Avi/ujkelet.live
A háború 714. napja : Jó reggelt!
A tegnapi Allenby határátkelőhelyen történt terrortámadásban két izraeli katonát ölt meg a jordán terrorista.
Tegnap este két órán belül három drónt és egy ballisztikus rakétát küldtek a hútik Izrael felé.
Izrael fontolgatja, hogy a Vöröskereszt meglátogathasson terroristákat, mert a nemzetközi szervezet kifejezte hajlandóságát arra, hogy felszerelést és gyógyszert szállítson a túszoknak, ami azt jelenti, hogy visszatérnek a Hamásszal folytatott közvetlen párbeszédhez e célból.
Terjedelmes cikksorozatban a brit Economist magazin arról számolt be, hogyan távolodik el az amerikai közvélemény Izraeltől a Gázában zajló háború közepette és a Netanjahu-kormány lépéseinek árnyékában.
Jemen: Tegnap este két órán belül három drónt és egy ballisztikus rakétát küldtek a hútik Jemenből Izrael felé. Az egyik drón egy szálloda bejáratánál csapódott be Eilaton. A rakétát és a drónok egyikét a légvédelem elfogta. A harmadik drón valószínűleg útközben lezuhant.
Gáza: Több mint 450 000 palesztin hagyta el eddig Gázavárost az egymillióból, közölte tegnap este a katonai szóvivő, Effie Defrin dandártábornok. Defrin szerint a hétfő esti offenzíva kezdete óta több mint 1200 terrorcélpontra mértek csapást.
Tegnap Rafahban elesett négy katona, ezzel kapcsolatban Defrin megjegyezte: „Mindenhol, ahol találkoztunk a Hamásszal, katonailag legyőztük. Gáza lakosságának körülbelül 100%-a ma a terület kevesebb mint 20%-án él. Elfoglaltuk Rafah-t, a Rafah Dandárra vereséget mértek, de még mindig vannak terroristák a terepen. Továbbra is mindenhol csapást mérünk rájuk.”
Vöröskereszt: Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Kobi Jáákobi, az Izraeli Börtönszolgálat vezetője ellenzését követően a Nemzetbiztonsági Tanács levette a biztonsági kabinet napirendjéről azt a javaslatot, amely lehetővé tenné a Vöröskereszt képviselői számára, hogy meglátogassák az Izraelben fogva tartott Fatah terroristákat, jelentette a katonai rádió.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök azt mondta, hogy „egy másik fórumon” fogják megvitatni a kérdést, miután rájött, hogy nem biztos, hogy meglesz-e a többség a kabinetben az elfogadásához. Valószínű, hogy a kérdést egy humanitárius segítségnyújtással foglalkozó fórumra helyezik át, melynek Ben-Gvir nem tagja.
Azért fontolgatja Izrael, hogy engedélyezze a Vöröskeresztnek a látogatást, mert a nemzetközi szervezet kifejezte hajlandóságát arra, hogy felszerelést és gyógyszert szállítson a túszoknak, ami azt jelenti, hogy visszatérnek a Hamásszal folytatott közvetlen párbeszédhez e célból.
Allenby: A tegnapi Jordánia és Júdea és Szamária közötti Allenby határátkelőhelyen történt terrortámadásban két izraeli katonát ölt meg a terrorista.
A 68 éves Jichák Haros tartalékos alezredes, a polgári közigazgatás tartalékosa volt. A 20 éves Oran Hersko őrmestert, a hadsereg Tevel nemzetközi együttműködési egységének külföldi erőkkel való összekötő tisztje volt.
A terrorista, egy jordán polgár volt, aki egy Gázai övezetbe tartó humanitárius segélyt szállító teherautó sofőrje volt. Tüzet nyitott, majd halálra késelte a két katonát.
A terrortámadást követően az Izraeli Védelmi Erők azt javasolta a politikai vezetésnek, hogy állítsa le a határátkelőhelyen keresztül átmenő gázai segélyeket, amíg a vizsgálat be nem fejeződik, és meg nem változtatják a jordán sofőrök ellenőrzési eljárásait.
Egy katonai tisztviselő hangsúlyozta, hogy a segélyek más útvonalakon továbbra is bejutnak a Gázai övezetbe.
Egy jordán közlemény szerint a terrorista három hónapja szállított humanitárius segélyeket Gázába. Az Izraelbe belépő jordán állampolgárok, akik szerepelnek a jordán hadsereg által Izraelnek átadott listákon, nem esnek át biztonsági átvilágításon vagy vizsgálaton az izraeli biztonsági tisztviselők által, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.
A COGAT szerint a háború kezdete óta közel 10 000 teherautónyi segélyszállítmányt, azaz több mint 144 000 tonnát szállítottak Jordániából a Gázai övezetbe az Allenby határátkelőhelyeken keresztül. Ez az összes segélyszállítmány mintegy 7%-át teszi ki.
Jordánia elítélte a határátkelőhelyen történt „lövöldözést”, mondván, hogy az sérti Jordánia érdekeit és a segélynyújtási képességét Gázának. Állítólag hivatalos vizsgálatot indítottak az incidenssel kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy Jordánia ellenez mindenféle erőszakot.
A KAN szerint a színfalak mögött nagy zavar uralkodik Ammanban. A biztonsági szervek vizsgálják az esetet, és tisztában vannak azzal, hogy hiba történt. Ez egy sajnálatos incidens – mondta egy, a királyi családhoz közel álló jordán forrás a KAN-nak. A jordánok attól tartanak, hogy a terrortámadást követően Izrael megnehezíti majd a humanitárius segély Gázába juttatását, és ez számukra azért nagy csapás, mert a háború kezdete óta a kormány a Jordániából származó humanitárius segélyeket úgy reklámozza a nyilvánosságnak, mint egy lépést, amely megmutatja, mennyire kiáll Gáza mellett, miközben bírálatok érik, miszerint a vezetés nem tesz eleget.
Libanon: Az izraeli hadsereg tegnap esti dél-libanoni légicsapásai a Hezbollah terrorszervezet elit Radwan egységének több fegyverraktárát célozták.
„A Hezbollah terrorszervezet továbbra is kísérleteket tesz a terror infrastruktúrájának helyreállítására Dél-Libanonban, különösen a Radwan egység, azzal a céllal, hogy kárt okozzon Izrael államnak” – áll a hadsereg közleményében.
A Hezbollah erőfeszítései a Radwan helyreállítására, amely súlyos veszteségeket szenvedett az izraeli csapásokban Libanonban a tavalyi háború alatt, a tűzszünet megsértésének minősülnek, jegyezte meg a hadsereg.
A támadásokat két fő hullámban hajtották végre, miután evakuálási figyelmeztetéseket adtak ki Majsz al-Dzsabal, Kfar Tebnit, Dibbin, Chehabiyeh és Burdzs Qalauiyah lakóinak.
A 2024 novemberében kötött tűzszünet óta az izraeli hadsereg több mint 300 Hezbollah-operatívot ölt meg libanoni csapásokban, mert megsértették a fegyverszünet feltételeit.
Egy magas rangú Hezbollah-forrás azt nyilatkozta az Al Dzsazírának, hogy a tegnapi libanoni támadások, amelyek egybeesnek a „csipogó támadás” évfordulójával, csak kihangsúlyozzák Izrael elszántságát a háború folytatására, miközben megsértik az általuk aláírt tűzszüneti megállapodást.
A forrás azt is elmondta, hogy a támadások lehetőséget adnak a libanoniaknak az egyesülésre, és kiemelt prioritásnak követeljék az izraeli agresszió leállítását (azaz mielőtt a Hezbollah letenné a fegyvert, a terrorszervezet követeléseinek megfelelően), és a támadások nem törték meg a libanoni nép lelkét, mely továbbra is rendíthetetlen. A forrás szerint ezek a támadások Izrael akaratának a régióra való rákényszerítésére tett kísérletnek minősülnek, és erős arab fellépésre van szükség velük szemben.
Repedések: Az Economist magazin 2025. szeptember végi számának jelentős részét az Egyesült Államok Izrael állami és intézményi támogatottságának drámai eróziójának szentelte.
Terjedelmes cikksorozatban a brit magazin arról számolt be, hogyan távolodik el az amerikai közvélemény Izraeltől a Gázai övezetben zajló háború közepette és a Netanjahu-kormány lépéseinek árnyékában, és hogyan tükrözi ezt a politikai rendszer is. A magazin szerint az eredmény egy olyan helyzet, amelyben Izrael minden eddiginél jobban függ az USA-tól, de ez a támogatói bázis olyan módon erodálódik, ami megváltoztathatja a játékszabályokat.
Adatok, felmérések, tanúvallomások és politikai elemzések kombinációján keresztül a magazin átfogó képet fest az Izrael és az Egyesült Államok között egyre szélesedő szakadékról: Egy pártokon, generációkon és közösségeken átívelő szakadék, amely mélyreható változást hozhat az amerikai külpolitikában Izraellel szemben. A szerzők megjegyzik, hogy a probléma nem csupán egy újságírói kritika, hanem egy figyelmeztető jel: Ha Izrael nem változtat irányt – mind a politikai színtéren, mind a közvéleményben –, akkor elszigetelődhet, függő helyzetbe kerülhet, és valódi támogatás nélkül maradhat a nemzetközi közösséggel szemben.
A nyitó cikk, melynek címe „Hogyan veszíti el Izrael Amerikát”, azt állítja, hogy bár Netanjahu Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel pózol, és kijelenti, hogy a szövetség olyan erős, mint a Siratófal kövei, a számok mást mutatnak. Az Izraelről negatív véleményt nyilvánító amerikaiak aránya rekordmagas, 53%-os lett, az Izraellel való azonosulás a palesztinokkal szemben 25 éves mélyponton van. Az amerikaiak 43%-a véli úgy, hogy Izrael népirtást követ el Gázában.
Az Economist szerint a csökkenés különösen az 50 év feletti demokraták körében szembetűnő – mindössze három év alatt 23 százalékkal nőtt Izrael negatív megítélése –, és a fiatal republikánusok körében is változást regisztráltak: A 2022-es 63%-os Izrael-támogatás mára szinte döntetlenre változott. Még a fiatal evangélikusok körében is – akik korábban Izrael védelmi falát alkották – a támogatottság 2018 és 2021 között 69%-ról 34%-ra esett vissza, és ez a tendencia a közvélemény-kutatók szerint ma is folytatódik.
A cikk azt állítja, hogy évtizedekig a szövetség az értékek és érdekek kombinációján alapult. A két demokrácia egyedinek tekintette magát, és stratégiai érdekeik átfedésben voltak – a hidegháborútól a radikális iszlám elleni küzdelemig. Az elmúlt évtizedben azonban szakadék alakult ki, különösen az Egyesült Államok fiatalabb generációja körében, akik az izraeli-palesztin konfliktus gyarmati értelmezéseit támogatják, és ellenzik a jeruzsálemi jobboldali kormányt. A lap szerint maga Netanjahu is a republikánus tábor részévé tette Izraelt – ez a lépés elidegenítette a demokratákat –, de most a jobb oldalon is repedések kezdenek megjelenni.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post A hútik támadásai, Allenby, a helyzet Gázában és repedések az amerikaikkal first appeared on Új Kelet Live.