Avi/ujkelet.live
A háború 693. napja, dezertőrök: Gali Baharav-Miara főügyész pénteken kijelentette, hogy a bűnüldöző szerveknek intézkedéseket kell tenniük az ultraortodox férfiakkal szemben, akik a törvény szerint katonai szolgálatra kötelesek, és Umanba akarnak utazni Ros Hásánára.
- Minden Ros Hásánákor izraeliek ezrei vesznek részt az éves zarándoklaton Umánban, ahol a breszlávi Náchmán rabbi (1772-1810), a haszidizmus alapítójának sírja található.
„Bár, mint említettük, nem tudunk konkrét szándékokról… szeretnénk tisztázni – már csak a teljes képért –, egy olyan terv, amelynek célja a repülőtéren vagy a határátkelőhelyeken a törvény végrehajtásának elkerülése a behívási parancs kötelezettségére nem reagálókkal szemben, törvénybe ütközik” – áll Gil Limon főügyész-helyettes csütörtökön küldött levelében.„Egy ilyen elkerülő manőver ellentmond az állam azon kötelezettségének, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot egyenlően érvényesítse”.
„Továbbá a törvény értelmében sem a kormánynak, sem annak egyik miniszterének sincs felhatalmazása olyan megállapodás megalkotására, amely a gyakorlatban a leírtak szerint beavatkozik a bűnüldözési tevékenységekbe, és utasítja a bűnüldöző hatóságokat, hogy tartózkodjanak hatáskörük gyakorlásától” – tette hozzá a főügyész helyettese.
A nyilatkozat a hét elején jóváhagyott irányelvet követi, amely 10 millió sékel (körülbelül 1 milliárd Ft) költségvetést tesz lehetővé a Moldován áthaladó tranzittal kapcsolatos költségek fedezésére.
A hét elején arról számoltak be, hogy az ultraortodox törvényhozók nyomást gyakoroltak Binjámin Netanjahu miniszterelnökre és az Izraeli Védelmi Erőkre, hogy engedélyezzék a dezertőr jesiva-diákok számára a zarándoklaton való részvételt. A szefárd ultraortodox Sasz vezetője, Arje Deri pedig azt állította, hogy az utazás vallási kötelezettség, és nem szabad szabadidős utazásként kezelni.
Állítólag Jichák Goldknopf, az askenázi Jahadut Hatora elnöke azt kérte Netanjahutól, hogy a haszid zsidók a korlátozásokat semmibe véve New Yorkba és más úti célokra repülhessenek a nagyünnepek alatt, az utazást „egy fenséges spirituális élménynek” nevezve, ,,amelynek nincs helyettesítője”.
Kedden Iszrael Porus, a Jahadut Hatora képviselőjének, Meir Porusnak fia és Elad városi tanácsának tagja azzal fenyegetőzött, hogy ha a nagyünnepek alatt az ultraortodox dezertőröket őrizetbe veszik a Ben Gurion repülőtéren, akkor ultraortodox csoportok meg fogják bénítani a repteret.
Úgy tűnik, hogy ezek az erőfeszítések egyelőre nem jártak sikerrel, mivel tegnapi jelentések szerint az Izraeli Védelmi Erők katonai rendőröket tervez állomásoztatni Izrael-szerte a belépési pontokon, beleértve a Ben Gurion repülőteret is, hogy letartóztassák azokat, akik az ünnepek alatt el akarják hagyni az országot.
Nincs összhang: Dani Levy rendőrfőkapitány kijelentette, hogy kifogásolja az Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter által kidolgozott „politikai dokumentumot”, amely jelentősen korlátozná a tüntetéshez való jogot, jelentette a Haaretz.
- A csütörtökön teljes terjedelmében közzétett új szabályozás megtiltaná az autópályák és főbb útvonalak, valamint a kórházakba, elszigetelt közösségekbe, sürgősségi útvonalakra és a Ben Gurion repülőtérre vezető utak eltorlaszolását célzó tüntetéseket.
- A tüntetőknek a városokon belüli utak lezárásához a rendőrség – amelyet Ben-Gvir felügyel – jóváhagyását is meg kellene szerezniük.
- A zsinagógák előtti tüntetéseket hasonlóképpen betiltanák azon az alapon, hogy azok akadályozzák a vallásszabadságot.
A múlt hónapban Ben-Gvir kikérte Levy véleményét a dokumentummal kapcsolatban, amely azt javasolta, hogy illegálissá tegyék az utak eltorlaszolását a tüntetések alatt. Válaszában Levy azt írta, hogy az utakat eltorlaszoló tüntetőkkel való bánásmódról a döntést a kerületi rendőrfőnökökre kell bízni.
Levy kifogásolta Ben-Gvir arra vonatkozó javaslatát is, amely betiltaná a zsinagógák közelében tartott tüntetéseket, azzal érvelve, hogy a rendőrségnek minden tüntetést külön-külön kellene mérlegelnie.
Csütörtökön a kerületi rendőrfőnökök maguk vették fel a kapcsolatot a főhadiszállással és Levy irodájával, hogy világossá tegyék: ők is úgy gondolják, hogy a tüntetésekkel és az útlezárásokkal kapcsolatos döntéseket az ő belátásukra kell bízni.
Egy igazságügyi minisztériumi forrás azt nyilatkozta, hogy a főügyész még nem kommentálta a dokumentumot, de várhatóan legalább néhány rendelkezését ellenezni fogja azon az alapon, hogy azok jelentősen korlátozzák a tiltakozáshoz való jogot.
Ben-Gvirnek írt levelében Levy kijelentette, hogy mivel a tüntetők az utóbbi években egyre gyakrabban akadályozták a forgalmat, a rendőrség kidolgozta a saját szabályzatát ennek kezelésére.
Hozzátette, hogy még ha a miniszter úgy is dönt, hogy általános politikát határoz meg a kérdésben, a kerületi rendőrfőnököknek bőséges mozgásteret kell hagyni saját megítélésük gyakorlására – ami ellentétes azzal, amire Ben-Gvir törekszik.
Levy azzal érvelt, hogy az ilyen döntéseket a terepen, a rendőrség helyzetértékelése alapján kell meghozni, és az ilyen döntések meghozatalának fő szempontjának az emberélet megőrzése kell legyen. Ben-Gvir álláspontja szerint a mozgás szabadsága és a „magánélethez, a csendhez és a tulajdonhoz való jog” elsőbbséget élvez a tiltakozáshoz való joggal szemben.
Több rendőrségi forrás is azt állította, hogy Levy idézte a vizsgálóbizottság következtetéseit, amely a rendőrség 2000. októberi erőszakos arab zavargásokra adott válaszát vizsgálta, beleértve az utak lezárását is. A rendőrség éles lőszerrel verte le a zavargásokat, aminek következtében 13 ember meghalt. A bizottság jelentése szerint a rendőrségnek „maximális visszafogottsággal” kell reagálnia az útzárakra.
Levy azt is mondta, hogy az utakat eltorlaszolókat kezdetben csak adminisztratív szankciókkal kellene sújtani, nem pedig büntetőjogi szankciókkal, például pénzbírsággal vagy bizonyos helyektől való távolmaradásra való felszólítással.
Az Igazságügyi Minisztérium forrása szerint a Legfelsőbb Bíróság kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatos ítéletei hangsúlyozták, hogy a helyszínen lévő rendőröknek széleskörű mérlegelési jogkörrel kell rendelkezniük, és lehetővé kell tenni számukra, hogy függetlenül ítélkezzenek, valamint hogy a felelős miniszter nem avatkozkozhat be, hogy megpróbálja elfojtani a kormány elleni tüntetéseket.
Következésképpen, még ha Ben-Gvir azt is mondja, hogy ez a dokumentum a miniszter politikáját képviseli, nem szabad megengedni neki, hogy beavatkozzon a rendőrség ítélkezésébe – tette hozzá a forrás.
A dokumentum létezéséről szóló médiaértesülésekre reagálva Ben-Gvir csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Baharav-Miara még nem kommentálta a dokumentumot, és azzal fenyegetőzött, hogy „ha öt napon belül nem érkezik meg a válasza, a dokumentum hatályba lép”.
Jövő szerdára a Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma nagyszabású tüntetést tervez a miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciája közelében, a fővárosban zajló szélesebb körű tiltakozási tevékenységek részeként.
Joav Szegalovitz, az ellenzéki Jes Atid képviselője, korábban magas rangú rendőr, aki a Lahav 433 súlyos bűncselekményekkel foglalkozó egységet vezette, azt mondta, hogy egy miniszter számára elképzelhetetlen kéne legyen egy ilyen dokumentum kidolgozása „egy józan demokratikus rezsimben”.
„Nem meglepő, hogy egy alkalmatlan miniszter, egy elítélt bűnöző megpróbálja befolyásolni a rendőrség munkáját a tüntetések és a szólásszabadság területén, és eközben egy újabb politikai manővert kísérel meg a főügyész és a Legfelsőbb Bíróság ellen. Ezt a politikai dokumentumot a kukába kell dobni” – írta.
Ben-Gvir, aki fiatal aktivistaként a tüntetések mestere volt, 2021-ben, ellenzéki politikusként kijelentette, hogy egy demokráciában eltorlaszolják az utakat, és ez teljesen rendben van.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post A dezertőrök letartóztatása nem akadályozható meg és Ben-Gvir tüntetési rendelete first appeared on Új Kelet Live.