SzántóGráf

Netanjahu sajtótájékoztatón jelentette be a gázai háború hamarosan bekövetkező befejezését

ujkeletlive

A háború 675. napja –  a gázai offenzíva kirekesztésére vonatkozó múlt hétvégi kabinet szavazást követően Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap este sajtótájékoztatót hívott össze – külön a nemzetközi sajtónak, majd ezt követően egy másikat a héber újságírók számára.

Az eseményt követően telefonon egyeztetett Donald Trump elnökkel, Izrael azon terveit illetően, miszerint „kiterjeszti az ellenőrzést a Hamász megmaradt gázai erődítményei felett, ezt követően pedig a túszok szabadon bocsátása, illetve a Hamász legyőzése révén véget vet a háborúnak,” – közölte Netanjahu hivatala. Ugyanakkor a miniszterelnök zöld utat adott az elnök megbízottja, Steve Witkoffnak egy átfogó – az összes túsz kiszabadítását és a háború befejezését egyaránt tartalmazó megállapodás tárgyalására, – állítja a Miniszterelnöki Hivatal.

A fogvatartott túszok, és az elesett katonák családjait képviselő Fórum elutasította a gázai megszállással egyidejűleg újraindított tárgyalásokról szóló bejelentést, mondván – „nincs ‘zöld jelzés’ az amerikaiaknak a tárgyalások vezetésére. Izraeli állampolgárok, és Izrael államnak magának kell vezetnie a lépéseket, nyomást kell gyakorolnia a közvetítőkre a háború befejezése, és az összes túsz hazahozatala érdekében. Az ő életükért az izraeli kormány, és nem más ország a felelős,” – továbbá a közlemény megjegyezi, hogy a miniszterelnöknek emlékeznie kell arra, hogy Gázában 50 túszt tartanak fogva – közöttük elvileg még 20 életben lévő, akiket „most” kell hazahozni egy átfogó megállapodás keretében.

Változások a korábbi retorikához képest, és elszólások

A héber nyelvű tájékoztatón a miniszterelnök röviden összefoglalva az övezet megszállására irányuló háború kiterjesztésének célját, hangsúlyozta, hogy „Gáza határán biztonsági övezetet hoznak létre, hogy megakadályozzák a jövőbeni terrorista behatolásokat; az övezetben polgári közigazgatás lesz, amely arra törekszik majd, hogy békében éljenek Izraellel,” – tette hozzá, majd a túszok szabadon bocsátására vonatkozóan, azt ígérte, miszerint a döntő csapást „olyan kreatív módszerekkel” fogják elérni, amelyek meglepik a Hamászt.

A kabinet ülésen meghozott nem egységes döntésről, Ejál Zamir és a hadsereg felső vezetői figyelmeztetésével ellentétben – akik úgy vélik, hogy az említett Gázaváros elfoglalása legalább fél évet vesz igénybe, a teljes földalatti terület megtisztítása pedig éveket, a miniszterelnök kijelentette – „az általunk meghatározott ütemterv meglehetősen gyorsan megvalósul. Mindenekelőtt lehetővé akarjuk tenni, hogy biztonságos zónák jöhessenek létre a gázai civil lakosság kitelepítésére. Ezekben a biztonságos zónákban bőséges élelmet, vizet és orvosi ellátást fognak kapni.”

Végezetül Netanjahu azzal indokolta a háború folytatását, hogy „a Hamász nem hajlandó letenni a fegyvert, ezért Izraelnek nincs más választása, mint befejezni a munkát és befejezni a Hamász legyőzését.”

Az övezet humanitárius helyzetét illetően, a segélyek elosztását, és a rendszert illetően a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Izrael mindig maximálisan megfelelt a nemzetközi normáknak, a válság okozójaként a segélyeket eltulajdonító és az éhezésről álpropagandát terjesztő Hamász, illetve at ENSZ nem megfelelő működését hibáztatta. Az amerikai hátterű gázai humanitárius alap végrehajtási mechanizmusát illetően, a nemzetközi tájékoztatón kijelentette –  „nem volt sikeres, többek között azért, mert a Hamász betiltotta a GHF programját, az elosztási pontot is,  – majd az izraeli újságíróknak hozzátette, hogy a GHF bevezetését sújtó másik probléma az elosztóhelyek hiánya volt.

Továbbá, háború utáni Gázával kapcsolatban Netanjahu elmondta, hogy „több jelölt” is szóba jöhet az övezetet irányító „átmeneti hatóságot” illetően, hangsúlyozva, hogy a háború utáni terv első számú prioritása a Hamász lefegyverzése, de ezt követően Izrael nem kíván az övezetben maradni, illetve megjegyezi, miszerint több arab ország egyetért Izraellel a Hamász lefegyverzésének követelményére vonatkozóan.

Több jelöltről beszélünk, több konstrukcióról, de senki sem fog odamenni, hacsak nem vetünk véget a Hamásznak,” – majd hozzátette – „nem akarunk Gázában maradni, nem ez a célunk,” – azt az ígéretet téve, hogy ezt még „azoknak is világossá fogom tenni, akik nem értenek velem egyet.”

Továbbá, a nemzetközi sajtó számára Netanjahu világossá tette, hogy a gázai háború kezelésére irányuló kritikák valótlanok, álhíreken alapulnak, megjegyezve a vádaskodás „abban a pillanatban megszűnik, amikor a háború véget ér,” és azon nyugati vezetők, akik szerinte elismerik álláspontja jogosságát, de nem merik nyilvánosan kimondani, ezáltal elárulják Izraelt.

Emellett, az Izraelt ért nemzetközi bírálatokra rátérve Netanjahu azt mondta, hogy Merz német kancellár „jó barátja volt Izraelnek, de úgy gondolom, hogy meghajolt a hamis médiajelentések, és a különböző csoportok belső nyomása alatt,” – majd politikai vezetőkre általánosságban utalva azt mondta: „talán egyesek úgy döntenek, hogy elfelejtik október 7-ét. Mi nem fogjuk elfelejteni, ami történt, és mindent megteszünk, hogy megvédjük országunkat, megvédjük népünket, megvédjük jövőnket. Meg fogjuk nyerni a háborút, mások támogatásával vagy anélkül.”

A miniszterelnök továbbá a külföldi médiát azzal vádolta, hogy bedőltek a gázai éhínséggel kapcsolatos állításoknak, ami nem volt más, mint a Hamász hamis kampánya.

A közelmúltban Izrael nyugati szövetségesei részéről indított, a palesztin állam elismerésére irányuló kezdeményezésre vonatkozóan, Netanjahu azt válaszolta – „a palesztinok nem államot akarnak létrehozni, hanem elpusztítani egy államot,” hangsúlyozva, miszerint azon állítás, hogy a palesztin állam megoldaná a régió problémáit – „abszurd,” majd azzal indokolta az elutasítást, hogy a Hamásznak de facto állama volt Gázában, amit Izrael elleni terrorháború indítására használt, míg a Palesztin Hatóság, majd azután fog csapást mérni az országra, hogy „védhetetlen határok közé” szorítja.

Az, hogy az európai országok, és Ausztrália bemasíroznak ebbe a nyúlüregbe, és beveszik ezt az álhírt, kiábrándító. És szerintem, szégyenletes,” – tette hozzá.

Továbbá, Netanjahu hangsúlyozta, hogy a 12 napos iráni háború sikere a gyors befejezésnek köszönhető, ugyanakkor a gázai háború két éve tartó hosszabbítása indokolt, majd frusztrálónak nevezte, hogy állítása szerint nem kapta meg a neki járó elismerést a teheráni nukleáris létesítmények felszámolására irányuló hadműveletéért, amelynek minden minden lépése „gyermekeink jövőjét szolgálja.” Irán ügyében kijelentette, hogy a júniusi gyors háború évekkel vetette vissza Teherán atomprogramját, ugyanakkor ellentmondásosan hozzátette „Izrael készen áll egy meglepetésszerű támadás forgatókönyvére is.”

A belpolitikai válsággal kapcsolatban a héber nyelvű tájékoztatón, a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke kirúgását illetően bírálta Juli Edelsteint (Likud), amiért elhúzta a tárgyalásokat a sorozási törvény megakadályozása érdekében, és azt ígérte, hogy az általa támogatott törvény, amelyet az új elnök Boaz Biszmut (Likud) révén a Kneszet majd elfogad „10 000 háredi gyors besorozását” fogja eredményezni.

Edelstein kritikái mellett, Netanjahu azonban kiállt a Sász vezetője Árje Deri védelmében, aki a közelmúltban kiszivárgott felvételen azt mondta – „ne essetek kísértésbe, hogy besorozzanak,” de a miniszterelnök szerint Deri sosem mondott ilyet, legalábbis személy szerint nem halott róla.

Végezetül, a miniszterelnök némi ellentmondásba keveredett, amikor Trump helyett Bidennek mondott köszönetet, és amikor egyik tanácsadója figyelmeztette a hibára, látszólag nem értette mi lehet a gond, majd a Hamászt tévesztette össze a Hezbollah terrorszervezettel, emellett a túszok életének fontosságát, véletlenül az ultraortodoxokra értette, de ez esetben rögtön korrigált.

Gali Baharav-Miara főügyész kirúgását a Legfelsőbb Bíróság befagyasztotta

Szolberg-bíró ideiglenes végzést adott ki, és élesen bírálta Slomo Karhi kommunikációs miniszter „súlyos magatartását”

Gali Baharav-Miara főügyész kirúgását eldöntő kabinet szavazás után a Legfelsőbb Bíróság alelnöke Noam Szolberg bíró tegnap este ideiglenes végzést adott ki, amely befagyasztja a főügyész menesztését, és világossá tette, hogy a kormány egyelőre nem nevezheti ki sem utódját, sem ideiglenes helyettesét.

Slomo Karhi (Likud) kommunikációs miniszter levelére reagálva, amelyben a minisztérium dolgozóit arra utasította, hogy hagyják figyelmen kívül Baharav-Miara jogi tanácsait, Szolberg akként fogalmazott – „sajnálatos, ami a levélben áll. Mint ismert, mindenki köteles tiszteletben tartani a bíróság döntéseit és ítéleteit. A kommunikációs miniszter magatartása ügyünkre vonatkozóan – súlyos. Ez különösen igaz annak fényében, hogy a miniszter a munkatársait is ilyen cselekvésre utasította. Ellentétben a levélben írtakkal, a főügyész nem ‘volt főügyész.’ A jogi tanács érvényessége továbbra is fennáll, és a dolgozóktól elvárt, a véleményekkel kapcsolatos szokásos eljárás megváltoztatására irányuló felszólításnak nincs jogalapja,” – közölte Szolberg bíró.

Karhi a végzésre reagálva ismét „volt főügyésznek” nevezte Baharav-Miarát, mondván – „Tisztelt Szolberg bíró nagyot téved. A volt főügyész kormányellenes magatartása, valamint a Legfelsőbb Bíróság törvénnyel ellentétes működése a valóban súlyos ügy. Mindenkinek tiszteletben kell tartania a törvényt, és a jogrend fennhatóságát, a Legfelsőbb Bíróság bíráinak, és a volt főügyésznek is. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a kormánynak kizárólagos hatásköre van a főügyész kinevezésére és elbocsátására, és a kormány ennek megfelelően járt el. A bíró utasítása, miszerint a kormány döntése nem léphet hatályba a bírósági felülvizsgálat előtt, jogellenes, és kifejezetten ellentmond a törvény szövegének,” – uszít Karhi, ezzel szemben a minisztériumának jogi tanácsadója közölte a dolgozókkal, miszerint Karhi utasításával ellentétben kötelesek betartani a Legfelsőbb Bíróság döntését.

The post Netanjahu sajtótájékoztatón jelentette be a gázai háború hamarosan bekövetkező befejezését first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version