ujkeletlive
A Hamász válaszolt a tűzszüneti javaslatra, a rafai átkelő megnyitása is terítéken
A Hamász közleményében megerősítette, hogy a közvetítőknek átadta válaszát a legutóbbi tűzszüneti javaslatra. A terrorszervezet előzetesben vázolt feltételeit Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok visszautasították, és arra szólították fel, hogy még aznap [tegnap este] adjon le egy komolyabb választ.
Az előzetes válasszal elégedetlen Katar és Egyiptom a várható elutasítást elkerülendő el sem küldte Izraelnek, ehelyett javításokat kért a Hamásztól, hogy a tárgyalások folytatódhassanak, mondván, amennyiben a frissített válasz elfogadható követeléseket tartalmaz, akkor előre lehet lépni.” Izraeli magas rangú hírszerzési tisztviselők tájékoztatást kaptak a két nappal ezelőtt a közvetítőknek elküldött válasz részleteiről, és továbbították az információkat a katonai, hírszerzési és politikai szinteknek.
Izraeli források a héber médiának visszaigazolták, hogy a Hamász javított válaszát megkapták, miután Binjámin Netanjahu miniszterelnök bizalmasa Ron Dermer stratégiaügyi miniszter a mai nap folyamán Szardínia szigetén találkozik Donald Trump elnök megbízottjával, Steve Witkoffal, valamint egy magas rangú katari tisztségviselővel
A Hamász elutasította javaslata több vitatott követelést tartalmaz, különös tekintettel az izraeli erők kivonásának mértéke, a rafai átkelő megnyitása a gázaiak visszatérésére, a palesztin foglyok kiengedésének mechanizmusa, illetve a Hamász amerikai garanciákra vonatkozó elvárásai.
- a Hamász a januári tűzszüneti megállapodás idején rögzített izraeli kivonuláshoz ragaszkodik, Netanjahu ugyan tett engedményt – beleértve a Morag-folyosóra vonatkozóan, de a korábbi visszavonuláshoz hasonló feltételeket elutasítja;
- palesztin foglyok szabadon bocsátásának mechanizmusa valójában arra vezethető vissza, hogy a Hamász nem bízik a háború befejezésére irányuló tárgyalásokat biztosító garanciákat illetően, amelyeket állítólag Trump megígért. A megállapodás tervezete ugyanis az elnök kötelezettségvállalását nem tartalmazza, ezért úgy vélik, hogy Trump valójában nem fog semmilyen nyomást gyakorolni Netanjahura.
A Ynet katonai tudósítója szerint egyik közvetítő ország magas rangú tisztviselője elismerte, hogy a kötelezettségvállalások valóban csak szóban történtek, és nem szerepelnek a megállapodás szövegében. Izrael tagadja a háború befejezésére vonatkozó kötelezettségvállalást, miközben az amerikai garanciák létezését sem erősítették meg nyilvánosan. Ugyanakkor, Netanjahu és koalíciójának tagjai hangsúlyozzák a tűzszünet utáni harcok folytatását, az övezet izraeli katonai annexióját, és a gázaiak kitelepítését, ami ellentmond Trump állítólagos garanciáinak a végső rendezésre vonatkozóan.
A legújabb fejlemények hátterében, és a szardíniai találkozó előtt Dermer úgy érzi, hogy „kevésbé optimista, mint tegnap volt a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodással kapcsolatban,” ugyanakkor megjegyezte, hogy a kapott válasz okozta csalódás ellenére „minden nagyon dinamikus, és órák alatt változhat.”
Politika – „a virágcserép, az virágcserép”
Kormányából a sorkatonai szolgálat alóli kibújást követelő ultraortodox frakciók kilépésének helyrehozatala érdekében Binjámin Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnökét, Juli Edelsteint (Likud) meneszti, és helyette olyan jelöltet választ, aki nem áll útjába a mentességet biztosító törvény megszavazásának.
A miniszterelnök Edelstein kirúgását a Likudon belüli demokratikus szavazás révén kívánta megoldani. Bár eleinte a háredi frakciók részéről is elfogadott Hanoch Milwidkszit jelölte meg Edelstein utódjának, útközben változtatott és a versenybe beszálló Boaz Biszmut mellett döntött.
Eredetileg a bizottság póttagja, Milwidkszi követelte, hogy a párt válasszon új elnököt magát jelölve ki a pozícióra, mondván, hogy szekuláris zsidóként nem hajlandó részt venni abban, hogy „kárt okozzon a Tóra világának” azáltal, hogy kényszeríti a sorozást. Netanjahu nem sokkal a szavazás előtt nevezte meg hivatalosan jelöltjét, és figyelembe véve a Likudon belüli elégedetlen hangokat, végül bejelentette, hogy Milwidkszi a kormányból kilépő Mose Gafni (Jahadut HaTora) helyére, a Kneszet pénzügyi bizottságának ideiglenes elnökévé kívánja kinevezni, zöld utat adva Biszmut megválasztására.
A Likudon belül a nyilvánosság felé akként kommunikálták a fejleményeket, mint egy szükséges lépést a Kneszet ultraortodox frakcióival fennálló feszült viszony enyhítésére, és amelynek végső célja az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli mentességének biztosítása.
Az eredeti titkos szavazást – amelyet a miniszterelnök kevésbé tudott volna befolyásolni, a Likud jogi tanácsadója lefújta, mondván, bármiféle nem nyílt szavazás „ellentétes lenne a törvénnyel,” ilymódon, Biszmutra nagy egyetértéssel 29-en, míg Edelsteinre csak négyen szavaztak.
Leváltásáról szóló szavazás előtt a plenáris ülésen Edelstein azt nyilatkozta, miszerint „mindig hű maradtam az értékeimhez, és az elveimhez, amelyekért harcoltam. Mindvégig, a kommunista Szovjetunió napjai óta, megfizettem az ideológiámért. Az Izrael földjéért, Izrael népéért és Izrael Tórájáért folytatott harcomért,” – tette hozzá Edelstein, utalva arra, hogy több mint három évog tartották fogva cionista fogolyként egy szovjet börtönben.
„Akkor sem féltem, és ma sem félek. Ugyanaz a küldetéstudat, amely akkor elkísért, ma is elkísér, amikor ugyanaz a cél lebeg a szemem előtt: gyermekeink jövőjének biztosítása hazánkban.”
Tegnapi nyilatkozata alapján Edelstein továbbra is ragaszkodik egy olyan törvényhez, amely biztosítja az ultraortodoxok sorkatonai szolgálatát, illetve az elutasítók elleni szigorú szankciók bevezetését, maga mögött tudva a hadsereg, és a tartalékosok támogatását.
Biszmut saját maga jelölését nyilvánvalóan politikai karrierjének építésére használja, és kevésbé valószínű, hogy a későbbiek folyamán ellentmondana a miniszterelnök utasításainak.
A közösségi médiában megjelent jövőbeli terveit illetően, azt állítja, miszerint „a sorkötelezettségi törvény közel áll a szívemhez,” ugyanakkor mind a Tóra-tanulás, mind a katonai szolgálat hasonló értéket képviselnek, amelyek szerinte „gyönyörű” kombinációt alkotnak, egyik erősíti a másikat. Végezetül, bár Edelstein kirúgása a háredi frakciók visszahúzásának eléggé nyilvánvaló politikai célját szolgálta, Biszmut azt állítja, hogy a sorkötelezettségi törvény nemzeti ügy, és nem politikai.
Eközben, az ominózus Likud szavazás árulásként érte a tartalékos katonákat. Érdekeiket képviselő egyik mozgalom vezetője, Joáz Hendel korábbi képviselő és miniszter kijelentette – „egy újabb mélypont. A legkeményebb háború közepette a kormány azon dolgozik, hogy meggátolja a hadsereg növekedését. Ez az ellenség érdekeit szolgálja. Ha nem ébrednek fel, és nem cselekszenek helyesen, mi fogjuk őket leváltani, és megtenni helyettük, amit kell.”
A dühösen reagáló harcosok közül sokan Biszmut ellen fordultak, többek között azt az üzenetet küldve, hogy „soha nem bocsátunk meg nektek, ha ez a kinevezés a ultraortodoxok előtti meghunyászkodás törvénybe iktatását szolgálja.”
A tiltakozó katonák „a virágcserép, az virágcserépnek” nevezve Biszmutot így értékelik, hogy kinevezése révén passzív díszletté, miközben a koalíció a „kibúvók kormányává” vált, amely hátat fordít azoknak, akik fegyvert fognak az ország védelmében.
Több tartalékos szervezet jelentett be tüntetést Biszmut otthona előtt, hogy „emlékeztessék: nem fognak csendben maradni, miközben mocskos háttéralkukat kötnek a katonák kárára.”
The post A Hamász javított válaszán, és a tartalékosok lázadása Biszmut ellen first appeared on Új Kelet Live.