SzántóGráf

Először beszélt a katonai hírszerzés 10/7 alatti vezetője a történtekről

Avi/ujkelet.live

A háború 680. napja: A 12-es csatorna tegnap este felvételeket játszott le a katonai hírszerzés volt vezetőjétől.

A felvételeken Aharon Haliva tartalékos vezérőrnagy nagyon határozottan nyilatkozott a gázai halálesetek számáról: „Az a tény, hogy már 50 000 haláleset van Gázában szükséges a jövő generációi számára. Mindazért, ami október 7-én történt, minden egyes október 7-i áldozatért 50 palesztinnak kell meghalnia. Most már nem számít, gyerekek, nem bosszúból mondom ezt, hanem üzenetet küldök a jövő generációinak, nincs mit tenni – időnként szükségük van egy Nakbára, hogy érezzék az árát.”

Haliva a katonai hírszerzés kudarcokban játszott szerepéről is beszélt. „Még ha a vezérkari főnök fel is ébresztett volna aznap éjjel, azt mondtam volna, hogy elfogadom a hadosztály hírszerző tisztjének, a Déli Parancsnokságnak és a Sabaknak az értékelését, és aki mást mond, az hazudik” – mondta Haliva.

Október 6-án, egy nappal a Hamász támadása előtt Haliva családjával Eilaton nyaralt. Beszélt a pletykákról is, hogy hol és kivel volt előző este: „Azt pletykálták, hogy Keren Pelesszel [énekes] voltam azon az estén. Nem voltam részeg, soha nem iszom alkoholt… A feleségemmel és a lányommal voltam. Nem én dugtam Keren Pelesszel azon az éjszakán, annak ellenére, hogy nekem tulajdonították, hogy megdugtam”.

Órákkal a támadás előtt egy telefonhívás ébresztette fel, amely a határ mentén a Hamász tevékenységének aggasztó jeleire figyelmeztetett, de ő elbagatellizálta a jelentést, és visszaaludt.

Azt mondta, hogy Herci Halevi volt vezérkari főnök „nem hanyag, hanem paranoiás”, és megvédte döntését, hogy a gázai gyanús tevékenység jeleit követően reggel 8:30-ra tűzte ki az első helyzetértékelést. „Az a tény, hogy 8:30-ra tűzte ki, azt mutatja, hogy mindenki, aki tájékoztatta, azt a benyomást keltette benne, hogy az események szokatlanok, de nem azonnaliak” – magyarázta Haliva. A Hamász támadása reggel 6:29-kor kezdődött, több mint két órával korábban.

Binjámin Netanjahu miniszterelnökről a következőt mondta: „Ő egy olyan ember, aki figyel, egy olyan ember, aki olvas, és azt is lehetne mondani, hogy egy nagyon gyáva ember – végül megbukott az vizsgán.”

Haliva elmondta, hogy egy évvel az októberi 7-i támadás előtt bemutatták neki a Hamász Jerikó Fala tervét a gázai határ melletti izraeli közösségek megtámadására. „A Gáza Hadosztály hírszerző tisztje azt mondta nekem: ‘Ahogyan naponta 100 [lehetséges tervet] kapok, ezt is meg akarom mutatni neked’” – mondta Haliva a felvételen. ,,Végül azt gondoltuk, hogy ez egy terv a hatalomszerzésre. Nem tudsz elképzelni, még a legvadabb álmaidban sem, egy olyan forgatókönyvet, mint a 6: 29-es [október 7-én], anélkül, hogy sok információ lenne róla. Tehát egyetlen jelentés semmit sem változtatott volna. Ilyen forgatókönyv nem létezett, és mindenre, ami [a támadáshoz vezető] történt, ki lehetett találni magyarázatot a meglévő előítéletek alapján.”

Azt mondta, a kudarc abból az évek óta tartó stratégiai feltételezésből fakadt, hogy a Hamász el van rettentve, és „katari pénzzel nyugton tartható”.

„Nem értettem; akik előttem voltak azok sem értették” – mondta Haliva.

A felvételeken a Sabak belbiztonsági szolgálatot is felelősségre vonta. „A Sabak felelőssége Gázáért legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a katonai hírszerzés felelőssége” – mondta.

A kudarc ára: ,,Megbocsátják nekem október 7-ét? Dehogy, kudarcot vallottam. Még a politikai kör is – ez egy olyan ország, amelynek védelmet kellene nyújtania polgárai számára – kudarcot vallott, és mindenkinek, aki pozíciót tölt be, haza kell mennie és el kell hagynia a színpadot.”

,,Aki magán okokból úgy döntött, hogy megerősíti a Hamászt, az a politikai kör. Ő az, aki megerősítette. Nem én hoztam be Katarból pénzt. Hány rakéta van Gázában, hány Hamász terrorista van Gázában – minden tudható volt, ez olyan hírszerzési információ volt, amely mindenki számára ismert volt. Mondhatták volna, hogy ‘ez nem megfelelő számomunkra’.

Hagyták, hogy a Hezbollah a Radwannal, a Hamász pedig a Nukbával növekedjen. Meglátogatták a Gáza Hadosztályt, tudták, hogy a fogolyprobléma feszültséget kelt, hogy a Templom-hegy lángokban áll, látták, hogy terrorhullámok vannak, mindenről tudtak.”

2024 áprilisában, hat hónappal a Hamász dél-izraeli közösségek elleni mészárlását követően Haliva lemondott posztjáról – ő volt az első magas rangú személyiség Izrael politikai és biztonsági elitjében, aki vállalta a felelősséget és távozittz. A vezérkari főnöknek írt lemondólevelében Haliva elismerte, hogy az irányítása alatt álló hírszerző igazgatóság nem teljesítette küldetését.

Felszólított egy állami vizsgálóbizottság létrehozására is, „amely alaposan, mélyrehatóan és átfogóan megvizsgálja a súlyos eseményekhez vezető összes tényezőt és körülményt”.


Kérdések: A katonai rádió szakértője, Doron Kados szerint van 12 nyitott kérdés, amikre Haliva egy évvel a távozása után még mindig nem érezte szükségesnek, hogy bármilyen módon a nyilvánosság elé álljon és válaszokat adjon.

1) Ha azt állítja, hogy mélyreható és alapos vizsgálatokat folytatott, beleértve egy 15 oldalas vizsgálatot a katonai hírszerzés vezetőjeként nyújtott személyes teljesítményéről – miért tartózkodott a mai napig attól, hogy ezeket a vizsgálatokat a nyilvánosság elé tárja? Miért nem tartotta helyénvalónak, hogy amikor az izraeli hadsereg vizsgálatait bemutatták [eddig csak részben] a haditudósítókkal, és elmondja, hol hibázott?

2) Sokat fáradozott azzal, hogy beszéljen a Sabak és a politikai kör felelősségéről (és teljesen jogosan!), de mint aki október 7-e előtt két éve és két napja a katonai hírszerzés vezetője volt, nem vette észre, hogy egy olyan testület élén áll, amely talán nem tölti be elsődleges szerepét, és nem figyelmeztet a háború veszélyeire? Nem ismerte fel a katonai hírszerzésen belüli törött szervezeti kultúrát, a felsőbbrendűségi érzést és az arroganciát? És ha igen, miért nem tett semmit ez ügyben?

3) Hiba volt, amikor az előző vezérkari főnök, Aviv Kochavi kinevezte a katonai hírszerzés élére? Ön volt a legalkalmasabb tiszt a pozícióra akkoriban, miután katonai szolgálata alatt semmilyen hírszerzői szerepet sem töltött be? Lehetséges, hogy a kinevezése irreleváns okokból történt, hogy ‘elintézzenek’ Önnek egy olyan vezető pozíciót, ami a jövőben egy ugródeszka lehet a vezérkari főnökséghez, vagy valamilyen más vezető pozícióhoz?

4) Valóban jellemezték-e Önt az ismerősei által emlegetett tulajdonságok – arrogancia, önelégültség – a katonai hírszerzés vezetőjekénti időszakában is? Nem gondolja, hogy arrogáns volt a hírszerzési értékelésekben, amelyeket magas rangú katonai tisztviselőknek és a politikai körnek bemutatott?

5) A 2021-es Falak Őrzője hadművelet után egy médiának adott interjúban öt év csendet ígért az izraeli közvéleménynek. Mint ismeretes, közvetlenül a hadművelet után Jechíje Szinwar és Mohamed Deif úgy döntöttek, hogy a Gáza Hadosztály legyőzésére vonatkozó tervből egy olyan operatív tervet készítenek, amely a közeljövőben végrehajtható. Sajnálja az öt évnyi hallgatásról szóló kijelentést, és Ön szerint helyénvaló az Izraeli Védelmi Erők tisztjétől, hogy így beszéljen?

6) Igaz-e, hogy Ön egyike volt azoknak a magas rangú tisztviselőknek, akik támogatták és szorgalmazták a metróterv [alagútrendszer] megvalósítását a Falak Őrzője hadművelet során – amikor az még kiforratlan volt, és végül nem érte el eredeti célját? Tévedett, amikor ezt a döntést hozta Kochavi vezérkari főnökkel együtt? És a terv végrehajtása, valamint az azt követő sikerélmény hozzájárult-e a koncepció megalapozásához [a Hamász el van rettentve]?

7) A Katonai Hírszerzés vezetőjeként hányszor hallott figyelmeztetéseket a beosztottjaitól a Hamász rajtaütési tervével kapcsolatban? Kapott figyelmeztetéseket például „Vav” altiszttől, és más tisztektől és altisztektől, akik attól tartottak, hogy ez a forgatókönyv valóra válik? Mit tett ezekkel a figyelmeztetésekkel?

8) A katonai hírszerzés vezetőjeként hibát követett el, amikor úgy döntött, hogy bezárja az OSINT egységet, és felhagy a nyílt forrásokból származó hírszerzési információk gyűjtésével? Hibát követett el, amikor a SIGINT-et és a technológiai hírszerzési forrásokat a HUMINT és a katonai hírszerzés arabul beszélő embereinek rovására támogatta? Tévedett, amikor elődeihez hasonlóan továbbra sem gyűjtött hírszerzési információkat a Gázai övezetben, és a kérdést kizárólag a Sabak felelősségi körébe helyezte, anélkül, hogy a katonai hírszerzés hozzáférhetett volna az övezetben lévő forrásokhoz?

9) Az Ön parancsára Amit Sza’ar dandártábornok figyelmeztető dokumentumokat írt a politikai körnek, miszerint a háború valószínűsége növekszik, és Izrael állam ellenségeinek elrettentő ereje csökken. Miért nem lépett fel a hírszerzés megerősítése érdekében minden szektorban, felkészülve a szélsőséges forgatókönyvekre, és miért nem fokozta a készültséget, és miért döntött úgy, hogy Eilaton nyaral egy olyan időszakban, amikor a háború valószínűsége növekszik?

10) Amikor aznap éjjel 3:20-kor felébresztették, nem gondolta-e, hogy helyes komolyabban venni a kérdést, ahogy az összes többi kollégája is tette a vezérkarban és a Sabakban, akiket szintén felébresztettek aznap éjjel?

11) A katonai hírszerzés vezetőjeként a médiában és a nyilvánosság előtt tanúsított magatartása során hibázott-e, amikor gyakran nyilvánosan bemutatta a katonai hírszerzés hírszerzési értékeléseit konferenciákon, ezáltal információkkal szolgálva az ellenségnek?

12) Az Önnek bemutatott Jerikó Faláról szóló dokumentumról nem gondolták, hogy legalábbis megköveteli a hírszerzés Gázával kapcsolatos felkészültségének megváltoztatását? Vagy egy mélyebb megbeszélést, mint amelyet az Ön vezetése alatt folytattak?

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Először beszélt a katonai hírszerzés 10/7 alatti vezetője a történtekről first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version