SzántóGráf

Netanjahu szerint „a helyzet nehéz Gázában,” és Starmer ismertette Trumppal a palesztin állam és béketervét

ujkeletlive

Alig néhány óra leforgása alatt Binjámin Netanjahu miniszterelnök ellentmondva korábbi állításának, miszerint „nincs éhezés Gázában,” amellyel a nyilvánosság előtt Donald Trump nem értett egyet, mondván „valódi éhezés van Gázában – ezt nem lehet megjátszani,” a miniszterelnök a tegnap esti szűk kabinetülés után angol nyelven közzétett nyilatkozatában arra utalt, hogy „a helyzet Gázában nehéz, jelentős segély érkezik.”

A márciusban újraindított erőteljes izraeli hadművelethez kapcsolódóan a humanitárius segélyek több mint két hónapig tartó blokkolása, majd az ENSZ elosztók kizárása, és a nagy reményekkel bejelentett amerikai külső segélymechanizmus bevezetése nyomán sem enyhülő helyzet tetőzése közepette, az Izrael ellen irányuló nemzetközi kritikákra válaszul a miniszterelnök a Hamászt tette felelőssé, amiért „ellopja a segélyt Gáza lakosságától,” hozzátéve a szokásos retorikát, miszerint a „terrorszervezet  legyőzése az egyetlen út a békéhez izraeliek és palesztinok számára.”

Ezúttal Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter, és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter részvételével zajló kabinetülést követően, a nemzetközi sajtónak, de kizárólag angolul közétett üzenetében Netanjahu hangsúlyozta, miszerint,

sajnálatos módon a Hamász, mely terrorszervezet nyíltan használ civileket élő pajzsként, kórházakból és iskolákból működik, illetve fegyvereket tárol óvodákban, eközben rendszeresen ellopja a segélyeket a gázai lakosoktól, gyakran azáltal, hogy palesztinokra  rá lő.”

Továbbá, elismerte, hogy „a helyzet Gázában nehéz” – ugyanakkor hangsúlyozta szándékát a háború folytatására, mondván „mi igazságos háborút vívunk, erkölcsös háborút, egy háborút a túlélésünkért,.. „felelősségteljesen fogunk továbbra is eljárni, ahogy mindig is tettük, és folytatjuk erőfeszítéseinket túszaink kiszabadításáért, és a Hamász legyőzéséért.”

A miniszterelnök nyilatkozataiban az elmúlt órákban bekövetkezett váratlan politikai fordulat oka az erőteljes nemzetközi nyomás, mely kritikákat úgy tűnik Trump elnök sem cáfolt. A súlyos diplomáciai válság enyhítésére, a koalíció a terhet hasonlóan az október hetedikei mészárlásokat követően a hadsereg, illetve a COGAT – vagyis a biztonsági rendszer ajánlásai irányába igyekszik tolni, miközben a Hamászt teszi meg felelősnek, miközben a hadsereg szóvivője a Hamász által eltulajdonított élelmiszereket, és a médiában keringő hamisnak minősített felvételeket hangsúlyozza.

Továbbá, Netanjahu közleményében ismételten megerősítette, hogy „a segélyezési erőfeszítések részeként Izrael naponta 10:00 és 20:00 óra között szünetelteti a hadsereg műveleteit a gázai sűrűn lakott területeken, valamint biztonságos útvonalakat jelöl ki 6:00 és 23:00 között a segélyszállító konvojok számára. Már most is jelentős mennyiségű segélyt engedünk be naponta Gázába, beleértve élelmet, vizet és gyógyszereket.”

A kabinetülés után a Ynet-nek nyilatkozó magasrangú politikai forrás szerint – „jelenleg úgy tűnik, az egyetlen dolog, ami biztos, hogy Netanjahu alkut akar, de egyáltalán nem biztos, hogy a Hamász is. Izrael mindenesetre a következő napokban megpróbálja kihasználni az esélyt egy megállapodás megkötésére, de ha nem sikerül, nehéz döntések elé néz.”

Ezzel szemben, a kialakult helyzet miatt a GFH jelenlegi vezetői kizárólag a Hamászt teszik felelőssé, és az időközben izraeli engedéllyel újra munkába állt ENSZ ellen pedig súlyos kritikákat fogalmaztak meg, mondván nagyobb kárt, és több halálesetet okoztak egy nap alatt, mint a szervezet munkába állása eltelt bő két hónapja idején.

Annak ellenére, hogy az elmúlt huszonnégy órában a segélyek száma valóban megnőtt, kiegészülve a légi úton ledobott „ejtőernyős” ellátmányokkal, a helyzet értelemszerűen ilyen rövid idő alatt nem javult, és számos esetben éhezők viadala helyzet alakult ki.

Eközben, az AP hírügynökség közzétette a WHO legfrissebb adatait, miszerint az elmúlt hónapban
63 alultápláltsághoz köthető halálesetet regisztráltak, köztük 24 öt év alatti gyermek esetén. Az Egészségügyi Világszervezet adatai jelentős növekedést mutatnak az előző fél évben ismert 11 esethez képest. A gázai egészségügyi minisztérium ennél valamivel nagyobb számot jelentett, többek között azt is, hogy az elmúlt hónapban először haltak meg alapbetegség nélküli gyerekek, míg a felnőttek közül sokan cukorbetegségben, szív- vagy vesebetegségben szenvedtek, ami az éhezés miatt súlyosbodott.

A WHO jelentése szerint az akut alultápláltság aránya ebben a hónapban Észak-Gázában megháromszorozódott, és most már közel minden ötödik öt év alatti gyermek érintett. Közép- és Dél-Gázában pedig az arány megduplázódott.

Az AP szerint az élelmezési válságokkal foglalkozó vezető nemzetközi szervezet, az IPC már hónapok óta figyelmeztetett a gázai éhínségre, de hivatalosan még nem tett közzé jelentést, amit a szervezet azzal indokolt, hogy  „Izrael korlátozza a hozzáférést a területhez,” így nem állt rendelkezésre elegendő adat.

Segélyek, és az ENSZ kritika

Az ENSZ szóvivője, Martin Penner közölte, hogy a Zikim és Kerem Salom átkelőknél beérkezett 55 segélykamiont az éhes tömeg még azelőtt kifosztotta, hogy eljutottak volna az ENSZ raktáraiba. A légi úton történő segélyszállítás nem bizonyul elegendőnek, ráadásul veszélyes is, mivel korábban halálos áldozatok is voltak az így ledobott csomagok miatt.

Izrael viszont azzal vádolja a szervezetet, hogy [szándékosan] nem gyűjti be a határ közelében hagyott segélyeket. Az ENSZ pedig világossá tette, miszerint a teherautók kiküldése a hadsereg engedélye nélkül nem lehetséges, amit az elmúlt három hónapban, az esetek több mint felében vagy elutasítottak, vagy késleltették az engedélyek megadását. Továbbá, megjegyezték, amennyiben sikerül begyűjteni a segélyeket, azok gyakran éhes tömegek vagy fegyveres csoportok támadásának esnek áldozatul. Korábban a Hamász civil rendőrsége biztosította ezen útvonalakat, de ez a gyakorlat mára megszűnt, miután az izraeli hadsereg légi csapásokat mért rájuk, – idézte a Ynet a szervezet jelentését.

A gázai háború kezelése miatt kialakult diplomáciai válságot tovább súlyosbítja, hogy ismét terítékre került a palesztin állam elismerése.

Franciaország és Szaúd-Arábia részéről  kezdeményezett kétállami megoldást előtérbe helyező konferencián megerősített rijádi álláspont szerint az Izraellel való normalizáció „csak palesztin állam létrehozásával valósulhat meg.” Faisal bin Farhan szaúdi külügyminiszter a rendezvény kapcsán tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, miszerint Szaúd Arábia álláspontja most is ugyanaz, mint amelyet több mint egy évvel ezelőtt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös is kifejtett.

ez azon az erős meggyőződésen alapul, hogy csak a palesztin állam létrehozásával, és csak a palesztin nép önrendelkezéshez való jogos jogainak rendezésével érhetünk el fenntartható békét és valódi integrációt a régióban,” – tette hozzá Faisal herceg, ami ismételten ellentmond azon korábbi és valószínűleg jelenleg is hangoztatott izraeli vélekedéssel, miszerint Rijád beérné kevesebbel, – azaz egy semmire sem kötelező szóbeli ígérettel a kétállami megoldás helyett.

A konferencia előtt néhány órával, a másik házigazda Franciaország nevében Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy a szeptemberi ENSZ közgyűlés keretében országa elismeri a palesztin államot.

A jelenleg skóciai hivatalos látogatáson tartózkodó Donald Trump elnök személyesen nem határolódott el, de nem is támogatta a kezdeményezést. Hivatala, illetve Marco Rubio külügyminiszter ugyan kritikát fogalmazott meg a konferenciát illetően, mondván, hogy aláássa Washington régióbeli béke törekvéseit, de konkrétan a palesztin állam elismerése körül nem nyitottak vitát, és az Egyesült Államok a konferencián sem vesz részt.

Tovább bonyolítva a diplomáciai szálakat, Keir Starmer brit miniszterelnök a héten várhatóan bemutat egy átfogó béketervet a gázai háború lezárására, amely a palesztin állam elismerését is tartalmazza. A tervet Starmer az Egyesült Királyság szövetségeseivel – köztük az Egyesült Államokkal és több arab országgal – is meg kívánja osztani, – jelentette a The Telegraph brit média.

Starmer olymódon csökkentené a saját pártján belül, [Munkáspárt] az ügy kapcsán rá nehezedő nyomást, hogy egy részletes keretmegállapodás keretében ismerteti a palesztin állam elismerésének feltételeit, amelyet elsősorban tűzszünet fenntartásához, az összes túsz azonnali elengedéséhez kötné, összekapcsolva a régió fenntartható békéjének biztosításával.

A brit miniszterelnök hétfőn este Skóciában találkozott Trumppal, megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozták, miszerint sürgősen véget kell vetni a gázai szenvedésnek. Starmer hivatalának közleménye szerint a két vezető egyetértett abban, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a háború lezárására, és a túszok szabadon engedése érdekében, emellett Starmer megosztotta Trumppal az említett béketerv elemeit, amelyen együtt dolgozik az európai vezetőkkel.

The post Netanjahu szerint „a helyzet nehéz Gázában,” és Starmer ismertette Trumppal a palesztin állam és béketervét first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version