett Izrael elleni támadások előmozdításában.
Muhammad Soaibot a Nabatieh körzetben található al-Numairija közösségben vették célba.
A hadsereg szerint Soaib „jelentős alakja volt az izraeli területen belüli terrortámadások előmozdításának”.
„Tevékenysége részeként fegyvereket csempészett izraeli területre, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre Izraelben és terrorista infrastruktúrát hozzon létre Libanonban” – közölte az Izraeli Védelmi Erők.
A közlemény szerint Soaib emellett „jelentős alakja volt az Iránból Libanonba, Szíriába és Júdea és Szamáriába irányuló fegyvercsempészési útvonalnak” is.
Az izraeli hadsereg szerint likvidálása „aláássa a Libanonban, Szíriában és Júdea és Szamáriában működő különféle terrorszervezetek fegyverkezési képességeit”.
Júdea és Szamária: A rendőrség és a Sabak belbiztonsági szolgálat tegnap nyomozást indított egy palesztin halálának ügyében, aki izraeli telepesek támadása során vesztette életét Rámalláhban.
Az izraeli hadsereg közlése szerint az incidens azután kezdődött, hogy palesztinok kövekkel dobálták meg az izraelieket Szindzsil közelében, két civilt könnyebben megsebesítve.
Röviddel ezután „erőszakos súrlódás” tört ki az izraeliek és a palesztinok között a térségben, amely magában foglalta „palesztin tulajdon megrongálását, gyújtogatást, fizikai összecsapásokat és kődobálást” – közölte az Izraeli Védelmi Erők.
A Palesztin Hatóság közleménye szerint a floridai születésű, 23 éves Szaif al-Dín Kamel Abdul Karim Muszallatot megtámadták és halálra verték. Ez az első alkalom, hogy megöltek egy palesztin amerikait Júdea és Szamáriában, mióta Trump elnök januárban hivatalba lépett. Palesztin források azt állították, hogy a támadás azután történt, hogy a Szindzsilből származó palesztinok megpróbáltak eljutni a telepesek előőrsének közelében lévő magánföldjükre.
A hadsereg jelezte, hogy tud arról, hogy egy palesztin férfi meghalt, mások pedig megsebesültek az incidensben, hozzátéve, hogy a rendőrség és a Sabak is vizsgálja az ügyet. Az erőszakról szóló jelentések beérkezése után katonákat és rendőröket vezényeltek a helyszínre, hogy „feloszlassák a súrlódásokat”, amelynek során az erők tömegoszlató eszközöket használtak. Letartóztatás nem történt.
A palesztinok később arról számoltak be, hogy még egy holttestet találtak az összecsapások területén, lőtt sebbel a mellkasán. A hadsereg vizsgála a halálának okát, és úgy vélik, hogy összefüggésben állhat a zsidók és palesztinok közötti összecsapásokkal.
Elismerik a Palesztin Államot? A szaúdik és a franciák nem adják fel, a két ország közötti, az ENSZ New York-i székházában megrendezésre kerülő konferenciát, amelyet az előző hónapra terveztek, és az iráni hadjárat miatt elhalasztottak, e hónap végén, július 28. és 29. között tartják meg.
A túszok: A megbeszélések folytatásának hátterében és a túszalkuról szóló tárgyalások összeomlásának megakadályozása érdekében az Egyesült Államok arra kérte a Hamász terrorszervezetet, hogy halassza el az izraeli hadsereg Gázai övezetből való kivonásának mértékéről szóló tárgyalásokat, és folytassa más kérdések megvitatásával, hivatkozott a 12-es csatorna forrásokra, akik ismerik a dohai tárgyalások részleteit.
Miért fontos?
- Az Izrael által az elmúlt napokban bemutatott kivonulási térképek voltak és maradnak az Izrael és a Hamász közötti tárgyalások központi vitapontjai.
- Annak ellenére, hogy Izrael némi rugalmasságot mutatott a Gázai övezet déli részén történő kivonás mértékét illetően, a Hamász továbbra is azt állítja, hogy az izraeli küldöttség által bemutatott térképek az övezet nagy területein hagyják az izraeli erőket.
Háttér
- Egy magas rangú izraeli tisztviselő és egy másik, a tárgyalásokban részt vevő forrás azt állította, hogy az elmúlt 24 órában nem történt előrelépés a megbeszéléseken.
- Az egyik forrás azt állította, hogy az elmúlt két napban nem történtek jelentős „közeledési tárgyalások” a felek között.
- Az izraeli tárgyalócsoport egyelőre Dohában marad.
- Steve Witkoff amerikai megbízott jelenleg nem utazik a régióba.
A helyzet állása
- Egy forrás szerint a Hamász beleegyezett a Gázai övezet és Izrael közötti határon lévő pufferzóna növelésébe, így az izraeli hadsereg által tartott kerület szélessége 700 méter és egy kilométer között lesz.
- Izrael továbbra is 2-3 kilométer széles pufferzónát követel Rafah térségében, és 1-2 kilométer széleset a Gázával közös határvidék többi részén.
- Annak érdekében, hogy a vita ne vezessen a tárgyalások összeomlásához, az amerikaiak azt javasolták a Hamásznak, hogy halasszák el az izraeli erők kivonásának kérdéséről szóló megbeszélést a tárgyalások végéig.
- Az amerikaiak további kérdések megvitatását javasolják, például a megállapodás részeként szabadon bocsátandó terroristák listáját, vagy a humanitárius segélyek elosztásának kérdését, hogy mindkettőt egyszer s mindenkorra megoldják.
- Az amerikai javaslat szerint csak azután térnek vissza a felek a Gázai övezetből való kivonulás mértékének megvitatásához, miután minden más kérdésben megállapodásra jutnak.
A térkép: A katari székhelyű Al-Dzsazíra tegnap este közzétette az izraeli küldöttség tárgyalásokon bemutatott térképeket, beleértve azokat a vonalakat is, amelyeken Izrael a tűzszünet részeként meghagyná a csapatait.
Az izraeli követelés szerint (ahogyan arról az Al Dzsazíra beszámolt) Izrael nem hajlandó visszatérni a „márciusi vonalakhoz” (azaz a március 18-án véget ért tűzszünet vonalaihoz).
Izrael továbbra is birtokolni akarja Rafah térségét (amely „humanitárius városként” hivatott szolgálni), legalábbis nagyrészét – a Philadelphi-folyosótól – befelé, körülbelül 2,5-3,5 km mélységig.
Izrael emellett követeli egy pufferzóna fenntartását az egész övezet körül, amely szélesebb lesz, mint amelyet az előző tűzszünet során fenntartottak, és az Izrael által a Gideon szekerei során elfoglalt területeken alapul.
Többek között Beit Hanun egyes részei (a kerítéstől legfeljebb 2,4 km-re), Szedzsaijja egyes részei (a Hetven-gerinc néven ismert terület, amely Nahal Ozra néz), valamint Khan Junesz keleti részének egy része (az al-Qarara területen, 2,9 km mélységig).
Közvélemény-kutatás: Mint említettük, Izrael továbbra is tárgyalásokat folytat a Hamásszal egy olyan megállapodásról, amelynek értelmében tíz életben lévő túszt két szakaszban szabadon engednek. A 12-es csatorna tegnap este bemutatott közvélemény-kutatása szerint a lakosság 74%-a támogatja az összes életben lévő és megölt túsz egy körben történő hazahozatalát a gázai háború befejezéséért cserébe – ez ellentétben áll a kormány által támogatott megállapodással. Azt is megkérdezték, hogy miért akar a miniszterelnök szakaszos megállapodást kötni, és a közvélemény nagy része úgy véli, hogy ennek fő oka politikai.
A felmérés adatai szerint a megkérdezettek 74%-a támogatja azt a megállapodást, amely szerint az összes életben lévő és megölt túszt átadnák a háború befejezéséért cserébe, míg 12%-uk ellenzi a háborút lezáró megállapodást. A válaszadók 8%-a válaszolta azt, hogy támogatja a jelenleg tárgyalt megállapodást, 6%-uk pedig azt, hogy „nem tudja”. A koalíciós szavazók körében: 60% támogatja az összes túsz szabadulását a háború befejezéséért cserébe, szemben a bármilyen megállapodást ellenző 22%-kal. Az ellenzéki szavazók körében: 89% támogatja a megállapodást, szemben a megállapodást ellenző 2%-kal.
Teljes túszalku – egy körben
Megkérdezték, hogy mi az oka annak, hogy Netanjahu miniszterelnök több szakaszban szeretné megkötni a túszalkut. A lakosság 49%-a úgy véli, politikai okokból. A válaszadók 36%-a szerint Netanjahu biztonsági és nem politikai okokból érdekelt a több körös szabadon bocsátás iránt. 15% azt mondta, hogy „nem tudja”.
A kormányban a vezérkari főnökkel szembeni egyre növekvő kritika hátterében a felmérésben megkérdezték, hogy milyen osztályzatot érdemel a miniszterelnök, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök a gázai háború kezeléséért.
A lakosság többsége, 55%-a, gyenge teljesítményt nyújtóként jellemezte Netanjahut, míg 41%-uk jó osztályzatot adott neki a Gázai övezetben zajló háború kezeléséért. 4% válaszolt úgy, hogy „nem tudja”.
Iszrael Katz védelmi miniszter a lakosság többségétől szintén negatív értékelést kapott – a válaszadók 52%-a rossznak minősítette, míg 37%-uk szerint jól teljesített. 11% válaszolt úgy, hogy „nem tudja”.
Ezzel szemben Ejal Zamir vezérkari főnök egyértelmű többségel jó osztályzatot kapott a gázai háború kezeléséért – 62%, szemben a 24%-kal, akik elégedetlenek voltak vele.
A Netanjahu-perben a vádalkuról szóló nyilvános diskurzus hátterében a felmérés során megkérdezték, hogy mit kellene a miniszterelnöknek tennie – vádalkut kötni és visszavonulni a politikai élettől, vagy indulnia kéne a következő választásokon. A lakosság többsége, 55%-a úgy gondolja, hogy Netanjahunak vádalkut kellene kötnie és visszavonulni a politikai élettől – ebből 27% a koalíciós pártok szavazói közül került ki. 34% úgy véli, hogy Netanjahunak indulnia kellene a következő választásokon. 11% válaszolta, hogy „nem tudja”.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Likvidálás Libanonban, az amerikaiak követelése a Hamásztól és közvélemény-kutatás first appeared on Új Kelet Live.