ujkeletlive
Diplomáciai válság – Kanada elismeri a palesztin államot
Kanada miniszterelnöke Mark Carney tegnap bejelentette, miszerint szándékában áll elismerni a palesztin államot államot az ENSZ szeptemberi közgyűlésén, a Palesztin Hatóság által vállalt kötelezettségek teljesülésének függvényében. Továbbá, Carney hangsúlyozta, miszerint az új kanadai álláspont célja az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldásának megőrzése.
A gázai háború válságának hátterében egy héten belül az Egyesült Államok három kulcs szövetségese jelentette be szándékát a palesztin állam szeptemberben történő elismerését illetően. Izrael és a Fehér Ház éles bírálata és elutasítása ellenére, a háború befejezésére irányuló erősödő diplomáciai nyomás következtében a Trump-kormányzat és Binjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciója egyre inkább elszigetelődik.
Franciaország, az Egyesült Királyság, és Kanada álláspontja ellenére, Trump elnök szerint a kétállami megoldás a Hamász terrorszervezet jutalmazása lenne, emellett az elnök jelenlegi célja úgy tűnik, a gázaiak élelmezése, és kevésbé a háború befejezésére irányul.
Míg Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a palesztin állam elismerését felfüggeszti, amennyiben Binjámin Netanjahu miniszterelnök véget vet a gázai háborúnak, és elkötelezi magát a régió tartós békéje mellett, Carney elmondása szerint a palesztin állam elismerése a Palesztin Hatóság által végrehajtott reformoktól függ – miszerint jövőre választásokat írnak ki, kizárják a Hamászt a kormányzásból, és elfogadják a jövőbeli palesztin állam demilitarizálását, melyeket világossá tett a Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász számára.
Kanada miniszterelnöke hangsúlyozta, miszerint országa éveken át ellenezte a palesztin állam elismerését a kétállami megállapodás nélküli keretek között, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés mára fenntarthatatlanná vált, miközben bírálta a jeruzsálemi politikai vezetést, mondván – „Izrael hagyta, hogy a gázai katasztrófa kialakuljon.”
Carney azzal indokolta döntését, hogy a kétállami megoldás esélyei meggyengültek a Hamász október 7-i terrortámadása, valamint az izraeli telepesek terjeszkedése miatt a vitatott területeken, megjegyezve, hogy az izraeli kormány számos kulcsfontosságú szereplője ellenzi a palesztin állam létrehozását, és a Kneszet nemrégiben felszólított a területek annektálására. Emellett, hivatkozott a gázai humanitárius katasztrófára, ami szintén a korábbi kanadai álláspont megváltoztatására késztette.
„A kétállami megoldás megőrzése azt jelenti, hogy azok mellett állunk, akik a békét választják az erőszak helyett; a tartós béke útja Izrael számára egy életképes és stabil palesztin államot igényel, amely elismeri Izrael jogát a biztonságra és békére,” – jelentette ki Carney.
Az izraeli Külügyminisztérium elutasította a kanadai miniszterelnök nyilatkozatát.
„A kanadai kormány álláspontjának ebben az időpontban történő megváltoztatása jutalom a Hamász számára, és árt a gázai tűzszüneti erőfeszítéseknek, valamint az izraeli túszok szabadon bocsátására irányuló keretmegállapodás elérésének,” – áll a minisztérium közleményében.
- Amennyiben nem történik jelentős fordulat, Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada mellett több ország is fontolgatja, hogy a szeptemberi ENSZ közgyűlés keretében alatt elismeri a palesztin államot, közöttük két kulcsfontosságú amerikai szövetséges, Ausztrália és Új-Zéland. Finnország, Portugália és Luxemburg szintén jelezték, hogy fontolóra veszik az elismerést, míg Málta már bejelentette, hogy el fogja ismerni a palesztin államot. Összességében, az ENSZ-tagállamok mintegy háromnegyede elismeri a palesztin államot.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök elmondása szerint megvitatta a gázai válságot brit kollégájával – Keir Starmerrel, és megerősítette, hogy kormánya határozottan támogatja az Izrael és a palesztinok közötti kétállami megoldást.
Ausztrália ugyan még nem hozott hivatalos döntést a palesztin államiság elismeréséről, Albanese azonban megjegyezte, hogy egyetért a nemzetközi lendület hátterében a tűzszünet biztosításával, az összes izraeli túsz szabadon bocsátásával, illetve a segélyek felgyorsításával. Emellett, hangsúlyozta, miszerint biztosítani akarják, hogy a Hamász ne játszhasson szerepet egy jövőbeli palesztin államban.
Jim Chalmers ausztrál pénzügyminiszter szerint a túszokkal való bánásmód, és a Hamász bármilyen jövőbeli palesztin államban való részvétele továbbra is komoly akadályt jelent Ausztrália számára, de hozzátette, hogy a kormány továbbra is sürgetni fogja a kétállami megoldást.
„Csak idő kérdése, hogy Ausztrália elismeri a palesztin államo, de nem akarok időkeretet szabni neki,” – nyilatkozta Chalmers az ABC News riporterének.
A palesztin állam elismerésére irányuló nemzetközi nyomás tovább nőtt a francia–szaúdi konferencia hatására, amely tegnap zárult New Yorkban. A találkozó végén 15 ország írta alá a közös nyilatkozatot, melyben kifejezték szándékukat, hogy szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén elismerik a palesztin államot. A dokumentum szerint ez „elengedhetetlen lépés a kétállami megoldás felé,” az aláírók között olyanok országok is voltak, amelyek eddig hivatalosan nem ismerték el a palesztin államot, mint például Andorra, Ausztrália, Finnország, Luxemburg, Új-Zéland, Portugália és San Marino.
A nyilatkozat külön kiemelte, miszerint elítélik az október 7-i mészárlást.
„Az arab és közel-keleti országok először mondják ki egyértelműen: elítélik a Hamászt, elítélik október 7-ét, illetve a Hamász lefegyverzését és politikai kizárását követelik Palesztinából, és világosan kifejezik szándékukat az Izraellel való kapcsolatok normalizálására a jövőben,” – nyilatkozta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter egy francia tévécsatornának
Az ENSZ izraeli nagykövete, Danny Danon élesen bírálta a kezdeményezést, mondván – „miközben a mi túszainkat még mindig a Hamász föld alatti alagutjaiban tartják Gázában, ezek az országok inkább üres nyilatkozatokra pazarolják az energiájukat, ahelyett, hogy valódi erőfeszítéseket tennének a fogvatartottak szabadon bocsátásáért. Ez képmutatás, amely csak legitimálja a terrort, és eltávolítja a béke lehetőségét. Aki valódi előrelépést akar, az először követelje a túszok azonnali szabadon engedését.”
A túszok kiszabadítását biztosító tűzszüneti megállapodással azonban a Danone által képviselt izraeli koalíció radikális partnerei egyáltalán nem értenek egyet. Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter frakciótársa Amichai Elijahu örökségvédelmi miniszter tegnap azzal állt elő, hogy Izrael a Gázában lévő 50 túszt „hadifogolyként” és ne túszként definiálja, ami lehetővé tenné szabadon bocsátásuk elhalasztását a Hamász terrorszervezet feletti „győzelem” eléréséig.
„A túszokat hadifoglyoknak kell tekinteni. A hadifoglyokkal csak a győzelem végén foglalkoznak, először le kell győzni a Hamászt,” – Elijahu a Kol Chai rádiónak, emellett sajnálatát fejezte ki továbbá, hogy a kormány „zavarodott” gázai stratégiáját illetően, ami oda vezetett, hogy a túszok hosszabb ideig „ott ragadtak.”
„Sokan a túszokat helyezik előtérbe a győzelemmel szemben – ez hiba. A hadifoglyok szabadon bocsátását a [Hamász] vereség után követelem, nem pedig előtte,” – tette hozzá a Ocma képviselője, aki nem először állt elő sokakat megbotránkoztató nyilatkozatokkal, mint például Gáza teljes mértékben történő zsidóvá válásával, amelyre Netanjahu azt válaszolta, miszerint Elijahu véleménye nem egyenértékű a kormány álláspontjával.
Sorozás – a hadsereg a törvénynek megfelelően jár az ultraortodox dezertőrök esetében is
Az Izraeli Védelmi Erők bejelentette, hogy további 54 ezer behívót küldtek ki első sorozásra ultraortodox férfiak számára, a már korábban kiküldött 24 ezer mellé. A mentesség lejártával a hadsereg, és a rendőrség végrehajtási műveletekbe kezd, melyek során a dezertőrök letartóztatására is sor kerülhet, különösen Ros Hasana idején Umanba indulók esetében.
A hadsereg ígéretéhez híven tovább folytatja erőfeszítéseit, hogy soraiba tízezres nagyságrendben toborozzon háredi katonákat, hozzátéve, miszerint a tavalyi sorozási évben eddig körülbelül 24 ezer behívót küldtek ki 17,5 és 28 év közötti ultraortodox férfiaknak.
A napokban befejezték annak a további 54 ezer behívónak a kiküldését, amely azokra vonatkozik, akik eddig a „Tórája a hivatása” elv alapján mentességet kaptak, ám a törvény hatályának lejártával ez a kibújási lehetőség megszűnt, így párhuzamosan, a törvény lejártától kezdve minden 16,5 éves izraeli fiatal automatikusan megkapja az első behívót – korának, és a hadkötelezettségi törvénynek megfelelően.
„A hadsereg a törvényeknek megfelelően, a politikai vezetés irányelvei szerint jár el, és mindent megtesz annak érdekében, hogy bővítse a sorozást, a szolgálati feltételeket a vallásos életvitel tiszteletben tartásával hozzáigazítva az ultraortodoxokhoz,” – nyilatkozta a Maarivnak egy katonai forrás.
Ezzel egy időben, közvetlenül a Tisá beÁv zsidó gyásznapot követően a hadsereg, és a rendőrség végrehajtási akciókat indít olyan ultraortodox fiatalok ellen, akiket már most dezertőrként tartanak nyilván. Az akciók Ros Hasana (zsidó újév) közeledtével kiterjednek majd, mivel a hadsereg szerint több ezer ultraortodox próbál majd elutazni Umanba, és más külföldi helyszínekre, így a hadsereg, illetve a rendőrség a dezertőrök letartóztatására készül a Ben-Gurion repülőtéren.
The post Kanada feltételekhez kötve ismeri el a palesztin államot first appeared on Új Kelet Live.