Avi/ujkelet.live
A háború 673. napja, : Tegnap este folytatódtak a kiszivárogtatások a médiának a Gázával foglalkozó kormányülésről. Kiderült, hogy a miniszterelnök régi szövetségese, aki ritkán megy szembe vele, ezúttal a vezérkari főnök mellé állt, egy az egyben ellenezve Netanjahu Gázaváros megszállására irányuló tervét.
.
Gyász: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap este bejelentette, hogy egy harcosa civil autóbalesetben életét vesztette Izrael déli részén.
Az incidenst követően az izraeli rendőrség és a katonai rendőrség közös nyomozást indított.
Szíria: Az izraeli hadsereg tegnap este dróntámadást hajtott végre egy géppuskával felszerelt kisteherautót célozva Dél-Szíriában.
: Új vezetője van az Egyesült Államok Központi Parancsnokságnak (CENTCOM), mely a közel-keleti régióért felelős.
Michael Kurilla négycsillagos tábornok befejezte hivatali idejét, helyére Brad Cooper tengernagy lép, aki korábban a helyettese, és az Ötödik Flotta parancsnoka volt.
Behívók: A Védelmi Minisztérium közlése szerint az izraeli kormány 450 000-ről 430 000-re csökkenti a szükség esetén behívható tartalékosok számát.
Az izraeli hadsereg a felhatalmazását a rendkívüli behívóparancsokkal történő tartalékosok behívására a háború kezdete óta néhány havonta kormányzati jóváhagyásra terjesztik elő.
Az utolsó parancsot májusban hagyták jóvá, és ez lehetővé tette a hadsereg számára, hogy akár 450 000 tartalékost is behívjanak. Ez a parancs lejár, ezért vasárnap egy új parancsot terjesztenek jóváhagyásra, amely 430 000 tartalékos behívását engedélyezi.
Ez a szám nem tükrözi a tartalékosok tényleges számát, akiket behívnak. A rekord továbbra is 287 000 fő – ez a száma azoknak a tartalékosoknak, akiket közvetlenül a 2023. október 7-i támadást követően hívtak be.
A kissé alacsonyabb létszámkorláton kívül „nincs semmi új a vasárnap [jóváhagyásra] benyújtandó hosszabbításban” – jegyezte meg a Védelmi Minisztérium.
Gázaváros megszállása: Tegnap este folytatódott a drámai és nem mellesleg titkos kabinetülésen elhangzottak nyilvánosságra hozatala a médiában. Emlékeztetőül: A szóban forgó ülésén jóváhagyták a Gázai övezetben a harcok kiterjesztésének és Gázaváros elfoglalásának tervét.
A KAN közszolgálati műsorszolgáltató szerint Ejal Zamir vezérkari főnök dühös volt a biztonsági kabinet minisztereire, és azt mondta nekik, hogy ,,nem szándékozom veszélyeztetni a túszok életét”.
A döntés, amelyet a vezérkari főnök ellenzett, kimondja, hogy 2025. október 7-ig Gázavárost bekerítik, egymillió embert evakuálnak új humanitárius helyszínekre, és további 12 helyszínt hoznak létre élelmiszerosztásra. A terv szerint ezt követően a hadsereg fogja „operatívan ellenőrizni” a várost.
A biztonsági vezetés forrásai támadták a döntést. „Műveleti irányítást érünk el Gázában, és mi lesz ezután? Ez katasztrófa. Ez a Hamász preferált katonai terve” – mondták a források. „Ez történt Fallúdzsában és Moszulban is – katonákat ölnek meg, gázai civileket ölnek meg. Ez a Hamász kezére fog játszani.”
A 12-es csatorna szerint a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Tzachi Hanegbi csatlakozott a vezérkari főnök álláspontjához a kabinetmegbeszélésen, és ellenezte a miniszterelnök Gáza megszállására vonatkozó tervét. A Moszad vezetője szintén fenntartásait fejezte ki a lépéssel kapcsolatban, és a túszalkuról szóló tárgyalások folytatását szorgalmazta. Az egyik szünetben állítólag heves összetűzés alakult ki a szélsőjobboldali Orit Sztruck miniszter (Vallásos Cionizmus) és a foglyok és eltűnt személyek koordinátora, Gal Hirsch között.
„Nem vagyok hajlandó lemondani a túszok megmentéséről” – mondta a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője az ülésen. „Nem értem, hogy valaki, aki látta a videókat Eviatarral [David] és Romról [Braszlavszki], és az előttük prezentáltakat is, hogyan támogathatja a ‘mindent vagy semmit’ elvét. Ez azt jelenti, hogy lemondunk legalább tíz túsz azonnali megmentésének lehetőségéről, mert a Hamász nem fog eleget tenni ennek a diktátumnak.”
Hanegbi hozzátette, hogy „a tűzszünet lehetővé teszi majd, hogy megpróbáljanak megállapodásra jutni a fennmaradó tíz ügyében. Teljes mértékben egyetértek a vezérkari főnökkel abban, hogy Gázaváros elfoglalása veszélyezteti a túszok életét, ezért ellenzem a miniszterelnök javaslatát.” Megjegyzendő, hogy meglehetősen ritka, hogy Hanegbi ellenzi a miniszterelnök álláspontját.
Végül, a kabinetdöntés sok feszültséget és sok olyan dolgot tartalmazott, amelyekről már október 7-én döntöttek, a színfalak mögött pedig hatalmas csata folyt – hogyan lehet a döntésben kifejezni a túszok kérdését, egy olyan háborús célt, amelynek párhuzamosnak kellene lennie a Hamász szétzúzásának céljával.
Új idézeteket az ülésről
A hadsereg elraboltak felkutatására irányuló titkosszolgálati erőfeszítéseit vezető Nitzan Alon vezérőrnagy: Vannak jelek arra, hogy a Hamász visszatér a tárgyalóasztalhoz, most, hogy a Gázai övezetben javul a humanitárius helyzet.
Ron Dermer stratégiai miniszter, Netanjahu bizalmasa: Ha kapunk egy megállapodási javaslatot, átgondoljuk, hogy leállítjuk-e.
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter: Ha nem vállaljuk a teljes megszállást, és csak egy alku miatt csináljuk, akkor nem éri meg. Ha ez a helyzet, akkor a vezérkari főnök terve valóban jobb.
Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter: Nem szabad mindig félúton megállni. A Hamász folyamatosan azt az üzenetet kapja, hogy a labda a kezében van. Végig kell mennünk az úton.
Zamir vezérkari főnök: A túszok élete veszélybe kerül, ha belefogunk egy Gáza megszállására irányuló tervbe. Nincs módunkban garantálni, hogy egy ilyen helyzetben nem esik bajuk. Ha erre törekedtek, azt javaslom, hogy a túszok hazahozatalát vegyétek ki a háború célkitűzései közül.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök: A jelenlegi módszer nem hoz ki túszokat.
Arje Deri, a szefárd ultraortodox Sasz vezetője, aki bár az ellenzékben ül, meghívást kapott: Csak egy alku révén lehet kiszabadítani túszokat.
Ben-Gvir: Hol vannak az entebbei idők, amikor szó sem lehetett a terrornak való megadásról?
Deri: Entebbében nem kockáztattuk háromszáz túsz életét. Meg kell mentenünk az életüket. Tisztában vagyok vele, hogy csak politikai okokból követelitek az ellenkezőjét.
Sztruck miniszter: Entebbe esetében Rabin nem egyezett bele, hogy terroristákat engedjen szabadon.
- Jehuda Avner – több izraeli vezető tanácsadója és beszédírója – 2010-es „A miniszterelnökök” című memoárjában betekintést nyújt az Entebbe-válság kulisszái mögé.
- Amikor a terroristák túszok kivégzésével fenyegetőztek, de katonai terv továbbra sem volt terítéken, Rabin tájékoztatta a magas rangú miniszterek és tanácsadók egy csoportját döntéséről, hogy folytassanak tárgyalásokat. „Ha nem tudjuk erővel megmenteni őket, nincs erkölcsi jogunk magára hagyni őket” – mondta a miniszterelnök. „Ki kell cserélnünk őket Izraeli börtöneinkben fogva tartott terroristákra. A tárgyalásaink komolyak lesznek, nem pedig taktikai cselekmények az időhúzásra. És bármely megállapodás esetén, amelyet megkötünk, betartjuk a ránk eső részt.”
- Másnap reggel Rabin megkapta a teljes kabinet egyhangú támogatását, majd tájékoztatta a kneszet Külügyi Bizottságát, amelynek tagja volt Menachem Begin, az ellenzék vezetője is.
- Begin gyorsan összehívta pártja több tagját. „Ki tudja nálam jobban, mit jelent elvi kérdésben állást foglalni” – mondta Begin, aki egy szovjet gulagban is volt, mielőtt alijázott Palesztinába, majd évekig menekült a brit hatóságok elől. „Az egyik alapelvem, hogy nem tárgyalunk terroristákkal. De amikor zsidó életek forognak kockán, minden alapelvet figyelembe kell venni. Meg kell mentenünk testvéreinket a kivégzéstől.”
- Begin tudatta Rabinnal, hogy hiteles katonai mentőterv hiányában az ellenzék támogatja a tárgyalásokat.
Egy biztonsági forrás a 12-es csatornának a kabinet döntésének fényében tisztázta: „Semmilyen körülmények között sem veszélyeztetjük a túszokat. Nem hajtunk végre olyan parancsot, amely felett fekete zászló lobog. Nem viszünk embereket kalandra, és nem tesszük ki őket veszélynek ok nélkül.”
Szmotrich ellenezte a kabinet döntését, mivel az nem mondta ki kifejezetten, hogy még ha a Hamász kérné is a harcok leállítását és a tárgyalások megkezdését, Izrael ezt megtagadná. Szmotrich valójában azt akarta, hogy Izrael megváltoztassa a háborús célok sorrendjét, azaz a Hamász legyőzését tegye prioritássá a túszokkal szemben.
A lényeg: Izrael vissza fog térni a tárgyalóasztalhoz, amikor jelzést kap arról, hogy áttörés lehetséges.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Zamir mellett a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője is ellenzi Netanjahu tervét first appeared on Új Kelet Live.