Avi/ujkelet.live
A háború 652. napja: „Már most hiányunk van házakból Gázában, melyek alkalmasak a lakhatásra” – nyilatkozta egy tiszt, aki nemrég fejezte be tartalékos szolgálatát Nadav Ejalnak, a Jedioth Ahronoth újságírójának. „Régebben elfoglaltak egy épületet, megbizonyosodtak arról, hogy megtisztították és robbanóanyag-mentesítették, átalakították, majd átvették menedéknek vagy főhadiszállásnak. Ma a Gázai övezet nagy részén nincsenek épületek. Ami ott van, az nem biztonságos a benne tartózkodásra, félig összeomlott. Vagy becsapdázottnak vélik.”
„Nincsenek igazi, intenzív harcok” – mondta egy másik, viszonylag fiatal tiszt. „Néha hetente néhány száz métert haladunk. Ez kúszás. Nincs hová menni. Óriási a lemorzsolódás. Sok a nehézség a sorkatonáknál.” Beit Hanun kapcsán iderült, hogy van ott egy másik Hamász előőrs is, majdnem két évvel a háború kezdete után, ráadásul Szderot közelében. „Nem hiszem, hogy az emberek megértik a harcok természetét” – jegyezte meg. „A terroristák a humanitárius területen ülnek Mawasziban, vagy Gáza középső részén, vagy a központi táborokban. Olyan helyek, amelyeket semmilyen módon nem lehet megtámadni, különféle okból. Még mindig van valamilyen alagút- és aknarendszerük. Vannak terrorsejtek a terepen, de ugyanakkor – előjöhetnek, terrortámadást hajthatnak végre, majd visszatérhetnek viszonylag immunis területekre. Néha hallok erről vagy arról a Hamász zászlóaljparancsnokról. Lehet, hogy zászlóaljparancsnok egy adott területen, de valójában más Hamász-tisztekkel együttműködve más, nehezen támadható területeken tevékenykedik. Távolról irányít.”
Múlt héten Ejal a haditengerészeti hajók ágyútűzének használatáról számolt be a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) élelmiszer-elosztó területei közelében lévő tömegek „meghátrálásra” kényszerítésére; Az Izraeli Védelmi Erők szerint a lövöldözés civilektől több száz méterre történt, és nem azonosítottak sérüléseket a civilek körében. Ejal megkérdezte a tisztet a civileket ért károkról, valamint a héten egy Deir al-Balach-i családgondozó-központ közelében megölt gyermekekről. „A mi hadosztályunkban szigorúság van, azt tapasztalom, hogy a támadásokat lefújják, ha ártatlan emberek sérülhetnek meg” – mondta –, „de ez nem feltétlenül van így mindegyik hadosztálynál.”
Szerdán a GHF bejelentette, hogy 20 palesztint halálra tapostak a tömeges gyülekezés következtében, amelyet állításuk szerint „felbujtó elemek” által vezetett káosz és torlódás okozott. A bejelentés Izraelben különösebben nem keltett visszhangot, de két fontos dolog derült ki belőle. Az első, hogy Izrael először azonosítja a Hamászt, méghozzá fegyveresen, az élelmiszerelosztó központokba érkező tömegben. Ez kiegészíti azt, amit biztonsági források állítanak: a Hamász hozzáfér az élelmiszerhez, az új mechanizmus ellenére is. Nem olyan hatékony számára, mint a segélyszállító teherautók, de talál módot az alkalmazkodásra. A második, hogy a GHF projekt súlyos humanitárius válsággá vált (ahogyan a szakértők is előre jelezték). Bárkinek, akit nem érdekelnek a humanitárius ügyek, tudnia kell, hogy még a globális közvélemény szempontjából is nettó veszteség – ebben a szakaszban.
Ejal Zamir vezérkari főnök világossá tette a politikai kör számára, hogy eljött az idő a döntésre. Célszerű egyezséget kötni. Nemcsak a háború célja, a túszok hazahozatala miatt, hanem a harc és a jelenleg előtte álló akadályok szempontjából is. A védelmi szervezet álláspontját többször is világossá tették: a Hamász, mint hadsereg, nem létezik. Főként gerillasejtekként működik. Bunkereit már megsemmisítették, talán néhány kivételével.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyre közelebb kerül a megállapodáshoz. Donald Trump amerikai elnök szerda este „jó hírekről” beszélt Gáza kapcsán, és a dohai tárgyalások pozitívnak tűnnek. A múlttal ellentétben a miniszterelnök nem ad ki tájékoztatásokat és nyilvános nyilatkozatokat, illetve nem mutat be új vörös vonalakat; Épp ellenkezőleg. Arról számolnak be, hogy az izraeli csapat dolgozik, sőt néha kompromisszumokat is köt.
A jelenlegi időzítés miatt egy megállapodás a kormány teljes összeomlásához vezethetne, a szélsőjobboldal kivonulásával, akik csatlakoznának az ultraortodoxokhoz. De ez egy feltételes szakítás, csak egy nyári szüneti ügy, ami lehetővé teszi Netanjahu uralmának folytatását az ünnepek utánig – legalább. És eközben a túszok visszatérnek, az izraeli hadsereg pedig egy nagyon is szükséges és kritikus szünetet kap. Ki tudja, talán a háború is véget ér; vagy a kormány túléli.
Netanjahu a múlt héten látta a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerint a megkérdezettek 74 százaléka a túszok visszatérését akarja a háború befejezéséért cserébe. A miniszterelnök úgy érezte, hogy támadnia kell; azt állította, hogy az ilyen jellegű kérdések nem teszik egyértelművé a nyilvánosság számára, hogy mi a háború leállításának valódi ára. Nadav Ejal felvette a kapcsolatot a Reichman Egyetem Szabadság és Felelősség Intézetével, amely elvégezte a felmérést, és az intézet egy új felmérést készített. Ugyanazzal a kérdéssel, és ugyanazzal az eredménnyel azt válaszolták, hogy véget akarnak vetni a harcoknak. Ezután egy újabb kérdés jött: És mit válaszolna, ha a Hamász hatalmon marad, nem teszi le a fegyvert, és az izraeli hadsereg a jövőben ismét kénytelen lesz harcolni ellene? Az izraeliek körülbelül egyötöde döntött úgy, hogy ilyen helyzetben nem akarná, hogy véget érjenek a harcok. A háromnegyedről a többség valamivel több mint a felére csökkent. De az izraeliek többsége és a zsidók többsége mégis belement abba, hogy a Hamász-kormány felfegyverkezve marad az övezetben, ha a túszokat hazahozzák, és véget ér a háború. Csak egyharmaduk mondta, hogy ellenezné.
Ejal megosztott egy ,,tényt”, amelyet eddig nem hoztak nyilvánosságra. 2023 januárjában Netanjahu ellátogatott a Sabak belbiztonsági szolgálathoz Szamária régiójába. Magas rangú tisztviselőkkel találkozott, ez volt az első találkozó a kormány megalakulása után. Gázával kapcsolatban Netanjahu azt mondta nekik – nem csak Ronen Barnak, a szolgálat vezetőjének –, hogy a Sabak nem cselekedhet kinetikusan a Gázai övezetben. Más szóval, nem ölhet meg ott senkit. Sem magas aláírással – olyan merénylet, amely mögött egyértelműen Izrael áll – sem alacsony aláírással. A miniszterelnöki hivatal tagadta ezt.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Merre tovább? first appeared on Új Kelet Live.