ujkeletlive Trump közbeavatkozására szólítottak fel
A szombat kimenetele után nagyszabású tüntetések voltak, többek között a tel-avivi amerikai nagykövetség előtt is
Donald Trump újabb optimista kijelentését, miszerint hamarosan tíz életben lévő túsz szabadulhat a Hamász fogságából, Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz közeli források többnyire megerősítik, azonban kormányzati források szerinti az úgynevezett „valódi előrelépés” Katarban legfeljebb annyit jelent, hogy két hétnél hamarabb egészen biztosan nem fog létrejönni a tűzszüneti megállapodás. Míg Trump kijelentéseit különmegbízottja Steve Witkoff tárgyalásaira alapozza, és Izrael szerint a lényegi áttörés a Hamász miatt nem történt meg, politikai források szerint folyamatosan jövő hónap elejére ígért határidő elég egyértelműen jelzi a Kneszet nyári ülésszakának végét, ami egyben azt jelenti, hogy a több oldalról is fenyegető koalíciós összeomlást elkerülve a miniszterelnök legalább október végéig egyben tarthatja a kormányt.
Eközben a fogvatartottak hozzátartozói és az izraeli közvélemény aggodalmait alapvetően nem a várhatóan jövő hónapra tolódó határidő tetézi, hanem a jelenleg is zajló tűzszüneti és túszalku részleges jellege, ami az 50 fogvatartott – közülük 20 életben lévő, mindössze felének kiszabadítását biztosíja a harcok 60 napos szüneteltetése alatt. Trump elnök ugyan személyesen garantálta a két hónapos tűzszünet alatt a háború befejezésére irányuló tárgyalások folytatását – hangsúlyozva a hátramaradt túszok kiszabadítását, koalíciójának radikális partnerei nyomására a miniszterelnök azonban előre kijelentette, hogy szándékában áll a harcokat tovább folytatni, függőben hagyva a további túszmentést.
Az optimista fehér házi üzenetek ellenére a szombat kimenetele után országszerte tömegek vonultak az utcára. A tüntetések központi helyszínén Tel Avivban a hagyományos Túszok Tere, és a Habima téri kormányellenes gyűlések mellett az amerikai nagykövetség előtt szintén az összes túsz kiszabadítását biztosító háború lezárását követelték a tüntetők.
A szombat esti gyűlések a Túszok terén kezdődtek, ahol többek között felszólalt Steinbrecher, aki 471 nap után szabadult a Hamász fogságából a januári tűzszüneti megállapodás során.
Doron a fogságban átélt „tartós félelemre” hívta fel a figyelmet, ami kiszabadítása után sem múlt el, majd arra sürgette a miniszterelnököt, hogy fejezze be a háborút, és „tegye ismét naggyá Izraelt,” melynek „első lépése az, hogy mindenki visszatér.” Majd ezután Trump elnököt szólítva meg arra kérte, hogy avatkozzon be, és segítsen az összes túsz kiszabadításában.
Találkoztunk és beszéltünk; tudom, mennyire személyes és fontos, mennyire mélyen érinti, és azt is tudom, mire képes az elnök. Váltsa valóra, hogy mindenki áthaladjon a pokol kapuin, hogy felemelkedhessünk.
Bibi és Trump – zárjátok le az alkut, hogy újra naggyá tehessük Izraelt!” – tette hozzá Doron.
A gyűlés egy perces néma csenddel kezdődött az október 7-i Hamász-támadás során, és azóta elesett 893 katonára emlékezve. A felszólalók közöt számos harctéren szolgáló katona édesanyja az ultraortodox katonai szolgálat alóli mentesség kormányzati megszavazása ellen tiltakozott.
A központi helyszíneken zajló tüntetések után a résztvevők végig vonulva a városon megérkeztek a Hayarkon utcai amerikai nagykövetség elé, ahol a Gázában fogvatartott Matan Zangauker édesanyja megerősítette a családok követelését – mind az 50 túsz azonnali, és egyidejű szabadon bocsátását követelve. Einav Zangauker szintén az elnökhöz fordult segítségét kérve a háború befejezésére, és a fogvatartottak kiszabadítása érdekében.
„Nem fogunk megelégedni nyolc tússzal, nem tízzel, és negyvenkilenccel sem. Eljött az idő, hogy Izrael az életet válassza. Eljött az idő, hogy véget vessünk a háborúnak az összes túszért cserébe, hogy újra levegőhöz jussunk, hogy újra átölelhessük szeretteinket,” – tette hozzá, majd hangsúlyozta – „elnök úr – uram, számítunk Önre; korábban már hozott haza túszokat, kérem, tegye meg ismét. Szükségünk van Önre és a vezetésére. Könyörgünk, segítsen hazahozni gyermekeinket, most.”
Országszerte hasonló tüntetést tartottak, többek között az Egyesült Államok jeruzsálemi főkonzulátusa előtt is. A gyűlések előtt hozzátartozók nyilatkoztak a sajtónak.
Politika, röviden
Edelstein a bűnbak – egyelőre nincs sorozási törvény
Az elmúlt napokban különböző törvényhozási bojkottal, majd a végén az askenázi Jahadut HaTora kormányból és koalícióból való teljes, a szefárd Sász részleges kiválását eredményező sorkatonai szolgálat mentességére vonatkozó törvény benyújtását a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke Juli Edelstein (Likud) több mint egy évnyi egyeztetés után, ejtette.
A közvélemény széles körű elutasítása, és az ultraortodox vallási vezetők és politikusok átkozódásai kereszttüzében Edelstein úgy döntött, hogy az ominózus hadkötelezettségi törvényt egyáltalán nem nyújtja be a bizottságban, mely testület jóváhagyása nélkül eleve nem kerülhet a plénum elé szavazásra, – jelentette tegnap este a Kan közszolgálati csatorna.
A likudnyik elnök állítólag azzal indokolta döntését, hogy nincs értelme egy olyan törvényjavaslat benyújtásának, amely a vallásos pártokkal kialakult konfliktus miatt úgysem fog átmenni a szavazáson. Edelstein amúgy is Binjámin Netanjahu miniszterelnök által a Sásznak beígért kirúgását kockáztatja, amiért nem volt hajlandó az ultraortodox frakciók kedvére korábban elért megállapodások szerinti változtatások benyújtására, a törvény megsemmisítése azonban tovább fogja mérgesíteni a kormányválságot.
A Jahadut HaTora kilépésével Netanjahu kormánya patthelyzetben, törvényhozásra képtelen 60 mandátumra csökkent, míg a Sász kinn is benn döntése ellenére jelenleg a miniszterelnök mindössze 49 szavazattal rendelkező kisebbségi kormányt vezet. A két ultraortodox frakció állítása szerint jelen esetben ugyan nem fognak bizalmatlansági indítványt támogatni a kormány ellen a nyári szünet végéig, ezenkívül azonban legfeljebb a tűzszüneti megállapodást fogják megszavazni.
Tekintettel a katonai szolgálat elutasításának érzékenységére a kormányzó Likudban óvatosan fogalmaznak az üggyel kapcsolatban, Miri Regev közlekedési miniszter azonban élesen bírálta Edelsteint, mondván, hogy „félrevezette az ultraortodoxokat,” majd kilátásba helyezte – „amennyiben nem tér észhez, távoznia kell a posztjáról.”
Incidens – vezető diplomaták elítélték az Odeh elleni támadást
A szombati országos tüntetések egyik helyszínén jobboldali tüntetők Ayman Odeh arab képviselőre, és autójára támadtak. A Hadash-Ta’al képviselője Nesz Cionába tartott egy háborúellenes tüntetésre, amikor „halált az arabokra” skandálva megrongálták a járművet, amiben utazott, és a rendezvényen is megpróbálták megtámadni. A rendőrség három helyi lakost állítólag letartóztatott az incidens, többek között a szélvédő betörése miatt, és az esetet „ritka és súlyos” támadásként jellemezték.
Odeh később azt nyilatkozta, hogy Itamar Ben-Gvir rendőrsége „tétlenül nézte és semmit sem tett.” Elmondása szerint „fasiszta szélsőségesek” fenyegették meg őket kövekkel, botokkal és mindennel, ami a kezükbe került, de úgy döntöttek, nem hátrálnak meg.
Az incidens azt követően történt, hogy a Kneszetben nem ment át Odeh kizárására irányuló politikai javaslat, amelyet Avichay Buaron (Likud) indítványozott az arab frakció képviselőjének ellentmondásos kijelentései miatt a gázai háború kezelésével kapcsolatban.
Számos vezető diplomata elítélte a történteket, közöttük Steffen Seibert Németország nagykövete, és Nagy-Britannia izraeli nagykövet-helyettese Ben Myers szintén elfogadhatatlannak nevezte egy megválasztott képviselő elleni támadást. Az elítélő diplomáciai nyilatkozatokhoz csatlakozott az ellenzék vezetője Jáir Lapid, illetve Jáir Golan [Demokraták] és Beni Gantz [Kék Fehér], hangsúlyozva a politikai uszítás következményeit. Binjámin Netanjahu miniszterelnök nem nyilatkozott, ahogyan kormányának egyetlen tagja sem, kivéve Mose Arbel [Sász] volt belügyminiszter, aki hajlandó volt elítélni az erőszakot.
Mike Huckabee amerikai nagykövet elítélte a telepesek támadásait a többnyire keresztények lakta palesztin Taibeh városában
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete szombaton ellátogatott a területeken lévő Taibeh palesztin-keresztény városba, ahol az elmúlt hetekben több telepes támadás történt. A helyi lakosok és egyházi vezetők az utóbbi időben fokozódó zaklatásokról számoltak be, köztük egy súlyos gyújtogatásról a Szent György-templom közelében.
Látogatását követően Huckabee a közösségi médiában hangsúlyozta, miszerint – „templom, mecset vagy zsinagóga meggyalázása bűn az emberiség és Isten ellen,” majd kijelentette, hogy „minden amerikai állampolgárt képvisel – legyen zsidó, muszlim vagy keresztény –, és követeli, hogy a bűnelkövetőket valódi következmények sújtsák.”
Az amerikai külügyminisztérium külön közleményében a nagykövet a történteket „terrortámadásként” nevezte meg, és „kemény következményeket” sürgetett, megemlítve egyúttal az izraeli hatóságokat a telepes erőszak elleni gyenge fellépés miatt – „a bűnösöket nem csak figyelmeztetni kell, hanem meg kell büntetni.”
Múlt hétfőn a Szentföld legmagasabb rangú keresztény vezetői is felkeresték a települést, és azzal vádolták az izraeli hatóságokat, hogy hallgatásukkal és tétlenségükkel hozzájárulnak a támadások folytatásához.
Hivatalos izraeli elítélése a cselekményeknek eddig nem történt, sem a Taibeh elleni, sem a múlt heti halálos kimenetelű támadás kapcsán, amikor telepes bántalmazás során két palesztin – köztük egy amerikai kettős állampolgár vesztette életét.
Huckabee vizsgálatot és szigorú eljárást követel a Rámalláh mellett agyonvert Szaif Muszallet halálával kapcsolatban, amit „bűn- és terrorista cselekménynek” nevezett. Emellett a nagykövet a hét elején azt is nyilvánosan kijelentette, hogy mivel Izrael többé nem fogadja szívesen a keresztény csoportokat, ugyanis Jeruzsálem nem hagy jóvá vízumokat evangéliumi missziók számára, ezért lehetséges a hasonló elbírálás az amerikai vízumok kérelme esetén.
Az egyre gyakoribb diplomáciai nyilatkozatok mellett, az amerikai jobboldal részéről is erősödik az Izraellel szembeni gázai háborút és telepes támadásokat elítélő kritika, Trump elnök pedig hivatalos közleményt követelt Netanjahutól a három civilt halálosan és többeket megsebesítő gázai katolikus templom elleni izraeli katonai támadás után.
The post Tüntetések – „zárjátok le az alkut, hogy újra naggyá tehessük Izraelt!” first appeared on Új Kelet Live.