Avi/ujkelet.live
A háború 715. napja: A Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al-Akhbar forrásokra hivatkozva arról számolt be délelőtt, hogy Egyiptom figyelmeztette Izraelt, hogy növelni fogja erőit a Gázai határ mentén, tömeges palesztin menekülthullám esetén az övezetből.
- A jelentés szerint egy ilyen eseményt követő 72 órán belül Egyiptom megduplázná a határon állomásozó csapatok számát, és nehézfegyvereket, valamint helikoptereket küldene a Sínai-félszigetre.
- Egy egyiptomi katonai forrás azt nyilatkozta az újságnak, hogy a Sínai-félszigeten állomásozó katonai erők növelése eltántorítaná Izraelt attól, hogy a gázaiakat a határ átlépésére kényszerítse.
Az egyiptomi-izraeli békeszerződés értelmében Izraelnek jóvá kell hagynia a nehézfegyverek tranazferjét és a csapatok számának növelését a félszigeten.
Mosztafa Bakri, egyiptomi politikus és médiaszemélyiség, aki egyben parlamenti képviselő is Kairóban, tegnap fenyegetéssel élt Izrael ellen a Hamász vezetőit célzó dohai merényletkísérlet kapcsán. Bakri a Ynet azon jelentésére is reagált, amely szerint Egyiptom a merényletkísérletet követően fokozta a biztonsági intézkedéseket a magas rangú palesztin tisztviselők körül Kairóban. „Vigyázzatok ezzel a nyelvezettel. Nem lesztek képesek átlépni a határainkat, és nem lesztek képesek gyilkolni a földünkön. Egyiptomot nem lehet megtámadni. Egyiptom erős és egészséges. És ha bármilyen okból átlépitek az ország határait, másnap Tel-Avivban találtok minket. Tekintsétek figyelmeztetésnek.”
Ma délután a 12-es csatorna amerikai és izraeli forrásokat idézve arról számolt be, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök arra kérte a Trump-kormányt, hogy gyakoroljon nyomást Egyiptomra a Sínai-félszigeten nemrégiben végrehajtott katonai erősítés csökkentése érdekében.
Netanjahu hétfőn Jeruzsálemben tartott találkozójukon átadott Marco Rubio külügyminiszternek egy listát a Sínai-félszigeten folytatott tevékenységekről, amelyekkel állítása szerint Egyiptom jelentős mértékben megsértette az 1979-es Izraellel kötött békemegállapodást, amelyért az Egyesült Államok garanciát vállal.
- Két izraeli tisztviselő azt nyilatkozta, hogy az egyiptomiak katonai infrastruktúrát építenek – amelynek egy részét támadó célokra is lehetne használni – olyan területeken, ahol a szerződés értelmében csak könnyűfegyverek engedélyezettek.
- A tisztviselők azt állították, hogy az egyiptomiak meghosszabbították a Sínai-félszigeten található légibázisok kifutópályáit, hogy azokat vadászgépek használhassák, és földalatti létesítményeket építettek, amelyek az izraeli hírszerzés szerint rakéták tárolására használhatók.
A tisztviselők szerint nincs bizonyíték arra, hogy az egyiptomiak ténylegesen rakétákat tárolnának ezekben a létesítményekben.
- Azt állítják azonban, hogy az egyiptomiak nem adtak ésszerű magyarázatot a céljukra, amikor Izrael diplomáciai és katonai csatornákon keresztül kérdőre vonta őket.
Egy izraeli tisztviselő szerint Izrael úgy döntött, hogy beavatkozást kér a Trump-kormánytól, miután az egyiptomiakkal folytatott közvetlen tárgyalások nem mutattak előrelépést.
- „Amit az egyiptomiak a Sínai-félszigeten művelnek, az nagyon komoly, és nagyon aggódunk miatta” – mondta egy másik izraeli tisztviselő.
- A tisztviselő szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy az Egyesült Államok vezette többnemzetiségű megfigyelői erők drámaian csökkentették a Sínai-félszigeten végrehajtott átrepüléseik számát, ezáltal korlátozva a helyzet megfigyelésének képességét.
- Egy egyiptomi tisztviselő tagadta az izraeli állításokat, és azt mondta, hogy a Trump-kormány a közelmúltban nem hozta fel a kérdést Egyiptomnak.
Az Izrael és Egyiptom közötti békemegállapodás részeként a Sínai-félszigetet A, B és C zónákra osztották – mindegyikre eltérő korlátozások vonatkoznak a katonai jelenlétet illetően.
- Ennek a felosztásnak a célja, hogy a Sínai-félszigetet „pufferzónaként” tartsa fenn, és megakadályozza nagyszabású katonai létesítmények felállítását az izraeli határ közelében.
- Az „A zóna” – amely a Szuezi-csatornához legközelebb és az izraeli határtól legtávolabb található – lehetővé teszi egy teljes egyiptomi hadosztály bevetését.
- A „B zóna” – csak könnyűfegyverekkel rendelkező egyiptomi határőrök jelenlétét engedélyezi.
- A „C zóna” – amely Izraellel és Gázával szomszédos – demilitarizált, és csak könnyűfegyverekkel felfegyverzett rendőrök tartózkodhatnak ott.
Izrael és Egyiptom között folyamatosan fokozódik a feszültség, mióta Netanjahu kormánya 2022 végén megalakult.
- Netanjahu és Abdul Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök közel három éve nem találkozott nyilvánosan, és 2023 júniusa óta egyetlen telefonbeszélgetésükről sem maradt nyilvános feljegyzés.
Az egyiptomiak egyre jobban aggódnak a gázai háború alatt amiatt, hogy Netanjahu és kormánya a Gázában lévő kétmillió palesztin egy részét vagy egészét a Sínai-félszigetre akarja tolni.
- Az egyiptomiak megerősítették erőiket a gázai határon, és kijelentették, hogy a palesztin menekültek beáramlását fenyegetésként kezelnék Egyiptom nemzetbiztonságára nézve. Szíszi kormánya egyúttal óva intette Izraelt az olyan lépésektől, amelyek alááshatják a békemegállapodásukat.
- Netanjahu eközben nyilvánosan bírálta Egyiptomot, amiért nem hajlandó befogadni a Gázából érkező palesztin menekülteket. Nemrégiben azzal vádolta Egyiptomot, hogy „akaratuk ellenére bebörtönzi azokat a Gázában lakókat, akik el akarnak hagyni egy háborús övezetet”.
A Hamász vezetésének likvidálására irányuló dohai csapás után Szíszi Katarban felszólalva üzent közvetlenül Izrael népének, figyelmeztetve, hogy a Netanjahu-kormány veszélyezteti az Egyiptommal kötött békemegállapodást, és ellehetetleníti a további normalizációt a régió országaival.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Netanjahu Trumpékhoz fordult Egyiptom katonai lépései miatt first appeared on Új Kelet Live.