ujkeletlive
Diplomácia
Trump-terv, pro és kontra
Donald Trump elnök gázai háború lezárására vonatkozó tervének részleteit teljes egészben egyelőre nem tudni, de a különböző arab médiákon keresztül nyilvánosságra kerültek a főbb alapelvek.
Lényegét tekintve, a javaslat a megállapodás aláírását követő 48 órán belül az összes túsz elengedését biztosítja, és állandó tűzszünetet ír elő. Ezenkívül, kötelezi a feleket egyrészt Gáza demilitarizálására; másrészt előírja az izraeli hadsereg teljes kivonulását az övezet területéről.
Gázát a háború után ideiglenesen egy arab nemzetközi entitás irányítja; később a Palesztin Hatóság kap jelentős igazgatási szerepet; a rendet palesztin erők biztosítják arab és nemzetközi felügyelet alatt.
A tervezet kimondja, hogy meghatározott idő után a Palesztin Állam venné át Gáza irányítását;
miközben felszólítja a feleket az izraeli–palesztin közvetlen tárgyalások újraindítására.
Emellett, a megállapodás kétoldalú garanciákra épül, egyrészt biztosítja Izrael jogát a harcokhoz való visszatéréshez a szuverenitás megsértése esetén, másrészről az Egyesült Államok garantálja, hogy a Júdea és Szamáriai [Ciszjordán] területek annektálása nem történik meg, hasonlóan a gázai telepek építése, illetve Katar megtámadása.
Trump közösségi médiában közzétett bejegyzésében az ügy érdekében soha nem látott széleskörű nemzetközi összefogásra utalt, hangsúlyozva, hogy a nagyszabású tervet, amely az összes túsz kiszabadítását, és a hosszú távú békét biztosítja, a felek rövidesen elfogadják.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök hétfői fehér házi látogatása előtt Steve Witkoff különmegbízott, és Trump veje – Jared Kushner egyeztet, annak reményében, hogy a miniszterelnök megállapodásra készen érkezik az Ovális Irodába. A héber médiában idézett belső források szerint, bár a terv néhány pontját – különösen a Palesztin Hatóság gázai szerepvállalását a miniszterelnök ellenzi, ugyanakkor állítólag nem zárja ki a végleges megegyezés lehetőségét.
Trump, és koalíciója radikális partnerei ellentétes irányú nyomása között, Netanjahu valószínűleg arra számít, hogy a hétfői kötelező nyilatkozatig a Hamász nem fog választ adni a tervezetre, így bevetheti az eddig jól bevált stratégiát, azaz hivatkozhat arra, hogy a terrorszervezet csak az időt húzza, és úgysem fogja elfogadni az ajánlatot, így a gázai megszállás hadművelete zavartalanul tovább folytatódhat.
Ezúttal, az elnök azonban úgy tűnik ellentmondást nem tűrően ragaszkodik a megállapodáshoz, és mindkét félre megfelelő nyomást fog gyakorolni. Trumpon kívül, a miniszterelnököt koalíciójának vallásos cionista frakciói legalább olyan erős nyomás alatt tartják, a tervezet elutasítására szólítva fel, bár megjegyzendő, hogy az elmúlt két év alatt eddig még soha nem volt olyan megosztott a kormány, mint ezúttal.
- Az úgynevezett 21 pontos tervről szóló bejelentéseket követően a Maariv hírportál közzétett felmérése a koalíció szavazói körében eddig soha nem tapasztalt támogatást jelez, azaz a kormányra szavazók mintegy 41%-a elfogadja a háború lezárását biztosító megállapodát, míg 33% ellenzi, ami a Szimchát Tóra-i támadások és a háború kitörése óta először fordul elő. Az ellenzéki szavazók körében a kép 72% támogatja, és mindössze 4% ellenzi.
- Összességében, a megkérdezettek 53% egyetért Trump tervével, szemben az ellenző 17%-kal, míg 30% nem tudja.
- A Maariv múlt héten már jelezte a kormány szavazói körében érzékelhető változást, Likud források szerint aktivistáik közel fele a háború befejezését támogatja, ami fél évvel ezelőtt egyáltalán nem volt releváns vélemény.
Kormányon belüli ellentétek
Binjamin Netanjahu miniszterelnök koalíciója radikális frakcióinak vezetői elvárják a terv elutasítását.
Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter a szombat kimenetele után a közösség médiában üzent, mondván – „Miniszterelnök úr, nincs felhatalmazásod befejezni a háborút a Hamász legyőzése nélkül,” emellett Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter hasonlóan nyilatkozott, – „Nem állunk meg, a Hamász kiiktatásáis, és a túszok visszatéréséig. Soha nem fogadunk el palesztin államot, még ha ez nehéz is lesz, még ha ára is lesz, és még ha időbe is telik.”
A Vallásos Cionizmus frakció telepesügyi minisztere Orit Sztruk miniszter asszony tegnap este szintén ismertette, a szerinte a kabinet által elfogadott követeléseket, ami a Hamász teljeskörű leszerelésén – kizárólag a hadsereg hatásköre, és a túszok elengedésén kívül izraeli katonai [és telepes] megszállást jelent, hasonlóan mint Júdea és Szamáriában. A polgári adminisztrációt illetően, pontos megnevezés nélkül, kizárta a Palesztin Hatóságot, és minden más kapcsolódó palesztin entitást.
Másrészről, a kormány ultraortodox képviselői, és a Likudba visszaigazolt Gideon Sza’ar külügyminiszterba háború befejezésére irányuló tervet támogatja.
„Bízom a miniszterelnökben, hogy szükség szerint képviseli majd az izraeli érdekeket a Trump elnökkel folytatott tárgyalásokon. Két év háború után – Izrael világos nemzeti érdeke a háború befejezése, és céljainak elérése,” – fogalmazott Sza’ar, míg a jelenleg kormányból való kilépését követően ellenzékben ülő askenázi Jahadut HaTora, Degel HaTora ágának vezetője Mose Gafni kijelentette – „álláspontunk a háború befejezése, és a túszok elengedése.”
Ugyanakkor, Netanjahu védelmi minisztere – Jiszráel Katz (Likud) tegnap este a gázai övezet megszállására irányuló hadművelet tovább fokozását jelentette be.
„Fokozzuk a támadásokat, amennyiben a Hamász nem engedi szabadon az összes túszt, és nem teszi le a fegyvert, akkor Gáza elpusztul, a Hamász megsemmisül. Nem állunk meg, amíg el nem érjük a háború minden célját,” – közölte, majd külön ismertetette, hogy a támadások intenzitásának növelésére robbanóanyaggal felszerelt páncélozott járműrobotokat vetnek be a csapatok előtt, miközben újabb városrészeket, és területeket foglalnak el a Gázai övezetben.
A folyamatban lévő megállapodás lehetőségét figyelemen kívül hagyó Katz szavai felháborították a túszok családjait. A fogvatartottakat képviselő szervezet közleményben ítélte el nyilatkozatát, – „a védelmi miniszter ismét felrobbantja az újabb esélyt a túszok visszaszerzésére, és a háború lezárására, ami a túszok, a katonák, és a nemzetbiztonság alapértékeinek cserbenhagyásához vezet. A védelmi miniszter közvetlen személyes felelősséget visel minden egyes túszért, aki megsérül, meghal vagy örökre eltűnik.”
A szombat kimenetele után, és a Jom kippuri Engesztelés napja küszöbén országszerte ismét tömegek vonultak az utcára, túszok megmentését biztosító megállapodás elfogadását követelve.
A tiltakozások központi helyszínén a tel-avivi Túszok Terén, a Hamász fogságából a januári tűzszüneti alku részekent szabadult Doron Steinbrecher is felszólalt, hangsúlyozva, – már nem biztos abban, hogy a túszok visszatérése Izrael legfőbb prioritása.
„Próbáltam hinni benne, amikor bombázták az alagutat, és átszöktettek Gáza utcáin; próbáltam hinni benne, amikor katonai helikoptereket hallottam a fejünk felett repülni. Hinni akarsz benne, amikor a miniszterelnök közvetlenül szól hozzád hangszórókon keresztül, és hinni akarsz benne, amikor újra és újra hallod Trump fenyegetéseit, és ígéreteit. Hinni akarsz benne, amikor hallod, hogy Steve Witkoff optimista. Mindenbe kapaszkodsz, hogy hinni tudj – minden dátum, minden emlék, minden alkalom, mindent megjelölsz, amit csak tudsz, hogy ne add fel.„
„De nem tudom, hogy ők még hisznek-e, és nem tudom, hogy én még hiszek-e abban, hogy mindent megtesznek. De nincs más választásom, mint hinni, hogy vissza fognak térni. Nekünk nincs választásunk, és nekik sincs,” – mondta, majd hozzátette – „nem világos, hogy maradnak-e még élő túszok, nem világos, hogy lehetséges lesz megtalálni az elhunytakat. A katonák halnak meg, és megsérülnek, mentálisan és fizikailag is; az ország továbbra is háborúban, és nem kezdi meg a rehabilitációjukat.”
„Egyre több nap, ünnep, és különleges alkalom telt el, és a túszok nem tértek vissza. Ez vajon nem zavarja a döntéshozókat? Hinni akarom, hogy mindent megtesznek a hazahozatalukért, ne mulasszák el ezt a reményt. Mentsék meg őket, minket.”
ENSZ közgyűlés
Egyesült Arab Emírátusok felszólítása
Donald Trump elnök a régió stabilitását biztosító normalizációs Ábrahám Egyezményéhez öt évvel ezelőtt elsőként csatlakozó, és Izraellel normalizációs kapcsolatot létesítő Egyesült Arab Emírátusok többször is hangsúlyozta a gázai háború kezelésére, illetve Binjámin Netanjahu miniszterelnök kabinetje részéről tervezett Júdea Szamáriai (Ciszjordánia) területek annektálására vonatkozó bírálatát.
Az ENSZ közgyűlésén felszólalva az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, Lana Nusseibeh diplomáciai keretek között fogalmazta meg országa ezirányú fenntartásait, ugyanakkor tiszteletben tartva a zsidó állammal egyelőre még fenntartott kapcsolatokat, és számos korábbi felszólalóval ellentétben mellőzte a gázai „népirtás” vádját.
Ugyanakkor, követve a tegnapi felszólaló izraeli szövetséges görög miniszterelnököt, hangsúlyozta, miszerint a civil áldozatok aránytalan mértéke nem igazolja az önvédelem jogát.
„Semmi sem igazolhatja tízezrek elleni támadást, ostrom alá vonásukat, éheztetésüket, és erőszakos elűzésüket,” – közölte Nusseibeh, majd hangsúlyozta, miszerint – „És semmi sem mentheti fel a megengedhetetlen terjeszkedési törekvések folytatását sem, beleértve Ciszjordánia annektálásának fenyegetését.”
Továbbá, az Emírségek külügyminisztere elítélte Izrael legutóbbi, a Hamász vezetőinek likvidálására irányuló katari támadását, mondván – „Izrael hitszegő, és elítélendő támadása Katar állam ellen kirívó megsértése volt területi integritásának, és az Arab-öböl térsége biztonságának, valamint a nemzetközi jog legalapvetőbb elveinek. Az agresszió nem hoz stabilitást a térségbe,” – tette hozzá.
Végezetül, olyan palesztin állam létrehozását sürgette, amelyben nincsenek terroristák, valamint korlátozzák a fegyverek használatát, ugyanakkor hangsúlyozottan elítélte a túszok elhurcolását, és humanitárius követelményeket mellőző fogvatartásukat.
„Nincs igazolás a túszejtésre, vagy a civilek célba vételére egy konfliktus során. Hangsúlyozzuk a túszok védelmének szükségességét a nemzetközi humanitárius jog értelmében,” – mondta, majd felszólított a palesztin állam létrehozására, amely „Izrael mellett biztonságban, békében, és jólétben él, és amelyben nincs helye terroristáknak és szélsőséges csoportoknak.”
Argentína – Milei Netanjahut tervezett látogatása halasztására kérte
Binjamin Netanjahu miniszterelnök hétfői fehér házi látogatása után, és az Engesztelés napja előtt elvileg nem tervezte hazatérését, hanem tovább szándékozott folytatni útját Argentínába.
A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság a miniszterelnök ellen a gázai háború kezelése miatt kiadott elfogatóparancsa korlátozza azon országok számát, melyek vezetői hajlandóak biztonságos beutazást biztosítani területeikre.
Az ENSZ közgyűlésén két nappal ezelőtt felszólaló miniszterelnök, beszéde után még New Yorkban találkozott elkötelezett támogatójával, Javier Milei argentín elnökkel. A Miniszterelnöki Hivatal közlése szerint Netanjahu „mély megbecsülését fejezte ki Milei elnöknek, Izrael és a zsidó nép igaz barátjának, aki határozottan kiáll az Izraelt érő rendszerszintű elfogultsággal szemben az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon,” – áll a közleményben, emellett a két vezető a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről és további közös projektekről is egyeztetett, és úgy tűnik szóba került Netanjahu Buenos Aires-be tervezett utazása. A héber médiában kiszivárgott hírek szerint, Milei diplomatikusan a látogatás lemondására kérte a miniszterelnököt.
Milei politikai okokra hivatkozott, mondván, hamarosan félidős parlamenti választások lesznek Argentínában, és attól tart, hogy Netanjahu látogatása tovább rontaná az utóbbi időben amúgy is gyengült a pozícióját.
A szeptemberi, korábban már megtervezett útra hivatkozva, körülbelül egy hónappal ezelőtt argentin emberi jogi ügyvédek feljelentést nyújtottak be az ország szövetségi bíróságain, kérve Netanjahu letartóztatását, amennyiben az országba látogatna. A feljelentés kapcsán az ügyvédek a márciusi rafahi „mentős gyikosságok” incidensre hivatkoztak, de minden bizonnyal Mileit nem ez késztette a látogatás halasztására.
The post Trump terve – a koalíció megosztott, de szavazóik többsége támogatja first appeared on Új Kelet Live.