ujkeletlive
Túszalku
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke szerint az Egyesült Államok „továbbra is tárgyal” a Hamász által két napja elfogadott Witkoff-féle tűzszüneti javaslatról, Izrael pedig hétvégén ad választ, ami várhatóan elutasító lesz. Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és hivatala részéről megerősített hírek alapján, a miniszterelnök által korábban elfogadott részmegállapodás helyett, ezúttal megváltozott az álláspont és „mindent vagy semmi,” azaz az összes túsz elengedése nélkül Izrael kiterjeszti a háborút az övezet megszállására, és katonai adminisztráció bevezetésére.
A Hamász pozitív válasza előtt bejelentett, és a kabinet által megszavazott kiterjesztett hadművelet elindítása köztudott volt, a várakozásokkal ellentétben azonban sokkal hamarabb bekövetkezik. A politikai vezetés utasításának megfelelően a hadsereg már ma 80 ezer tartalékosnak 8-as parancs behívót küld ki, arra is számítva, hogy a jelentkezési arány a korábbiaknál jóval alacsonyabb lesz, ami lassítani fogja a végrehajtást.
Ejál Zamir vezérkari főnök elfogadta a háború kiterjesztésére, azaz először Gázaváros bekerítésére, illetve körülbelül egy millió kitelepítésére irányuló tervet, ezt követően biztonsági források szerint (Ynet) az övezet teljes megszállása, és a két millió gázai feletti katonai közigazgatás bevezetése fog következni.
Mibe fog kerülni?
A korábban elfogadott idei költségvetés köztudottan eddig sem fedezte a kiadásokat. Tovább növelve a büdzsé hiányát, a hónapokig tartó, és egyelőre nem tisztázott végkimenetelű újabb hadművelet kiadásai miatt, az eddig tagadó Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter végül elismerte, hogy a költségvetés újabb átrendezésére van szükség. A katonai kiadások növelése mellett a gázai humanitárius igények fedezése is Izraelre hárul, még nagyobb anyagi terhet jelentve, amennyiben katonai adminisztráció kerül bevezetésre. Ilymódon a kormány tegnap jóváhagyott mintegy 1,6 milliárd sékel izraeli adópénzből finanszírozott gázai segélycsomagot, ami ráadásul csak ideig-óráig fogja fedezni a kiadásokat.
Az egyelőre a kabinetben megszavazott drámai megszorításokhoz azonban a Kneszet – első olvasat, pénzügyi bizottsági tárgyalás, majd három szavazás a plenáris ülésen, olvasatban történő jóváhagyására van szükség, ami a sorozási mentesség törvény miatt a kormányból kilépő, és a törvényhozást már régóta bojkottáló ultraortodox frakciók ellenállása miatt egyelőre bizonytalan.
Az ellenzék borítékolható elutasítása, illetve a háredi bojkott mellett a védelmi rendszer költségvetésének növelése a koalíció számos minisztere körében hasonló felháborodást váltott ki. A várhatóan a szeptemberben a plénum elé kerülő módosított költségvetés ultraortodox támogatása nem lehetetlen, de várhatóan súlyos ára lesz.
A szefárd Sász vezetője, Árje Deri egyelőre kivár, az Agudat Jiszráél haszid ágának két képviselője, Jichák Goldknopf és Jáákov Teszler ellene fog szavazni, míg a másik két képviselő, Meir Porus és Jiszráél Eichler a vallási vezetők ajánlása szerint fog dönteni. Hasonlóan Mose Gafni, és a Degel HaTora képviselői is kijelentették, hogy a rabbik döntésére várnak. A kormányból korábban szintén kilépő egy személyes Noam frakció képviselője, Avi Maoz közölte, hogy a költségvetés ellen fog szavazni.
Emellett, Joáv Kisch (Likud), Ben-Gvir, Avi Dichter és Háim Katz (Likud) miniszterek az előre nem ismertett költségvetést Szmotrich politikai egójának nevezték.
Összességében – a kormány tegnap jóváhagyott döntése szerint 30,8 milliárd sékel pótlólagos védelmi kiegészítés mellett a hiány 4,9%-ról 5,2%-ra nő, ami évvégére minden bizonnyal tovább mélyül. A pénz jelentős része, 1,6 milliárd sékel humanitárius segítségként Gázába kerül.
Az újabb kiadások részbeni finanszírozására a kormány széles körű megszorításokat hagyott jóvá, így több mint félmilliárd sékellel csökkentik a koalíciós megállapodások költségvetését – a Miniszterelnöki Hivatal – 19 millió sékel; a Belbiztonsági Minisztérium – 40 millió sékel; az Önkormányzatok – 13 millió sékel; Oktatási Minisztérium – 37 millió sékel; Felsőoktatás – 30 millió sékel; Szociális Ügyek Minisztériuma – 26 millió sékel; Egészségügyi Minisztérium – 22 millió sékel; Foglalkoztatási Szolgálat – 23 millió sékel; Gazdasági és Ipari Minisztérium – 19 millió sékel; Felügyeleti Hatóságok – 19 millió sékellel kevesebbet kapnak. A megszorítások nem érintik Szmotrich és frakciója által vezetett telepesügyi minisztériumait.
Diplomácia
A francia sajtóban kiszivárgott hírek szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök éles hangú levélben antiszemitizmus táplálásával vádolta Emmanuel Macron francia elnököt, azt követően, hogy jövő hónapban az ENSZ Közgyűlése előtt szándékában áll a palesztin állam elismerése.
„A palesztin állam létrehozására irányuló felhívása az antiszemitizmust táplálja. Felszólítom, hogy a gyengeséget váltsa fel tettekkel, a megbékélést akarattal, és mindezt tegye meg meghatározott dátum előtt – a zsidó újév, szeptember 23. előtt. Aggódom a franciaországi antiszemitizmus miatt, és amiatt, hogy kormánya nem lép fel kellő eréllyel ennek kezelésére. Az elmúlt években az antiszemitizmus francia városokat rombolt le. Amióta pedig nyilvános kijelentéseiben támadja Izraelt, és a palesztin állam elismerésére utal, ez csak fokozódott,” – idézi a levelet a sajtó, hozzátéve, hogy Netanjahu állítása szerint a 2023. október 7-i Hamász-támadást követően Európa-szerte szélsőségesek, akik a terrorszervezetet támogatják, valamint radikális baloldali aktivisták „félelemkeltő, vandalizmus- és erőszakkampányt indítottak a kontinens zsidói ellen.”
Végezetül, Netanjahu azt állítja, miszerint – „a palesztin állam létrehozására irányuló felhívása a Hamász-terror jutalma, erősíti a szervezet elutasítását, hogy elengedje a túszokat, bátorítja azokat, akik a francia zsidókat fenyegetik, és felerősíti a zsidógyűlöletet, amely elárasztja utcáit. Macron elnök, az antiszemitizmus rák. Akkor terjed, amikor a vezetők hallgatnak. Akkor gyengül, amikor a vezetők cselekszenek.”
Az Élysée-palota közleményben utasította el, és „alantasnak” nevezte Netanjahu francia elnökhöz intézet vádjait, mondván – „azon értelmezés, miszerint a palesztin állam szeptemberben történő Franciaország nevében történő elismerése magyarázná az antiszemita erőszak növekedését – helytelen, és nem marad válasz nélkül. A Köztársaság elítéli a vádakat, és mindig meg fogja védeni zsidó állampolgárait. Ezen időszak komolyságot, és felelősséget követel, nem manipulációt.”
Azt követően, hogy Gideon Sza’ar külügyminiszter hétfőn visszavonta Ausztrália Palesztin Hatósághoz delegált diplomatáinak izraeli tartózkodási vízumát, miután Canberra törölte Szimcha Rothman belépési engedélyét az országba, Netanjahu a Macronéhoz hasonló, ellenségeknek szokásos levelet küldött Anthony Albanese ausztrál miniszterelnöknek.
A levélben elhangzottakat a közösségi médiában közzétett dehonesztáló üzenetben nyomatékosította, azt állítva, hogy az ausztrál kormányfő „gyenge politikus, aki elárulta Izraelt és magára hagyta az ausztráliai zsidókat,” emellett a levélben állítólag arra szólította fel Albaneset, hogy kövesse az amerikai elnök antiszemitizmus elleni politikáját, miközben számos Ausztráliában történt antiszemita incidenst is felsorolt.
Franciaország és Ausztrália az zsidó állam mellett évtizedeken át kiálló szövetségese volt. A Szimchát Tóra-i mészárlások, mint általában az egész nemzetközi közösség támogatásukról biztosították Netanjahut, és elismerték Izrael önvédelemhez való jogát, akár a legutóbbi iráni támadás kapcsán is. A gázai háború miatt az utóbbi időben azonban, még Németország is kritikát fogalmazott meg. Végső állomásként a szövetségesek közül többen is jelezték, hogy szándékukban áll, akár szimbolikusan elismerni a palesztin államot, ami tovább mélyítette a diplomáciai válságot.
Netanjahu tegnapi üzenetét követően, Tony Burke ausztrál belügyminiszter azt nyilatkozta „az erő nem abból áll, hány embert tudsz felrobbantani, vagy hány gyereket tudsz éhezni hagyni,” – közölte Burke az ABC ausztrál tévében.
The post Túszalku, újabb háborús megszorítások és elszigetelődés first appeared on Új Kelet Live.