ujkeletlive
A Gideon szekerei 2.0 hadművelet kiterjesztése, és az aggodalmak
A kabinet előtt többször is elhangzott katonai-védelmi ellenérveket figyelmen kívül hagyva a koalíció, és élén Binjámin Netanjahu miniszterelnök politikai döntése szerint az izraeli hadsereg várhatóan a hónap közepén kezdi meg Gázaváros elpusztítására irányuló szárazföldi hadműveletét. Az első körben bevetett négy hadosztály révén a hadsereg kiszorító nyomást gyakorol a városban tartózkodó mintegy egymillió gázai civilre az egyiptomi határ közelébe lévő menekült bázisok felé. A felszólítások ellenére eddig mindössze 10 ezer gázai hagyta el a helyszínt, ezért a hadsereg az élelmiszersegély megvonásával akarja rávenni a tömeget a kitelepítésre humanitárius segélyeket, és védett zónát ígérve cserébe.
A háború kiterjesztésére, és az övezet megszállására elindított Gideon 2.0 hadművelet, elődje – a Gideon szekerei offenzíva, kibővített folytatása. A hét elején a 12-es csatornán közzétett Izraeli Védelmi Erők dokumentuma arra a következtetésre jutott, hogy a januárban életbe lépő tűzszüneti megállapodásból történő kilépést követően májusban indított Gideon szekerei hadművelet nem érte el alapvető célkitűzéseit.
A közzétett dokumentum a hadseregben belüli terjesztésre készült, és határozottan állítja, hogy a hadművelet egyik célját sem sikerült elérni, azaz a Hamász legyőzését, illetve a miniszterelnök részéről akkoriban hangsúlyozott másodlagos elvárást – a túszok kiszabadítását. A dokumentumot áttekintő tisztek állítólag aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a küszöbön álló offenzíva előtt a hadsereg levonta-e a szükséges tanulságokat, annak hátterében, hogy a belső értékelés nyíltan kijelenti, miszerint „Izrael minden lehetséges hibát elkövetett” a legutóbbi hadjárat során.
A kudarc fő okaként a lemorzsolódást, a munkaerő-megterhelést, a felszerelések elhasználódását, és a gerillaháborúra nem megfelelő felkészülést említi, miközben az offenzívát a lassú ütemben történő manőverezés jellemezte.
A Hamászt, mint szervezett katonai egységet az izraeli hadsereg lényegében már egy évvel ezelőtt legyőzte. Herci Halevi akkori vezérkari főnök figyelmeztetése ellenére, nem történt megfelelő politikai intézkedés az övezetet helyi adminisztratív irányításának megoldására, ami lehetővé tette a gerillasejtek gombamód szaporodását. A januári tűzszünet utáni offenzíva során a hadsereg már nem a Hamász szétesett és könnyen legyőzhető kvázi katonaságával, hanem a gerrillaharcokkal állt szemben.
A Gideon szekerei 2.0 hasonló eleme hasonlóan ellentmondásos. Egyrészt Donald Trump elnök elvárásai szerint a gyors, akár két héten belül lefuttatott offenzívát részesítik előnyben, ami hibák elkövetését vonhatja maga után. Másrészt az épületek módszeres lerombolását tartva szem előtt a fő szempont ugyan a saját veszteségek minimalizálása, és bár a parancs szerint a katonák fokozott óvatossággal hatolnak be az épületekbe, a terrorszervezet által elbújtatott túszok életben maradására nincs garancia.
A hadművelet kiterjesztésére irányuló politikai irányelv a kabinetben egy hónappal korábban került megszavazásra, annak ellenére, hogy a Hamász elfogadta azt a Witkoff-féle vázlatot, amelyhez Netanjahu eddig mindenekelőtt ragaszkodott. Izrael nem adott választ a Hamász által bejelentett beleegyezést követően, helyette a miniszterelnök változott stratégiát jelentett be, mondván Izrael ragaszkodik a Hamász feltételek nélküli megadásához és az övezet demilitarizálásához, illetve a túszok elengedéséhez a háború befejezése végett.
Igen, de
- A héber médiában megjelent tegnap esti jelentés szerint Netanjahu bizalmasa Ron Dermer stratégiaügyi miniszter azt mondta a közvetítőknek, hogy Izrael nem zárta ki egy részleges túszmegállapodás lehetőségét. A 13-as csatorna arról számolt be, hogy Dermer arra utalt, miszerint a tárgyalások közvetítői ne tulajdonítsanak túl nagy jelentőséget a nyilvános izraeli kijelentéseknek, azaz az átfogó megállapodás kizárólagosságát hangoztató miniszterelnöki nyilatkozatoknak. Ugyanakkor a jelentés nem teszi nyilvánvalóvá, hogy Dermer a három tárgyaló – Katar, Egyiptom, USA közül kivel beszélt.
A Szimchát Tóra-i támadások után indított átfogó megtorlás hadműveletei során Netanjahu többször említette a győzelem különböző szinonimáit. A október hetedikei mészárlások után a katonai célok kitűzésének élére álló miniszterelnök a háború első hónapjaiban abszolút győzelmet ígért, majd fél évvel később azt nyilatkozta, hogy Izrael „egy lépésre van a győzelemtől,” utalva a rafahi megszállásra
A legutóbb bejelentett Gázaváros, mint a Hamász végső lerombolására tett bejelentést követően a miniszterelnök utalva korábbi kijelentésére helyesbített, mondván a rafahi és Philadelphi-folyosó megszállása egy lépésre volt attól, ami kikövezi az utat a győzelemhez. Netanjahu szerint mindig ellenállt a nemzetközi és anno Joe Biden akkori amerikai elnök nyomásának, tovább folytatva a Hamász legyőzésére irányuló terveket.
Donald Trump elnök, bár támogatja az újabb nagy erejű offenzívát, feltétele a gyors befejezés. Saját pártja, és szavazói türelme fogytán, Trump a Daily Caller amerikai lapnak adott interjú során tegnapelőtt kijelentette – „Izrael elveszíti befolyását a Kongresszusban. A gázai háború árt neki.”
A republikánusok támogatásának elvesztése árnyékában Netanjahu lerövidítené a hadműveletet, tegnap esti üzenetében pedig átfogó győzelmet ígért.
„A Hamász legyőzésére törekszünk, de eközben csodákat hajtottunk végre, mert megtörtük az iráni tengelyt. De ami Gázában elkezdődött, annak Gázában kell véget érnie. Könyörtelen, és igazságos háborút vívunk. Egy pillanatra sem felejtjük el, mit tettek velünk október 7-én. A fejeket, amiket lecsaptak, a nőket, akiket megerőszakoltak, a csecsemőket, akiket elégettek, a túszokat, akiket elvittek Gáza alagútjaiba. Azon dolgozunk, hogy visszaszerezzük őket,” – tette hozzá, majd tovább folytatva hangsúlyozta, hogy „rendkívül nehéz döntéseket” hoztak, amelyeket „senki sem hitt, hogy végre tudnak hajtani,” de ezeket a döntéseket a nép támogatása tette lehetővé, amivel „Izraelt egy átfogó győzelem felé terelték.”
Abszolút versus átfogó győzelem, és amiben kerül
Az amerikai elnök által említett két hét, vagy akár a Witkoff-féle évvégi befejezéssel ellentétben az offenzíva kiterjesztése kétséges, hogy ilyen rövid időn belül valós eredményeket érhet el, költségei azonban arányosan növekednek.
Az újabb hadművelet előkészületei során újabb 130 ezer tartalékost hívtak be szolgálatra. Gázaváros megszállására várhatóan 60 ezer tartalékost, és öt reguláris hadosztályt vetnek be a harcok során.
A kiterjesztett háború előrelátható költsége – 20-25 milliárd sékel, jelentette a Kan közszolgálati csatorna.
A háború alatt a költségvetés hiánya miatt a kormány többszöri módosításokat jelentetett be, az újabb hadművelet a védelmi kiadások növekedését jelenti, és hasonlóan újabb változtatásokat, és megszorításokat von maga után.
A tartalékosok mozgósítását, és általában a hadművelet költségeit magában foglaló módosított költségvetést a plénummal is meg kell szavaztatni, ami a koalícióból távozó ultraortodox frakciók ellenállása miatt újabb nehézségeket okoz a miniszterelnök számára.
A jelenleg mindössze 60, azaz törvényhozáshoz nem elegendő mandátummal rendelkező kormány stabilitásának helyreállítására Netanjahu az askenázi Jahadut HaTora, és a szefárd Sász követeléseinek teljesítésében látja megoldást.
Noha az újabb hadművelet az elmúlt két során eleve kiégett tartalékos állományra újabb terheket, és életük veszélyeztetését jelenti, a miniszterelnök úgy véli, hogy az ultraortodox sorozás alóli mentességet fogja támogatni
„A sorkötelezettségi törvényt el kell fogadni, hogy a háredik visszatérjenek a kormányba,” – jelentette a Kan közszolgálati csatorna, idézve Netanjahut, az ultraortodox politikusokkal, és a Külügyi és Védelmi Bizottság élete Juli Edelstein kirúgása után kinevezett Boáz Biszmuttal folytatott megbeszélése során.
A kormány egybentartását szem előtt tartva, Biszmut, egyébként a Likudon belül számos képviselő részéről elutasított sorozási mentességet biztosító törvény helyett, olyan határozattal állt elő, ami hátrányosan megkülönbözteti a besorozásra kötelezetteket a Tóra-tanulók javára. Emellett, adva a látszatra meghatározná, hogy a hadsereg igényeinek, és a személyi hiánynak megfelelően azonnal több ezer ultraortodoxot sorozzanak be, ugyanakkor befagyasztanák a szankciókat a szolgálatot elkerülőkkel szemben, a már elindított letartóztatási parancsokat, és eljárásokat pedig leállítanák, valamint visszaállítanák a jesivák költségvetési támogatásait a rendkívüli rendeletek lejártáig.
A rendelet-javaslatot, ami a következő választásokig – egy évig szankciók és büntetés nélkül biztosítaná a sorozás aluli kibújást, Biszmut tegnap igyekezett elfogadtatni a Sász főnökével, Árje Derivel, aki hasonlóan a többi ultraortodox politikai vezetőhöz elutasította az ajánlatot, mivel az éves terminust követően, és főleg abban az esetben, ha kormány elbukik a választásokon, egyáltalán nem biztosít garanciát a sorkatonai szolgálat mentességére a háredik számára.
Diplomácia
Szmotrich gazdasági összeomlással segítené a területek annektálását
Az Egyesült Államok izraeli nagykövete, Mike Huckabee, az Axios hírportálnak nyilatkozva aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Palesztin Hatóságot érintő gazdasági összeomlás erőszakos eszkalációhoz vezethet a térségben, hangsúlyozván, hogy amennyiben megtörténne senkinek sem lenne előnyös, és az elkeseredett emberek „kétségbeesett dolgokat tesznek.”
A kialakult gazdasági válság hátterében Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter által kezdeményezett stratégia áll, aki hivatali idejének utóbbi két évben számos lépést tett a Palesztin Hatóság gyengítésére, ami reményei szerint végül lehetővé teszi az egész ciszjordániai terület [Júdea és Szamária] izraeli annektálását.
Ilymódon Szmotrich több száz millió dollárnyi adóbevételt tart vissza, amelyet Izrael gyűjt be a Hatóság számára, és megpróbálja elvágni a palesztin bankokat az izraeli pénzügyi rendszertől. A kialakult helyzet miatt Huckabee tárgyalásokat folytatott izraeli és palesztin tisztviselőkkel. Az ügy érdekében Rámalláhban találkozott Huszain al-Sejk palesztin alelnökkel, és Mohammad Musztafa miniszterelnökkel is.
Az Axiosnak nyilatkozó magas rangú palesztin tisztségviselő elmondása szerint a nagykövet izraeli politikai tisztviselők számára világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem szeretné, ha a Palesztin Hatóság pénzügyileg összeomlana, hozzátéve azt is, hogy a továbbiakban is folytatja a nyomásgyakorlást. A tárgyalások azonban a nyár végén megakadtak, miután Franciaország és más nyugati országok bejelentették, hogy az ENSZ Közgyűlésén elismerik a palesztin államot.
A pénzügyi vita másik kulcsfontosságú eleme az úgynevezett „fizetés a terrorizmusért” program, amely lehetővé tette, hogy a Palesztin Hatóság kifizetéseket biztosítson a palesztin terroristáknak és családjaiknak, akiket Izrael ellen elkövetett támadásokban való részvételért ítéltek el.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász februárban rendeletet adott ki, amellyel felülvizsgálták a kifizetési rendszert annak érdekében, hogy összhangba hozzák az amerikai törvényekkel, különösen a Taylor Force-törvénnyel, amely megtiltja az amerikai pénzügyi segélyek kiutalását a Palesztin Hatóságnak, amíg ezen kifizetéseket folyósítja.
Huckabee szerint a felülvizsgálat még tart, de továbbra is „komoly kérdések” merülnek fel, hogy a terroristáknsk szánt kifizetéseket valóban felfüggesztették. Szmotrich irodája szerint Izrael szorosan együttműködik az amerikai kormánnyal, és osztja annak álláspontját, miszerint a Palesztin Hatóságnak fel kell hagynia a terrorizmus finanszírozásával, és el kell ítélnie azt, ami Szmotrich szerint nem történt meg, és ezért nincs napirenden a pénzek blokkolásának felfüggesztése.
The post A győzelem szinonimái, és amibe kerül first appeared on Új Kelet Live.