ujkeletlive
Diplomácia
Szaúdi üzenet: a területek annektálása véget vet a normalizációnak
Azt követően, hogy Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter először az E1 telepes projekt elindítását – amely építkezés gyakorlatilag megszakítja a szomszédos területek folyamatosságát Kelet-Jeruzsálem arab negyedei és Ramallah illetve Betlehem között, majd ezután a területek annektálását jelentette be, állítása szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök jóváhagyásával, a zárt ajtók mögött zajló figyelmeztetések után az Egyesült Arab Emírátusok, majd a szaúdi vezetés is világossá tette, miszerint Ciszjordánia (Júdea és Szamária) annektálását „vörös vonalnak” tekintik.
Egy szaúdi királyi családból származó forrás szerint, ha Izrael valóban beváltja korábban elhangzott ígéreteit, és véghez viszi a szuverenitás kiterjesztését a vitatott területeken az véglegesen lezárja az esélyt a kapcsolatok normalizálására vonatkozóan a két ország között, – jelentette a héber média. Az idézett forrás hozzátette, hogy az ilyen lépésekkel Jeruzsálem Irán és a Hamász kezére játszik, akiknek érdekük megakadályozni a kapcsolatok kialakulását Izrselt, és az arab államok között.
Eközben, az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohamed bin Zajed Rijádban találkozott a Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel, és megállapodtak abban, hogy amennyiben Izrael véghez viszi az említett annexiót Abu Dzabi megszakítja kapcsolatait Jeruzsálemmel, és kilép az Ábrahám Egyezményekből. A bejelentés azt követően történt, hogy az Emírségek az elmúlt napokban hangsúlyozta, és a Fehér Házat is tájékoztatta, miszerint „vörös vonalnak” Szmotrich terveinek megvalósítását.
A Trump életművének tartott 2020-as Ábrahám Egyezmény aláírásának emirátusi feltétele volt, hogy Izrael lemondjon az annektálásokról. Jeruzsálemi tisztviselők szerint az elköteleződés immár elévült, Abu Dhabi szerint az annektálás megsértené az Egyezmény szellemiségét.
- Netanjahu két évvel ezelőtt megalakult kormánya alatt az Ábrahám Egyezmény első arab országa, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael között folyamatosan romlott a kapcsolat.
- Az Emírségek elítélte az október 7-i támadásokat, fenntartotta kapcsolatait Izraellel a gázai háború során, sőt még a háború utáni rendezési tervben is együttműködött volna az izraeli kormánnyal, de Szmotrich, és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter által az elmúlt két évben szorgalmazott telepes-tevékenységek miatt a két ország között a kapcsolatok elhidegültek, és mára már az Emírségek izraeli gazdasági befektetéseit sem fejleszti tovább.
Trump elnök első ciklusa alatt kétszer is megakadályozta a tervezett izraeli annektálást, a jelenlegi eseményekkel kapcsolatban ezidáig nem foglalt állást. Különmegbízottja Steve Witkoff azonban úgy véli, hogy az izraeli annektálás megnehezítené a Fehér Ház számára, hogy együttműködjön az arab világgal a gázai háború utáni rendezési tervet illetően, és aláásná a szaúdi–izraeli békemegállapodás esélyeit. Marco Rubio külügyminiszter pedig azzal hárított, hogy ügyben egyelőre nem született magas szintű politikai döntés, ezért nincs miről véleményt nyilvánítani.
Spanyol szankciók
A spanyol kormány arra készül, hogy a kedden tartandó kormányülésen jóváhagyjon Izrael ellen egy átfogó szankciócsomagot a gázai háborúra, valamint a Júdea és Szamáriai telepespolitikára válaszul.
A kezdeményezésre a kormányzó szocialista párt (PSOE) és koalíciós partnere (Sumar) tett javaslatot, miközben teljes fegyverembargót szorgalmaz, amely megtiltaná katonai felszerelések, fegyverek, technológiák és technikai segítségnyújtás importját, illetve exportját.
A kormánypártok királyi rendelet útján próbálják felgyorsítani az embargó életbe léptetését.
Mindezeken túl a Yolanda Díaz vezette Sumar olyan lépéseket is javasol, mint a nagykövet visszahívása, a spanyol repterek, és kikötők használatának megtiltása izraeli fegyverszállításokhoz, illetve hozzáférés megtagadása az izraeli védelmi iparhoz kapcsolódó vállalatok számára, valamint személyes szankciók bevezetése Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és kormányának egyes miniszterei – Jiszráel Katz védelmi, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági, és Becalel Szmotrich pénzügyminiszterel ellen, beleértve a „persona non grata” státusz kiterjesztését.
Díaz, aki Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök helyettese is egyben, Netanjahu kormányát „bűnös rezsimnek” nevezte, és minden diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat megszakítására szólított fel Izraellel, hozzátéve azt is, miszerint országának ugyanúgy kell eljárnia, ahogy Európa Oroszországgal szemben tette. Sánchez azonban valószínűleg óvatosabban fog eljárni, miközben vizsgálja a lehetőségeket.
Gáza – tűz alatt újabb átfogó javaslat
Az Egyesült Államok, Katar, és Egyiptom a héten várhatóan átfogó megállapodásra tesz javaslatot Izrael és a Hamász terrorszervezet felé, ami elvileg magában foglalja az összes túsz szabadon bocsátását, a háború befejezését, és a gázai kormányzás előmozdítását, – jelentette tegnap este a Kan közszolgálati csatorna.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök környezetéből származó információk szerint a hadművelet leállítható egy „valódi” megállapodás létrejöttének köszönhetően, de a koalíció szerint jelenleg nem létezik ilyen. Mindenesetre, a miniszterelnök bizalmasa Ron Dermer stratégiaügyi miniszter – aki a dohai tárgyalásokat eddig is vezette, várhatóan a héten az Egyesült Államokba utazik, hogy megvitassa a helyzetet a Trump-kormányzat vezető tisztségviselőivel.
Eközben, Donald Trump amerikai elnök hétvégén már utalt a várható fejleményekre, mondván – „nagyon komoly tárgyalásokat folytatunk a Hamásszal. Azt mondtuk, hogy ‘engedjétek el őket most azonnal, engedjétek el őket, és sokkal jobb dolgok fognak történni,’” – mondta, hozzátéve, hogy „ha a Hamász nem engedi el a túszokat, „az egy nehéz helyzet lesz, csúnya lesz… Izrael döntése, de ez az én véleményem.”
Az elnök továbbá ismét azt állította, legalább 20 életben lévőnek vélt túsz közül szerinte „lehet, hogy vannak olyanok, akik nemrég meghaltak, legalábbis ezt hallom. Remélem, ez tévedés.”
A hadsereg továbbra is az övezet, és Gázaváros megszállásának folytatására kapott parancsot a politikai vezetéstől, annak ellenére, hogy Ejál Zamir vezérkari főnök többször is arra figyelmeztetett, hogy a harcok, és a bombázások fokozása veszélyezteti a túszok életét, és Izraelt katonai kormányzás csapdájába vezeti végül.
Az október hetedikén elhurcolt Matan Angreszt katona testvére tegnap azt nyilatkozta, hogy magas rangú hírszerzési tiszttől kapott információ szerint, hogy a hadsereg olyan területen fog tevékenykedni, ahol Matant tarthatják fogva, és biztonsága nem lehet garantálható.
A Hamász a hétvégén közzétett egy videót az elrabolt Guy Gilboa-Dalalról, és Alon Ohelről, utóbbiról ez volt az első életjel. Alon családja engedélyezte egy fotó közzétételét róla a Hamász-videóból, melyet tegnap hoztak nyilvánosságra, majd közölték – „megdöbbenéssel tapasztaltuk Alon állapotát. Miután konzultáltunk izraeli és külföldi szemészekkel, egyértelmű, hogy elvesztette a látását a jobb szemére.”
A szombat kimenetele után több tízezren gyűltek össze Jeruzsálemben Netanjahu rezidenciájánál, a Gázában fogva tartott túszok családjai által szervezett tiltakozáson.
Az új hetet megnyitó tömegtüntetés helyszíne hagyományosan a tel-avivi Túszok Tere, ezúttal azonban a fővárosban vonultak a legtöbben az utcára. A menet végig vonult Jeruzsálemben a miniszterelnöki rezidencia felé, miközben miközben az érintett családok közül a helyszínen többen is felszólaltak.
„Nem vagyunk anarchisták, nem vagyunk jobboldaliak, nem vagyunk baloldaliak – családok vagyunk, és azt követeljük a miniszterelnöktől, hogy hozd vissza mindannyiukat, most,” – kérte Ora Rubinstein, a Hamász által elhurcolt Bar Kuperstein nagynénje.
Ezt követően a menet a Párizs térre vonult, ahol az esti főtüntetést tartották, és ahol felszólalt a Gázában fogvatartott Matan Angreszt, és Nimrod Cohen édesanyja, akik szerint Netanjahut terheli a felelősség, amennyiben az még elvileg életben lévő 20 túszt meggyilkolják.
„Amikor a Hamász teljes megállapodást akart Netanjahu részlegeset követelt. Amikor a Hamász a részlegest fogadta el, ő átfogót kezdett el követelni, és eszkalálta ezt a politikai háborút,” – mondta Viki Cohen.
Politika – választások
Az egy éven belül így vagy úgy esedékes választások küszöbén Binjámin Netanjahu miniszterelnök három éve alakított kormánya alatt történt események hátterében a választók prioritásai megváltoztak, ami a politikai paletta átszerveződését is jelenti.
Várhatóan új pártok élén ismert nevek bővítik a választási lehetőségeket, mint például a Beni Gantz vezette Nemzeti Egység frakcióból kilépő, a gázai háborúban fiát elvesztő Gadi Eizenkot új politikai kezdeményezése, illetve Joáz Hendel korábbi képviselő, és miniszter szintén bejelentette, hogy a tartalékosok élén új pártot alapít, és indul a választásokon, ami szintén megkavarja az eredményeket, és Netanjahut új lehetőségek keresése felé ösztönzi. Az egyik ilyen lehetséges megoldás egy közép-jobboldali szatelit-párt indítása, ami egy ismert név alatt plusz mandátumokat csíphet el az ellenzéki jobb illetve jobb-centrum oldaltól.
Az egyik felmerült név, ami nem új, de sok kanyar után ismét címlapra került – Joszi Cohen volt kémfőnök, aki többször is utalt arra, hogy indulna a következő választásokon, de egyelőre nem döntötte el, hogy valóban meg is teszi.
A Moszad élére történő hivatalos kinevezéséig a nyilvánosság előtt legfeljebb nevének héber – י [jud] kezdőbetűje alapján ismert Joszi Cohen kémfőnök meghosszabbított mandátummal öt és fél évig szolgált, egyben közismerten Netanjahu bizalmasa is volt.
A Modell becenevén ismert Cohen regnálása alatt, a szervezet és leginkább főnöke titkos-ügynökséghez képest meglehetősen sokszor került reflektorfénybe, majd civilként egy neves bank felső vezetőjeként kevésbé állt a kamerák elé.
A Szimchát Tóra-i támadások után azonban többször is utalt visszatérésére, nem kisebb célt tűzve ki maga elé, mint a miniszterelnöki megbízás elnyerését.
Legutóbb mandátuma lejárta után, négy évvel ezelőtt adott a 12-es csatornának átfogó interjút, ahova ismét visszatért, hogy politikai ambícióiról is beszéljen.
Callan, a kijelölt túlélő
A több mint száz útlevéllel rendelkező és több mint száz ügynököt a Tzomet csoporton keresztül beszervező Cohent fiatalemberként a brit titkosszolgálat „Callan” tévésorozata ihlette meg, és kezdetben ez is volt a kódneve. Igényes öltözködési stílusa miatt később a Modell néven vált ismertté, mondván – „Apám megtanított vasalni.”
Az idén 64 éves volt kémfőnök szombaton közölt interjúja egybeesett önéletrajzi könyvének, a „Csellel vívd háborúdat” megjelenésével, és egy héttel azt követően láthatták a nézők, hogy kijelentette, miszerint neki kellene vezetnie az országot, mert a közvélemény „valódi változást” követel, és hogy ennek megvalósításához „miniszterelnöknek kell lennem.”
Cohen interjúban is elhangzott nyilatkozatai során, pontosan azt mondta, amit jelenleg az izraeliek többsége hallani akar, azaz a teljes politikai, és védelmi rendszer átfogó változását követelve, hozzátette azt is, hogy Netanjahunak nem kellene miniszterelnöknek lennie, mert „nem képes” olyan egységet teremteni, amilyenre Izraelnek most szüksége van. Ugyanakkor, a „csel,” hogy a jövő évi választásokon való indulást jelenleg nem tervezi, és még nem döntötte el, hogy a miniszterelnöki posztra pályázik-e.
„Nem tudom. Még nem,” – állította.
Arra a kérdésre, hogy kizárja-e egy Netanjahu vezette kormányhoz való csatlakozását, azt felelte – „lépésről lépésre haladjunk. Amikor úgy döntök, hogy belépek a politikába, megmondom hogyan. Nem kihívója vagyok bármely politikusnak, nem vagyok politikus. De Izraelnek most más vezetésre van szüksége.”
Netanjahuról azt mondta – „sok mindent tett Izrael érdekében, mély meggyőződésből. De most változásra van szükség,” – majd ismét hangsúlyozta, hogy az izraeli politikának el kell távolodnia a megosztó törésvonalaktól, és az egység felé kell fordulnia.
„Netanjahu ezt nem tudja megtenni. Nem képes most egységet teremteni,” – összegezte.
Politikai terveit konkrétan nem részletezte, de azt egyértelműen kijelentette, ha belépne a politikába a Likudhoz igazolna, de egy olyan új Likudhoz, amelyben „masszív” személycserék történnek. Koalíciós partnerekről még nem gondolkodott, de Itamar Ben-Gvirt (Ocma Jehudit) vörös vonalnak nevezte, ahogyan Becalel Szmotricht (Vallásos Cionizmus) is.
Összegezve – Cohen magát jobboldalinak nevezte, ugyanakkor elutasította a jelenlegi kormány 2023-as igazságügyi reformtervét, mert szerinte veszélyezteti a demokratikus intézményeket, mondván – „vannak intézmények, amelyeket vérrel, verejtékkel, és könnyekkel építettünk fel, és ezeket meg kell védeni.”
A Callan könyvében, és korábbi nyilatkozataiban egyaránt élesen bírálta az izraeli katonai vezetést az október 7-i Hamász-támadás megelőzésének elmulasztásáért, valamint a hadsereg „kerülési doktrínáját,”, amely szerinte éveken át megakadályozta a határozott fellépést Irán, a Hezbollah, és a Hamász ellen. Ugyanakkor, egyértelműen kijelentette, hogy a végső felelősség mindig a politikai vezetésé, bár a biztonsági apparátus túlzott óvatossága sokszor döntésképtelenséghez vezetett.
Megjegyezte továbbá, hogy Netanjahunak világosan azt tanácsolta: ne siessen Gázába bevonulni, amíg nem győződik meg a hírszerzési adatok, és a hadsereg valódi felkészültsége felől. A 2020-as Kászím Szulejmáni elleni amerikai dróncsapással kapcsolatban azt mondta, hogy Izrael túlzottan óvatos volt, és bár Donald Trump emiatt gyávasággal vádolta Netanjahut, szerinte a tétovázás a katonai vezetés álláspontjából fakadt, nem a miniszterelnök hibájából.
A katari pénzek ügyében hangsúlyozta: a döntés a kormányé volt, a Moszad csak végrehajtotta az utasítást, és ő maga is kormányzati megbízásból járt Dohában. A Katargate kapcsán viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal munkatársát külföldi állam fizethesse. Végezetül, a tengeralattjáró-botrányban tagadta felelősségét, visszautasítva azon vádakat, miszerint akadályozta volna a döntéshozatalt, és veszélyeztette volna a nemzetbiztonságot.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Szaúdi üzenet, spanyol embargó, és Joszi Cohen reflektorfényben first appeared on Új Kelet Live.