Avi/ujkelet.live
A háború 646. napja, Gáza: A 98. hadosztály parancsnoksága alatt álló 7. dandár erői az északi Gázaváros területén vannak bevetve.
Az elmúlt héten a hadsereg likvidált két terroristát, akik páncéltörő rakétát lőttek ki az izraeli csapatokra.
Ezenkívül az erők aknákat és földalatti alagutakat találtak és semmisítettek meg.
Az elmúlt 24 órában a légierő több mint 150 terrorcélpontot támadott a Gázai övezetben. A szárazföldi erők segítésére támadott célpontok között szerepeltek terroristák, becsapdázott épületek, fegyverraktárak, páncéltörő rakéta és orvlövész posztok, területek, ahol robbanóanyagokat helyeztek el, és egyéb terrorista infrastruktúrák.
A gázai média is említett egy videót, amely az elmúlt órákban jelent meg a Rafael védelmi vállalkozó Instagramján, és amelyen egy Maoz támadó drón látható, amint likvidál egy terroristát Gázában.
A videón a terrorista nem tűnik fegyveresnek, de amint felismeri, hogy egy drón van felette, nyilván bemenekül az épületbe. Az izraeli médiában kritizálták a videót, mondván, ha már, akkor jobb lett volna egy teljes videót feltölteni, ami legalább az incidens kezdetét is dokumentálja, vagy egy másik eseményt választani.
Segélyek: A jordán média szerint a jordán Királyi Jótékonysági Szervezet 50, humanitárius segélyt szállító teherautóból álló konvojt küld a Gázai övezetbe.
A jelentés szerint Jordánia szerdán újraindította a Gázai övezetbe szánt utánpótlás-konvojait, együttműködve a jordániai hadsereggel és az ENSZ Világélelmezési Programjával, a jelenlegi konvoj főként lisztet és orvosi felszereléseket szállít, köztük 3000 egység vért, amelyet egy, a Gázai övezetben működő jordán tábori kórháznak szánnak.
Tiltakozás: A palesztin külügyminisztérium kifejezte ellenzését a szándék ellen, hogy humanitárius várost hozzanak létre a Gázai övezet déli részén.
A minisztérium a kezdeményezést olyannak nevezi, amelynek célja „Gáza lakosainak erőszakos kiűzése és a gázaiak folyamatos kitelepítésének fokozása, miközben az éhezés és a szomjúság fegyvereit alkalmazzák a civil lakosság ellen”.
A bejelentés a gázai háború azonnali leállítását és a lakosok jólétéhez elegendő mennyiségű segélyszállítmányok beengedését követeli.
Dél-Libanon: A libanoni média délben arról számolt be, hogy az izraeli erők Hanita kibuc környékéről tüzet nyitottak Alma as-Sab felé, miután az izraeli csapatok átkutatták a nyugati szektorban található libanoni falu szélét.
Júdea és Szamária: A rendőrség közölte, hogy háromnapos házi őrizetbe helyezték azt a két izraeli telepest, akiket péntek délután tartóztattak le egy palesztin faluban lezajlott halálos támadás során.
A két férfi ahhoz a telepes csoporthoz tartozott, amely a jelentések szerint halálra vert egy palesztin-amerikai férfit, majd halálosan megsebesített egy másik palesztin lakost a Rámalláhtól északra fekvő Szindzsilben.
A rendőrség szóvivője szerint az őrizetbe vett párost rendzavarás gyanújával tartóztatták le.
Tegnap este a Rison Lecion-i Bíróság elé vitték őket előzetes letartóztatásuk meghosszabbítása céljából, majd házi őrizetbe helyezték őket.
Irán: A szaúdi Al-Hadath csatorna vasárnap közzétett egy felvételt a támadásról, amelyben Maszúd Peszeskján iráni elnök állítólag könnyebben megsérült.
Az iráni Fars hírügynökség ma reggel arról számolt be, hogy Peszeskján megsebesült a lábán egy izraeli támadás során. A támadást június 16-án hajtották végre egy nyugat-teheráni épületet célozva, miközben az egyik alsó emeleten a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács ülése zajlott.
A jelentés szerint hat bombát vagy rakétát irányítottak belépési és kilépési pontokra azzal a céllal, hogy elzárják a légáramlási utakat, hozzátéve, hogy a támadás jellegében hasonlított a Hezbollah vezetőjét, Hasszán Naszrallahot likvidáló támadásra.
A robbanásokat követően áramtalanították azt az emeletet, ahol a tanácsülést tartották, de a jelenlévőknek sikerült egy vészkijáraton keresztül kijutniuk.
Török figyelmeztetés: Egy török diplomáciai forrás elárulta a Katar-párti Rai al-Youm újságnak, hogy Törökország figyelmeztette Iránt a Moszad kémszolgálat tervéről, miszerint széles körű merényleteket tervez Teheránban és az Iráni Forradalmi Gárda intézményeinek néhány érzékeny pontja ellen, még az Izraellel való katonai összecsapás előtt, de a teheráni hatóságok figyelmen kívül hagyták és nem vették komolyan a figyelmeztetéseket.
Az újság arról is beszámolt, hogy Irán nem vette kellő komolysággal a török biztonsági ügynökségektől és a pakisztáni katonai hírszerző apparátustól származó információkat és adatokat.
Politika: Néhány héttel ezelőtt a rendőrség befejezte a miniszterelnöki hivatal kabinetfőnöke, Tzachi Braverman elleni nyomozást, aki ellen bizalommal való visszaélés gyanúja merült fel, miután megváltoztatta a 2023. október 7 reggelével foglalkozó hivatalos protokollt, jelentette reggel a KAN közszolgálati műsorszolgáltató. A rendőrség átadta a nyomozati iratokat az államügyészségnek és a főügyésznek. Az ügyben egyelőre nem született döntés.
Bravermant 2024 novemberében hallgatták ki, miután azzal gyanúsították, hogy jogosulatlanul megváltoztatta a hivatalos jegyzőkönyveket 2023. október 7-ről. A gyanú szerint Braverman megkereste a levéltárost, aki a katonai titkár és a miniszterelnök közötti, a háború kezdetének reggelén 6:40-kor lefolytatott beszélgetés átiratát készítette, és kérte, hogy a beszélgetés időbélyegét 6:29-re változtassa meg. Miután erre nem volt hajlandó, Braverman maga javította ki az időpontot. Kihallgatása során Braverman azt állította, hogy „egy hibát javított” a jegyzőkönyvben.
A The New York Times szerint a változtatásról tájékoztatott tisztviselők számára úgy tűnt, Braverman azt szerette volna elérni, hogy a jövő történészei arra a következtetésre jussanak, hogy Netanjahu első válasza az október 7-i támadásra a hosszabb beszélgetés volt a titkosított telefonján, amelyben határozottan utasította katonai titkárát a Hamász vezetőinek likvidálására. Braverman ügyvédje azt mondta, hogy nem volt hátsó szándéka, és egyszerűen félreértette mikor került sor a hívásra.
Egy rendőrségi forrás szerint a nyomozás eredményei kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Bravermant büntetőeljárás alá lehet-e vonni a vizsgált bűncselekmények miatt. A rendőrség azonban nem tett hivatalos javaslatot a vádemelés kérdésében.
A Times pénteken egy hosszú cikkben vizsgálta Binjámin Netanjahu miniszterelnök hatalmi helyzetét a 2023. október 7-i Hamász-támadás és az azt követő gázai háború kapcsán.
Netanjahu az október 7-i támadásról először reggel 6:29-kor értesült, amikor Avi Gil, legfőbb katonai tanácsadója WhatsApp-hívása felébresztette. Ez egy rövid eszmecsere volt. Miközben a háttérben megszólaltak a légvédelmi szirénák, Gil közölte Netanjahuval, hogy a Hamász valamiféle csapást indított. Megkérte a miniszterelnököt, hogy ébredjen fel, és megígérte, hogy néhány perc múlva visszahívja – ezúttal Netanjahu titkosított telefonján, amely úgy van beállítva, hogy rögzítse a beszélgetéseket az utókor számára.
Reggel 6:40-kor Gil felhívta ezt a biztonságos vonalat, hogy további részleteket közöljön. Az éjszaka folyamán a hírszerző tisztek több tucat Hamász-harcost észleltek, akik izraeli SIM-kártyákat helyeztek a telefonjukba, ami valamiféle küszöbön álló manőverre utalt, amelyhez izraeli telefonhálózatokhoz való hozzáférésre lenne szükség. A parancsnokok egész éjjel követték a tevékenységet, feltételezve, hogy ez egy próba – a múltbeli hasonló műveletek téves riasztásnak bizonyultak. Ezúttal nem az volt.
Gil elhallgatott, Netanjahu pedig egy korábban soha nem ismertetett válaszban kérdéssorozattal válaszolt: &Mi történt? Miért nyitottak tüzet? Mivel?’
– Nem tudjuk, miniszterelnök úr – felelte Gil.
– Nem azt, hogy miért – mondta Netanjahu. Mit lőnek?
– Egyelőre heves rakéta záporokat indítottak az egész országra – mondta Gil, több helyszínt is megemlítve Izrael középső és déli részén.
– Rendben – mondta Netanjahu. Kiiktathatjuk a vezetőségüket?
Nyáron Netanjahu ellenállt biztonsági főnökei azon nyomásának, hogy légicsapásokkal meggyilkolják a Hamász vezetőit. Most, a csata hevében adta ki a parancsot.
– A hadsereg most kezdi – felelte Gil, végigfutva az események állásán, majd határozottan kijelentve: – Háborúban állunk.
Netanjahu azonnal a felelősség kérdésére tért át.
– Semmit sem látok a hírszerzési jelentésekben – mondta nyomatékosan.
A háború kezdete után percekkel ez volt az első utalás arra, hogy Netanjahu hogyan próbálja majd meghosszabbítani politikai pályafutását. A biztonsági vezetők stratégiai figyelmeztetést adtak neki a háborúról, de Netanjahu ebben a rögzített hívásban gondosan hangsúlyozta, hogy nem kifejezetten egy Gázából induló frontális invázióról volt szó.
A háború későbbi szakaszában Netanjahu nyilvánosan panaszkodott, hogy túl későn ébreszették fel, és ha hamarabb riasztották volna, elkerülhető lett volna a katasztrófa. A valóság az, hogy amint felébredt, aznap reggel kevés hatással volt Izrael kezdeti válaszára. Gallant, a védelmi miniszter, és Halevi, a hadsereg vezetője a tel-avivi katonai főhadiszállás alatt több emelettel, egy Gödör néven ismert földalatti parancsnoki központban irányították a harcot.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Háború és politika, felvétel az iráni elnököt megsebesítő támadásról first appeared on Új Kelet Live.