Avi/ujkelet.live
A háború 646. napja: Sikeresen felbocsátották az izraeli Dror-1 távközlési műholdat Cape Canaveralról.
Az Israel Aerospace Industries műholdját egy SpaceX Falcon 9 kétfokozatú rakétával állították pályára. A gyorsítórakéta első fokozata, amelyet eddig 13 alkalommal használtak, egy tengeri platformon landolt vissza a Földre.
A második fokozat jelenleg a világűrbe juttatja a műholdat.
A műhold ezután kinyitja a napelemeit és a parabolaantennáit, és elkezdi elfoglalni állandó pozícióját. A végleges pozíció eléréséhez körülbelül két hétre van szükség, miután többször is megkerüli Földet.
Hadsereg: Ejal Zamir vezérkari főnök elrendelte a befagyasztását az elit szárazföldi erők egységeiben szolgáló harci katonák meghosszabbított sorkatonai szolgálatának végrehajtására, és felülvizsgáló csoportot nevezett ki, hogy alaposan megvizsgálja az ügy következményeit a hadseregre és katonáira nézve.
A vezérkari főnök irodájában tartott megbeszélésen a hadsereg tisztviselői tisztázták, hogy a kérdés nem érinti az összes harci katona kötelező szolgálatának általános kiterjesztését vagy további egységeket. Inkább egy korábban aláírt kötelezettségvállalásról – egy lehetséges plusz év szolgálatról – van szó, amelyet az elit katonák a bevonuláskor vállalnak.
Ez a kötelezettség a különleges egységek szolgálati struktúrájának szerves részének tekinthető, és tükrözi mind a műveleti igényeket, mind a kiképzésük összetettségét.
Mindazonáltal a vezérkari főnök ebben a szakaszban úgy döntött, hogy leállít minden olyan folyamatot, amely a kötelezettségvállalás érvényesítésére irányul, és hangsúlyozta, hogy egyetlen katonától sem fogják megkövetelni, hogy azon túl szolgáljon, amiben eredetileg a szolgálata kezdetén megállapodtak.
„A katonák az Izraeli Védelmi Erők legfontosabb értékei” – mondta a vezérkari főnök, hozzátéve, hogy a hadsereg elkötelezett amellett, hogy optimális támogatást nyújtson nekik, teljes átláthatóságot biztosítson szolgálati útjukkal kapcsolatban, és reagáljon a változó operatív realitásokra. A végső döntéseket a felülvizsgáló csoport munkájának befejezése után hozzák meg.
Az ultraortodox pártokkal kiújult válság hátterében Binjámin Netanjahu miniszterelnök ma találkozik a kneszet Külügyi és Védelmi Bizottság vezetőjével, Juli Edelsteinnel, hogy megértse, vajon technikai vagy tartalmi okokból késik az ultraortodoxok sorkatonai szolgálat alóli mentességét biztosító törvénytervezet benyújtása.
Az ultraortodox pártok mindeközben a koalícióra nehezedő nyomás fokozását tervezik zavaró intézkedédekkel a kneszet bizottságaiban is.
Egyiptom: A katari párti Al Araby Al Dzsadidnak egyiptomi források azt nyilatkozták, hogy az Izrael által a dohai tárgyalásokon bemutatott, a 60 napos tűzszünet alatti izraeli erők átcsoportosításáról készült térkép „veszélyes fordulatot jelent, amely aláássa a megállapodásra irányuló összes regionális és nemzetközi erőfeszítést, és példátlan diplomáciai és biztonsági válság elé állítja Egyiptomot”.
Egyiptomi források szerint a médiába kiszivárgott térkép az izraeli hadsereg ellenőrzése alá vonja a Gázai övezet 40%-át, és több százezer menekültet kényszerít arra, hogy az egyiptomi határ közelében koncentrálódjon.
Szerintük egy ilyen helyzet várhatóan érzékeny konfrontációba sodorja Kairót a Gázai övezet déli részén található Rafah palesztin lakosságával – ami, ha folytatódik, alááshatja az Egyiptom és Izrael közötti békemegállapodást, amely azon az elven alapult, hogy ne veszélyeztessék Egyiptom nemzetbiztonságát, és megakadályozzák a demográfiai valóság rákényszerítését a határra.
Kairó szemszögéből nézve ez nem csupán az izraeli erők fokozatos kivonásáról szóló tárgyalásokról szól, hanem inkább egy tervről, amely Gáza demográfiai szerkezetét kívánja megváltoztatni, felkészülve a Sínai-félszigetre vagy külföldre történő kényszerű kitelepítésre. Még ha ezt a forgatókönyvet nem is mondják ki nyilvánosan, Egyiptom szempontjából ez egy nemzetbiztonsági „vörös vonal”.
Kairó azonban eddig nem ítélte el nyilvánosan az izraeli térkép tartalmát. A kommentátorok az egyiptomi hallgatást az időnyerés szándékának tekintik, különböző okokból: Közvetítői csatornák fenntartása Izraellel és az Egyesült Államokkal, valamint a Netanjahu-kormánnyal való frontális diplomáciai összecsapás elkerülése, amely egyre nagyobb támogatást kap a Trump-kormánytól.
Ugyanezen források szerint Trump nyilvános támogatása Netanjahu iránt, különösen a gázai csapatok átcsoportosításával kapcsolatban, súlyosbítja az egyiptomi nehéz helyzetet, mivel Kairó egy olyan amerikai kormánnyal szembesül, amely teljes politikai támogatást nyújt Izraelnek, még az olyan tervek esetében is, amelyek folyamatos megszállásról vagy tömeges kitelepítésről szólnak.
Egyiptomi források szerint Kairó úgy tudja, hogy az átfogó és kiegyensúlyozott tűzszüneti megállapodás elérésének folyamatos kudarca, miközben Izrael ragaszkodik az annexiós térképekhez, arra kényszeríti majd, hogy határozottabban reagáljon. A lehetséges lépések között szerepel a katonai és hírszerző erők megerősítése a határon, a logisztikai és humanitárius felkészültség fokozása elvándorlás esetén, valamint egy alternatív politikai kezdeményezés bemutatása, amely magában foglalná Izrael teljes kivonulását az övezet földrajzi integritásának károsítása nélkül.
Kairó érzékeny egyenlettel néz szembe: meg kell őriznie központi regionális közvetítő státuszát, miközben küzdenie kell egy be nem jelentett kitelepítési terv ellen, amely déli határán robbanhat ki.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Sikeres műhold felbocsátás, Zamir befagyaszt és Egyiptom dühös a térkép miatt first appeared on Új Kelet Live.