ujkeletlive
A végnélküli háború diplomáciai befejezése versus katonai ultimátum
Donald Trump elnök a gázai övezet háború utáni rendezési tervének megvitatására, szerdára összehívott megbeszélésére veje Jared Kushner, volt közel-keleti tanácsadóján, és Tony Blair volt brit miniszterelnökön kívül, Binjámin Netanjahu miniszterelnök bizalmasa, Ron Dermer stratégiaügyi miniszter is meghívást kapott. A találkozón jelen volt JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Steve Witkoff különmegbízott, illetve több magas rangú kormányzati tisztviselő. A szintén amerikai hivatalos útján tartózkodó Gideon Sza’ar külügyminiszter azonban nem kapott meghívást.
Dermer állítólag azért érkezett Washingtonba, hogy Rubiót és Witkoffot tájékoztassa a küszöbön álló gázai megszállásra vonatkozó haditervre vonatkozóan, beleértve a humanitárius segítségnyújtási programot. A Fehér-házi zárt ajtók mögött zajló találkozón Trump azonban hallani akart a háború utáni izraeli forgatókönyvről is, – jelentette az Axios két közvetlen ismeretekkel rendelkező forrásra hivatkozva.
Netanjahu bizalmas információkkal rendelkező minisztere világossá tette, miszerint Izrael nem akarja végleg megszállni Gázát, és nem akarja kitelepíteni a palesztin lakosságot sem, annak ellenére, hogy a kormány egyes tagjai mindkettőhöz ragaszkodnak. Emellett, hangsúlyozta, hogy a háború után Izrael egy másik vezetésnek akarja átadni Gázát, aki azonban nem lehet a Hamász.
Dermer üzenete – „amíg feltételeink teljesülnek, minden másban rugalmasak leszünk,” – állítja az Axiosnak nyilatkozó a forrás.
Eközben, a jelenlévő Kushner és Blair olyan elképzeléseket mutattak be, amelyeket korábban Witkoffal és másokkal már megvitattak ugyan, az elnöknek azonban most először próbálták vázolni, hogyan lehetne Gázát irányítani, és olyan befektetési környezetet kialakítani, amely lehetővé teszi az újjáépítést. A megbeszélésen végül konkrét tervet nem fogadtak el, de Kushner és Blair megkapták Trump jóváhagyását a vázlat kidolgozására, miközben a kulcskérdés továbbra is az maradt, hogy ki illetve kik vehetnék át az irányítást a Hamász helyett az övezetben.
Annak ellenére, hogy a Hamász elfogadta az ominózus Witkoff-féle vázlatot, és a közvetítők válaszra várnak, Netanjahu figyelmen kívűl hagyva az elfogadott túszalkut, és a szerdai megbeszélést a Fehér Házban, a kabinet által megszavazott kiterjesztett hadművelet, és az övezet megszállásának végrehajtását tervezi.
Napirenden: Trump legutóbb bejelentette, hogy a háború 2-3 héten belül véget ér, míg Witkoff szerint az év végéig nem várható a lezárás. Kushner és Blair egyelőre a terv kidolgozásának kezdetén állnak, ugyanakkor a Fehér Házban a tervet fontos eszköznek tekintik, amelynek készen kell állnia, amikor az izraeli hadművelet véget ér.
„A cél az, hogy az Egyesült Államok vezesse az erőfeszítést egy nemzetközileg elfogadott kormányzati struktúra létrehozására Gázában, amely lehetővé teszi Izrael számára a kivonulást anélkül, hogy biztonsági szempontból visszatérnének a régi valósághoz,” – jelentette végezetül az Axios.
Ezidőtájt Izraelben, ellentmondva a Netanjahu küldöttje által vázolt izraeli terveknek, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter Gáza annektálására szólította fel a miniszterelnököt.
A kabinet jövő hét elején, vasárnap ül össze a háború kiterjesztésének megvitatására, emellett napirendre kerül Júdea és Szamária egyes területei feletti szuverenitás megszavazása is. Szmotrich azonban megelőzve a kabinetülést, sajtótájékoztatón fedte fel „győzelmi tervét” a Hamásszal szemben, mondván –„a miniszterelnöknek azonnal elő kell mozdítania az annektálást, és a kivándorlást!” – jelentette ki majd azzal vádolta Netanjahut, hogy már régen világosan, és nyilvánosan ismertetnie kellett volna, mit is jelent pontosan a teljes győzelem Gázában.
„Izraelnek nincs kiváltsága félmegoldással lezárni a gázai hadjáratot. Egyetlen lehetőség van: döntés és győzelem,” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy tervének központi eleme egy világos ultimátum a Hamász felé: választaniuk kell a teljes kapituláció vagy egy gyors izraeli katonai-politikai döntés között.
Szmotrich szerint a kapituláció forgatókönyve az alábbiak szerint valósul meg:
- egyszerre kiszabadítani minden élő és elhunyt túszt;
- lefegyverezni és felszámolni a terror-infrastruktúrát;
- száműzni a Hamász vezetőit és harcosait az övezetből;
- lehetővé tenni a lakosság önkéntes kivándorlását;
- valamint engedélyezni Izrael számára a biztonsági zóna annektálását, és az állandó katonai jelenlétet Gázában.
Amennyiben a terrorszervezet nem hajlandó beleegyezni Szmotrich felvételeibe, következik a katonai-politikai döntés forgatókönyve, eredményeként
- Katonai győzelem – a Hamász minden megmaradt katonai képességének megsemmisítése mély szárazföldi manőverrel, Gáza városának és a központi menekülttáboroknak az ostromával;
- Polgári győzelem – a Hamász elszigetelése a lakosságtól, és a pénzügyi forrásoktól. Izrael teljes mértékben ellenőrzi a humanitárius segélyeket, és elzárja a Hamász elől, illetve a terrorszervezet fizikai elszakítása a civil lakosságtól;
- Politikai győzelem – a Gázai övezet fokozatos annektálása, az „ellenséges terület” szűkítése, valamint a Trump-terv szerinti önkéntes kivándorlás ösztönzése.
Az újságíróknak tartott beszéd végén Szmotrich előre bírálta tervének kritikusait, mondván – „azokkal szemben, akik felelőtlenül a Hamásszal szembeni meghátrálásra szólítanak, vagy akik kételkednek abban, hogy győzni lehet – egyértelműen kijelentem: lehet, és gyorsan kell győzni. Meg kell vívnunk ezt a háborút, és le kell zárnunk. Meg kell semmisíteni azt a totális gonoszt, amely az október 7-i borzalmakat ránk zúdította. Minden félelemkeltés ellenére – lehetséges és szükséges a hadjáratot még az év végéig befejezni,” – utalt a Witkoff legutóbbi határidejére, és Trump elnök kívánságára a hadművelet gyors lezárását illetően.
A hadvezér Szmotrich mellett, a pénzügyminiszter Szmotrich korábban nagy felzúdulást kiváltva bejelentette, hogy növelné a külföldi vásárlások adómentességét. A Vallásos Cionizmus frakció vezetője által hangsúlyozott terv miszerint a külföldi magánimport áfamentességét a jelenlegi 75 dollárról 200 dollárra emelnék, komoly felháborodást váltott ki a gazdasági szereplők, és a pénzügyminisztérium szakemberei körében, akik „cionizmusellenséggel” vádolták a pénzügyminisztert.
A pénzügyi tárca vezetői, és az adóhatóság szakértői korábban éppen az ellenkezőjét javasolták: szerintük a 75 dolláros határt is meg kellene szüntetni, hogy ezzel ösztönözzék a belföldi vásárlásokat, és támogassák a háború miatt többszörösen károsodott helyi vállalkozásokat.
Szmotrich azonban visszautasította a szakmai ajánlásokat, azt hangoztatva, hogy akár 150–200 dollárig is megemelné a mentességet, ami a kritikusok szerint súlyosan ártana az izraeli kereskedelemnek, miközben a kínai, illetve török webáruházak forgalmának kedvezne a hazai üzletek kárára.
A kereskedők még élesebben fogalmaztak, mondván a miniszter politikai célból, választási megfontolásokból „irracionális és populista ajándékot” kínál a szavazóknak.
Sáhár Turdzsman, a Kereskedelmi Kamarák Szövetségének elnöke „cionistaellenesnek nevezte Szmotrich tervét, ami a kínai és török webáruházakat támogatja az izraeli vállalkozások rovására,” – majd kijelentette, ha a terv megvalósul, a kamarák minden törvényes eszközzel fellépnek ellene: a kereskedők az utcára vonulnak, tüntetéseket szerveznek, és akár a Legfelsőbb Bíróságig is elmennek.
Turdzsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ számos országában épp az ellenkező irányba haladnak: eltörlik a hasonló mentességeket, hogy támogassák a belföldi fogyasztást – „a legtöbb izraeli család kiadásai élelmiszerre és alapvető fogyasztási cikkekre mennek el – ezeket senki nem rendeli külföldről az internetről. A terv tehát nem a megélhetési költségek valós problémáját célozza, hanem a helyi kereskedelmet gyengíti.”
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország beindította a szankciók visszaállításának folyamatát Irán ellen
Az E3 csoport – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország tegnap bejelentette, hogy újra életbe léptetik az ENSZ-szankciókat Irán nukleáris programja ellen.
A három ország döntését hivatalos levélben közölték az ENSZ Biztonsági Tanácsával, ilymódon elindítva egy 30 napos folyamatot, amelynek végén büntetőintézkedéseket vezethetnek be az Iszlám Köztársasággal szemben.
Teherán elítélte a döntést, de mindenesetre folytatni kívánja a tárgyalásokat, mielőtt életbe lépnének az intézkedések
Az úgynevezett „visszaállítási” mechanizmus amely lehetővé teszi, hogy a ENSZ Biztonsági Tanácsa által korábban (2015) felfüggesztett iráni szankciók automatikusan életbe lépjenek újabb szavazás nélkül, aktiválásának folyamata 30 napot vesz igénybe, de az E3-ak biztosra akartak menni, mielőtt Oroszország októberben átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökségét.
Az amerikai, és európai tisztviselők a visszaállítási mechanizmust egyrészt tárgyalási eszköznek tekintik Teherán nyomásgyakorlására, másrészt pedig tartalék megoldásnak amennyiben a diplomácia kudarcot vall, az irániak azonban azzal érvelnek, hogy nincs jogalap a szankciók újbóli bevezetésére, és azzal fenyegetőztek, hogy válaszul kilépnek az atomsorompó-szerződésből.
Az európai hatalmak több tárgyalást is folytattak Iránnal, különösen azóta, hogy Izrael és az Egyesült Államok június közepén csapást mért Teherán nukleáris és ballisztikus programjára, amelyek ezidáig eredménytelenül zárultak, és nem eredményeztek érdemi iráni kötelezettségvállalásokat.
Franciaország és Németország külügyminiszterei hangsúlyozták, miszerint a döntés egyelőre nem jelenti a diplomácia tárgyalások végét Teheránnal.
„Eltökéltek vagyunk, hogy a most kezdődő 30 napos időszakot párbeszédre használjuk Iránnal. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a diplomácia mellett, annak érdekében, hogy Irán soha ne szerezzen nukleáris fegyvert,” – közölte a közösségi médiában közzétett bejegyzésben Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter.
Johann Wadephul német külügyminiszter Iránt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való teljes együttműködésre, valamint világos elköteleződésre szólította fel az Egyesült Államokkal folytatandó közvetlen tárgyalások mellett, mondván: „a diplomáciának továbbra is van tere.”
Míg Izrael és a Fehér Ház üdvözölte a döntést, egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek azt mondta, a visszaállítási mechanizmus „a diplomácia ellen hat, nem nyit lehetőséget,” majd hozzátette, miszerint „Irán folytatja a tárgyalásokat az E3-mal, de nyomás alatt nem enged.”
Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter „megfelelő választ” ígért, miközben az intézkedést „illegálisnak és indokolatlannak” nevezte.
The post Párhuzamos dimenziók – nem egyezik Dermer és Szmotrich szerint a háború másnapja first appeared on Új Kelet Live.