ujkeletlive
Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter, és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter kormányban maradásának kizárólagos feltétele – a Hamász által elfogadott túszalku-egyezmény elutasítása mellett, a már egy hónapja a kabinetben megszavazott Gázai harcok kiterjesztése, illetve az övezet izraeli megszállása/annektálása, ami ezidáig el sem kezdődött. Az időközben rendre összehívott szűkkörű koalíciós üléseken az úgynevezett megszállásra és következményeire figyelmeztető védelmi vezetők elleni személyes vádaskodásokon, illetve a széleskörű tartalékos mozgósításon kívül lényegi politikai döntés eddig nem született.
Megjegyzendő, hogy a Hamász terrorszervezet által két hete elfogadott Witkoff-féle ajánlás az, amelyhez Netanjahu az elmúlt hónapok alatt foggal – körömmel ragaszkodott, mondván az egyetlen, Izrael számára elfogadható lehetőség az ideiglenes tűzszünet, melynek során a túszok egy része szabadulhat. Amióta a pozitív válasz megérkezett Netanjahu azonban megvitatni sem hajlandó a kabinetben a lehetőséget, helyette újabb feltételeket követelve a háború befejezésére vonatkozóan, a hadművelet kiterjesztésére, és Gázaváros milliós menekült lakosságának a déli egyiptomi határhoz való sürgős kitelepítésére szólított fel.
A miniszterelnök hirtelen történő stratégiaváltását belső körökben Donald Trump elnök türelme elvesztésével hozzák összefüggésbe, aki szerint a Hamász legyőzése Gázában egy újabb hadművelet révén alig két hét alatt megoldható, mint az egyetlen módja annak, hogy a Szimchát Tóra-i támadások és mészárlások szörnyűségeire felhívja a figyelmet.
- Ami a Hamász legyőzését, és az október hetedikén történeteket illeti, a legutóbbi kabinetülésen Ejál Zamir vezérkari főnök ismét célkeresztbe került, amikor ismételten az övezet megszállása ellen érvelt. A 13-as csatornának nyilatkozó források szerint, a főleg Szmotrich és Ben-Gvir által gerjesztett feszült vita közepette Joszi Fuchs kabinettitkár a Hamász legyőzése fontosságáról kért érveket a jelenlévő miniszterektől, Zamir azonban kijelentette – „Jó reggelt, napsugár. Ugyanez a kabinet ti voltatok október 7-én. Hol voltatok 7-én? 8-án? 9-én? Most jut eszetekbe a Hamász legyőzése, két év után?”
Azontúl, hogy az izraeli hadsereg, és a különböző védelmi szakmai előrejelzések szerint sem két hét, és valószínűleg két év alatt sem fog megtörténni a terrorszervezet vezetőinek feltétel nélküli megadása, és a túszok elengedése, Trump szavazói körében is egyre nagyobb az elutasítás a gázai megszállás amerikai támogatással történő folytatását illetően.
A nemzetközi nyomás, és Izrael fő szövetségeseinek látványos előfordulása mellett, Netanjahu fő támogatói, a Republikánus párton belül is egyre többen érzik úgy, hogy a gázai háború erőltetése nem Amerika dolga.
Saját pártja, és szavazói türelme fogytán, Trump a Daily Caller amerikai lapnak adott interjú során tegnap este kijelentette – „Izrael elveszíti befolyását a Kongresszusban. A gázai háború árt neki,” – az elnök továbbá kifejtette, hogy „az amerikai közvélemény támogatása Izrael felé megingott. „Izrael talán megnyeri a háborút, de nem nyeri meg a nyilvánosság előtti küzdelmet, és ez árt neki,” – tette hozzá.
A folytatásban Trump szerint húsz évvel ezelőtt Izraelnek – bármely más országnál erősebb volt a támogatása [és a befolyása] a Kongresszusban, majd önmagát dicsérve, kijelentette – „Izrael lenyűgöző, sok támogatást kapok onnan. Senki sem tett érte többet, mint én, beleértve a legutóbbi támadásokat Irán ellen is, eltüntettük azt a dolgot.”
A Republikánus párton belüli Izrael miatti feszültség hátterében Netanjahuhoz közeli források szerint a miniszterelnök mérlegeli a harcok ütemtervének rövidítését, bár gyakorlatilag kivitelezhetetlennek tűnik a Trump által felvetett két héten belül, vagy az évvégéig az említett megszállás megvalósítása. A kabinetben korábban elhangzottakkal ellentétben – miszerint Izraelnek kimeríthetetlen „hitele” van Trumpnál a háború folytatására, mindenesetre Netanjahu megjegyezte „nem végtelen.”
Eközben a túszok családjai kedden tüntetést tartanak az Amerikai Nagykövetség tel-avivi épülete előtt, és nyilatkozatban fordulnak az elnökhöz, miszerint írjon történelmet azáltal, hogy amerikai közvetítéssel véget vet a háborúnak, és lehetővé teszi a 48 – közöttük a még 30 életben lévő túsz kiszabadítását.
A tiltakozás keretében a túszok családjai installációt mutatnak be Trump elnöknek szóló személyes üzenettel; a kiállított asztalon a túszok kiszabadítását tartalmazó dokumentum vár aláírásra egy szimbolikus Nobel-békedíj oklevél mellett.
Vallás és politika
Ultraortodoxok sorozása: Biszmut csak a választásokig akarja megúszni
Azt követően, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök kirúgta Juli Edelsteint (Likud) a Külügyi és Védelmi Bizottsága éléről, annak érdekében, hogy a helyére kinevezett Boáz Biszmut (Likud) a törvényért felelős bizottságban megoldja a kormányból, és a koalícióból kilépő ultraortodox frakciók visszatérését a sorozás alóli kibújást szorgalmazó törvény révén, az új elnök egy olyan ideiglenes javaslattal állt elő, ami semmilyen megoldást nem nyújt, de biztosítja a kormány túlélését a következő, jövő novemberben esedékes választásokig.
Netanjahu javaslatára, az ultraortodoxok részéről is támogatott Biszmut kinevezése után azt ígérte, hogy személyesen fog gondoskodni a koalíciós partnerek igényeiről, de úgy tűnik hamar ráébredt, hogy a kör négyszögesítésére vállalkozott.
Újságírói munkáját felhagyva, a legutóbbi választáson a Likud listáján először induló Biszmut, újoncként a Kneszetben a Külügyi és Védelmi Bizottsági elnöki székét nyilvánvalóan politikai karrierjének építésére használná, ezért a rábízott feladat megoldásának jogszabályi rögzítését – ami eleve esélytelen, egy évre szóló rendkívüli rendelet bevezetésével igyekszik helyettesíteni.
A rendelet határideje, hogy-hogy nem pont a következő választásokig biztosítja az ultraortodoxok mentesítését a sorkatonai szolgálat alól, annak ellenére, hogy több ezer azonnali behívót kiküldését írja elő, ugyanakkor befagyasztja a szankciókat, és a letartóztatási parancsokat, azaz a szolgálat alóli kibújásnak semmi sem állna útjában.
Az ajánlat mégsem nyerte el az ultraortodox pártok tetszését, akik felháborodva kijelentették – „mi lesz egy év után? Ez egy olyan próbálkozás, amely gyakorlati és jogi szempontból is kudarcra van ítélve,” – közölték, holott Biszmut olyan határozattal állt elő, ami hátrányosan megkülönbözteti a besorozásra kötelezetteket a Tóra-tanulók javára. Emellett, adva a látszatra meghatározná, hogy a hadsereg igényeinek, és a személyi hiánynak megfelelően azonnal több ezer ultraortodoxot sorozzanak be, ugyanakkor befagyasztanák a szankciókat a szolgálatot elkerülőkkel szemben, a már elindított letartóztatási parancsokat és eljárásokat pedig leállítanák, valamint visszaállítanák a jesivák költségvetési támogatásait a rendkívüli rendeletek lejártáig.
A tiltakozó katonák részéről, csak „virágcserép, az virágcserép,” azaz politikai díszletnek nevezett Biszmut bizottsági hivatala azzal indokolta a rendelet kiadását a Ynetnek, miszerint – „van egyfajta megértés, hogy a jelenlegi háborús helyzetben a katonák iránti igény sürgető és elengedhetetlen, miközben egy állandó törvény elfogadása hosszú, és bonyolult folyamat. Ezért ideiglenes megoldásokat vizsgálnak, amelyek megfelelnek a jelenlegi időszaknak, hogy azonnali választ adjanak a biztonsági szükségletekre, miközben továbbra is dolgoznak egy átfogó, és stabil toborzási törvény előmozdításán, együttműködésben és felelősséggel,” – a közlemény azonban nem tért ki arra, hogyan tervezi Biszmut az összes szankció és költségvetési forrás felfüggesztésének befagyasztásával egyidejűleg a jelenlegi háborús helyzet sorkatonai igényeit kielégíteni.
A kormány bojkottja miatt a Legfelsőbb Bíróság törölte a főügyész kirúgásáról szóló tárgyalást
A Legfelsőbb Bíróság végzést adott ki Gali Baharav-Miara főügyész menesztésével kapcsolatban, és felszólította a minisztereket, hogy térjenek vissza a kiválasztó bizottsághoz a folyamat előmozdítása érdekében.
Azt követően, hogy a kormány bejelentette, hogy bojkottálja a szerdára tervezett meghallgatást, és nem reagált a hivatalos felszólításra, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese – Noam Szolberg javaslatával összhangban, a bírák egybehangzóan azt ajánlották a kormánynak, hogy vonja vissza Baharav-Miara főügyész menesztését, és térjen vissza a Shamgar-bizottság 2000-es döntésében rögzített, különleges kiválasztó bizottságon keresztüli menesztési eljáráshoz.
A döntést kilenc, többségében konzervatív bíró írta alá, azzal a kiegészítéssel, miszerint a kormány szeptember 14-ig tájékoztassa a bíróságot ajánlásuk elfogadását illetően.
A bírák indoklása szerint – „a törvény értelmében a közszférában dolgozó magas rangú tisztviselők menesztésére vonatkozó hatáskör gyakorlása a kormány vagy annak valamely tagja által konzultációt igényel azzal a nyilvános bizottsággal, melynek ajánlása a kinevezési eljárás részét képezte” – majd rámutattak egy hasonló esetre, amely akkor történt, amikor a kormány úgy döntött, hogy meneszti a Sábák Biztonsági Ügynökség korábbi vezetőjét, Ronen Bart.
Továbbá, a bírák szerint a petíciók tárgyalását azért törölték, mert a kormány képviselete nélkül nem folytatható le az egyoldalú tárgyalás, másrészt hangsúlyozták, hogy a kormány 2000-ben elfogadta a Shamgar-bizottság ajánlásait az állami főügyész kinevezésére, és menesztésére vonatkozóan, a Bar-On–Hebron-ügy nyomán.
- bizottságot 1997-ben, Binjámin Netanjahu első kormánya idején nevezték ki, ajánlásait pedig akkor fogadták el, amikor Ehud Barak volt a miniszterelnök.
„A döntés szabályozta a nyilvános bizottság összetételét, amellyel a kormánynak konzultálnia kell a főügyész kinevezésével kapcsolatban, és kötelezővé tette a konzultációt mind a főügyész kinevezésekor, mind menesztésekor. Jelenleg nem terjesztettek elénk olyan érveket, amelyek indokolnák e döntéstől való eltérést,” – áll a bírák közleményében.
A kormány korábban úgy döntött, hogy nem reagál a várható ítéletre, és nem küld képviselőt a szerdára tervezett tárgyalásra, ugyanakkor Járin Levin igazságügyi miniszter, és Amiháj Sikli diaszpóraügyi miniszter által aláírt levélben deklarálta, miszerint a Legfelsőbb Bíróságnak nincs hatásköre tárgyalást tartani a kormány döntéséről, és hogy a főügyésznek nincs felhatalmazása arra, hogy megvonja a képviseletet a kormánytól.
A Shamgar-bizottságban korábbi igazságügyi minisztereknek és ügyészeknek is részt kellene venniük, ezért Sikli és Levin levelükben világossá tették, hogy nem hajlandóak összehívni a a testületet, mert nem találnak olyanokat, akik korábban nem szólaltak volna fel valamilyen ügy kapcsán a kormány ellen.
Egyébként Levin a Legfelsőbb Bíróság döntését „abszurd színháznak” minősítette, és határozottan kijelentette, miszerint a kormány nem fog elfogadni semmilyen határozatot, amely érvényteleníti az főügyész menesztésére vonatkozó döntésüket.
The post Gázai megszállás – harcias miniszterek Zamir ellen, és Trump legújabban úgy véli Izraelnek be kell fejezni a háborút, mert árt az országnak first appeared on Új Kelet Live.