Avi/ujkelet.live
A háború 666. napja: Ballisztikus rakétát lőttek tegnap este a hútik Jemenből Izrael felé, aktiválva a szirénákat az ország középső részén és Jeruzsálem térségében. A légvédelem elfogta a lövedéket, sérülés nem történt.
Március 18 óta, amikor az Izraeli Védelmi Erők újraindította offenzíváját a Gázai övezetben, a hútik 67 rakétát és 18 drónt küldtek Izrael felé. A tegnapi volt a 15. rakéta, amit Jemenből kilőtt Izraelre az elmúlt egy hónapban, azaz átlagosan kétnaponta egy rakéta a mérleg.
Gáza és a vezérkari főnök: Ejal Zamir altábornagy, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke tegnapi Gázai övezetben tett látogatása során a következőket mondta a csapatoknak: „Úgy vélem, hogy az elkövetkező napokban megtudjuk, hogy sikerül-e részleges megállapodásra jutnunk a túszok szabadon bocsátásáról.”
„Ha nem, a harcok szüntelenül folytatódnak” – hangsúlyozta Zamir.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök a jövő hétre halasztotta a gázai katonai művelet folytatásáról szóló döntést, mivel a politikai és katonai körök között nézeteltérések vannak az övezetben preferált cselekvési irányt illetően, jelentette tegnap este a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.
Míg az Izraeli Védelmi Erők jelezte, hogy a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás hiányában az egyik lehetőség Gázaváros és a lakossági központok bekerítése, a kabinetminiszterek, mindenekelőtt a szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszter, Gázaváros elfoglalására sürgetik a miniszterelnököt, annak ellenére, hogy aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy túszok lehetnek a környéken.
Egy, a megbeszéléseken részt vevő forrás szerint Izrael „nem eshet bele ebbe a stratégiai csapdába. Ki fogja irányítani a kétmillió lakost? Mi fog történni a túszokkal? Ez egy fekete lyukba húzza Izraelt”.
Zamir vezérkari főnök az elmúlt napokban tartott megbeszéléseken jelezte, hogy a hadsereg kész „rugalmasnak lenni és szembenézni” bármilyen döntéssel. Azt is közölte, hogy a hadsereg tudni fogja, hogyan térjen vissza Gáza bármely pontjára a jövőben.
A túszalku tárgyalások a múlt hét óta patthelyzetben vannak, miután Izrael és az Egyesült Államok visszahívta tárgyalóit Dohából, mivel elégedetlenek voltak a Hamász legutóbbi, részleges túszmegállapodásra vonatkozó javaslatukra adott válaszával. Egy, a tárgyalásokban részt vevő forrás szerint a tárgyalások összeomlásáról szóló jelentések ellenére továbbra is dinamikusak a tárgyalások a felek között. Jelenleg azonban nincs előrelépés.
A 13-as csatorna tegnap este arról számolt be, hogy a vezérkari főnök úgy érzi, hogy a politikai kör ürügyet keres, hogy azzal vádolhassák, kudarcot vallott a gázai háborúban. A Zamirhoz közelállók szerint nem szándékozik lemondani posztjáról, legalábbis egyelőre nem, és a politikai körnek azt üzeni, hogy a harcok kiterjesztése a túszok életét veszélybe sodorja.
- Megjegyzendő, hogy a kormány ugyanezt csinálta Zamir elődjével is, Herci Halevivel.
- A különbség az, hogy Zamirnak nem volt köze október 7 kudarcához, már visszavonult a hadseregtől, amikor felajánlották neki a vezérkari főnöki posztot. A kinevezését a jelenlegi kormány hagyta jóvá.
Zamir figyelmezetett az övezet teljes elfoglalásra irányuló lépés következményeire: nagyobb veszély a túszokra, több meggyilkolt katona és nagyobb teher a harci csapatokra mind a reguláris hadseregben, mind a tartalékosoknál.
Ha nem születik megállapodás, Zamir javasolhatja a bekerítés szorítását azokon a részeken, ahol a palesztin lakosság továbbra is a Hamász ellenőrzése alatt áll. Ez több mint 2 millió embert (és 20 életben lévő izraeli túszt) foglal magában, akiket az izraeli hadsereg három enklávéba zsúfolt, melyek teljes területe az övezet körülbelül egynegyedét teszi ki: Gázaváros, az övezet közepén található menekülttáborok és a déli Mawaszi régió.
Az érvelés szerint egy ilyen bekerítés kevesebb katonát igényelne az övezetben. A haderőt már a héten megritkították, a 98. hadosztály távozott Észak-Gázából. A felőrlő háborúnak azonban következményei vannak: súlyos problémák a hadműveleti fegyelemmel, amelyek balesetekként jelentkeznek az övezetben, de az ellenség elleni halálos incidensek többségében is; a tartalékos és reguláris harci csapatok növekvő fáradtsága; mentális összeomlások és a katonák kérése, hogy ne kelljen visszatérniük a harci szolgálatba; valamint öngyilkosságok.
A héten egy rendkívül szokatlan esemény során harci katonák édesanyái tüntettek Zamir háza előtt, követelve, hogy mondja ki az igazat, hogy ennek a háborúnak vége. Nehéz elhinni, hogy ez ilyen nyíltan megtörténik.
A másik oldal: A KAN tegnap este palesztin forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Hamász terrorszervezet nem siet megállapodást kötni, mivel a héten Izrael úgy növelte meg a segélyek beengedését Gázába, hogy nem kért semmit cserébe a terrorszervezettől. A segélyek a Hamász számára preferált módon jutnak be az övezetbe, azaz könnyen el tudja lopni őket. Miközben a Hamász Izraelt hibáztató éhezési kampánya sikert arat és nagy a nyomás a zsidó államon, a terrorszervezet a humanitárius tűzszünetet kihasználja az újraszerveződésre.
Júdea és Szamária: A jeruzsálemi bíróság elutasította a rendőrség kérelmét, hogy meghosszabbítsák Jinon Levi, egy szankcionált telepes házi őrizetét, aki állítólag hétfőn agyonlőtt egy palesztin aktivistát egy összecsapás során Umm al-Kheir falu közelében.
A bíróság szerint a bizonyítékok „gyengítették” a gyanút, miszerint Levi lövése megölte a palesztin aktivistát. Levit azzal a feltétellel helyezték szabadlábra, hogy távol marad az ügyben érintettektől.
A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberöléssel és lőfegyver jogellenes használatával akar vádat emelni Levi ellen Awdah Hathaleen, ismert palesztin aktivista meggyilkolása miatt. A lövöldözés akkor történt, amikor palesztinbarát aktivisták megpróbálták megakadályozni Levi és egy nehéz építőipari járművet vezető kiskorú által végzett építkezést Umm al Kheir közelében.
Levi és a kiskorú földmunkákat végeztek Karmel telep közelében, amely közvetlenül Umm al Kheir mellett található. A baloldali Peace Now szervezet szerint Hathaleen WhatsApp üzenetet küldött a környékbeli aktivistáknak, amelyben azt írta, hogy Levi megpróbálta elvágni a palesztin falu fő vízvezetékét, majd más aktivistákkal együtt megpróbálta megállítani az építőipari járművet.
Levi azon telepesek közé tartozik, akiket Joe Biden volt amerikai elnök kormánya gazdasági szankciók alá vetett a palesztinok elleni erőszak miatt. Donald Trump elnök feloldotta a szankciókat, de a Kanada, az Egyesült Királyság és az Európai Unió által bevezetett szankciók továbbra is érvényben vannak.
Mindeközben az Európai Unió elítélte az izraeli hatóságokat, amiért nem hajlandóak kiadni Hathaleen aktivista holttestét „méltóságos temetés” céljából.
Az izraeli hatóságok követelik, hogy Hathaleen családja menjen bele számos feltételbe, beleértve azt, hogy ne állítsanak fel gyászsátrat otthonuk környékén, a temetésen legfeljebb 15 fő vegyen részt, és azt éjszaka tartsák meg – mondta a családdal kapcsolatban álló ügyvéd. A család eddig elutasította ezeket a feltételeket.
Csütörtökön egy uniós diplomata küldöttség látogatott Hathaleen Umm al-Khair falujába, hogy részvétüket fejezzék ki a családjának.
Johann Wadephul német külügyminiszter, aki pénteken Júdea és Szamáriába látogatott, kijelentette, hogy Berlin „elkötelezett az erőszakos telepesek további szankcionálása mellett. Az illegális telepek komoly akadályt jelentenek a kétállami-megoldás útjában. A telepépítés politikája egyértelműen ellentétes a nemzetközi joggal”.
Wadephul azt is közölte, hogy Németország 5 millió eurót fog nyújtani Gázának a Világélelmezési Programon keresztül.
Grossman: A díjnyertes izraeli író, David Grossman „népirtásnak” nevezte országa gázai hadjáratát, és azt mondta, hogy „megtört szívvel” használja ezt a kifejezést.
„Sok éven át nem voltam hajlandó használni a ‘népirtás’ kifejezést” – mondta a neves író és békeaktivista az olasz La Repubblica napilapnak pénteken megjelent interjújában. „De most, a látott képek és az ott lévőkkel való beszélgetés után, nem tehetek mást.”
Grossman azt nyilatkozta az újságnak, hogy „hatalmas fájdalommal és megtört szívvel” használja a szót.
„Ez a szó egy lavina: ha egyszer kimondod, csak nagyobb lesz, mint egy lavina. És még több pusztítást és szenvedést okoz” – mondta.
„Pusztító” volt számára „egymás mellé helyezni az ‘Izrael’ és az ‘éhínség’ szavakat” a holokauszt és az „emberiség szenvedése iránti feltételezett érzékenységünk” miatt.
Grossman művei, amelyeket több tucat nyelvre fordítottak le, számos nemzetközi díjat nyertek. Több mint három évtizedes munkásságáért 2018-ban elnyerte Izrael legfőbb irodalmi díját, az Izraeli Irodalmi Díjat.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post A vezérkari főnök egyelőre marad, a Hamász ráér és Grossman népírtásról beszél first appeared on Új Kelet Live.