Avi/ujkelet.live
A háború 741. napja, Jemen: Az Irán támogatását élvező jemeni hútik csütörtökön bejelentették Muhammad al-Ghamari vezérkari főnök halálát.
Ezzel egy időben bejelentették az új vezérkari főnök kinevezését, a neve Juszef al-Madani.
Iszrael Katz védelmi miniszter szerint al-Ghamari az augusztusi izraeli csapás következtében vesztette életét. A támadásban meghalt a húti miniszterelnök és körülbelül egy tucat másik miniszter. Al-Ghamari, aki egy júniusi izraeli csapásban is megsebesült, ezúttal halálosnak bizonyuló sérüléseket szenvedett.
Libanon: Az izraeli légierő csütörtökön csapást mért a Hezbollah terrorszervezet fegyverek tárolására használt földalatti létesítményeire Dél-Libanonban és a keleti Beqaa-völgyben.
Gáza: Az izraeli hadsereg délelőtt közölte, hogy nem tud semmilyen légicsapásról a dél-gázai Khan Junesz térségében.
A város Nasszer Kórháza korábban azt nyilatkozta, hogy egy palesztin meghalt egy állítólagos dróntámadásban.
Beszéd: Binjámin Netanjahu miniszterelnök a Herzl-hegyen a 2023. október 7-i mészárlásokra emlékező állami ünnepségen felszólalva üdvözölte a háború katonai sikereit.
„Nagy kihívások állnak még előttünk az újrafegyverkezésre törekvő ellenségeink részéről. Nagy kihívások – és ezek mellett drámai és nagyszerű lehetőségek a béke körforgásának kiszélesítésére” – mondta, megismételve azt az állítását, hogy Izrael a háborút követően készen áll a normalizáció és a békemegállapodások kiterjesztésére a szomszédos arab országokkal.
Netanjahu hozzátette, hogy a továbbiakban is szükség van a nemzeti egységre: „Mindkét szinten egyszerre cselekszünk, és mindkettőben egységre van szükség – egységre a háborúban és egységre a békében. Minden célunkat el fogjuk érni. Csak belső kohézió, kölcsönös felelősségvállalás és az egyesítő, nem pedig megosztó kötelékek megerősítése révén.”
Halálbüntetés: Jariv Levin igazságügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a Kneszetnek egy speciális büntetőbíróság létrehozásáról, amely a 2023. október 7-i mészárlásokkal és atrocitásokkal vádolt gázaiak bíróság elé állítására szolgálna, egy olyan eljárásban, amely a halálbüntetést is lehetővé teszi.
A jogszabály értelmében a törvényszéket 15 bíró alkotja majd, akik vagy rendelkeznek az izraeli Legfelsőbb Bíróságon való szolgálatra alkalmas képesítéssel, vagy olyan nemzetközi jogászok, akiket az igazságügyi miniszter a külügyminiszterrel konzultálva megfelelő képesítéssel rendelkezőnek ítél.
A törvényszék 2023. október 7. és ugyanazon év október 14. között Izraelben elfogott és Hamász-operatívként vádolt gázaiakat állíthat bíróság elé, akiket az 1948-as népirtás elleni egyezményen alapuló, 1950-es népirtás megelőzéséről szóló törvényben felsorolt bűncselekmények miatt ítélhet el.
Az állam halálbüntetést kérhetne, bár ezt a döntést a miniszterelnöknek jóvá kellene hagynia magas rangú biztonsági tisztviselőkkel konzultálva.
Vádemelés: Az Igazságügyi Minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy bűncselekmény elkövetésével vádolja meg a Sabak belbiztonsági szolgálat egyik tisztjét. A gyanú szerint érzékeny információkat adott át Amichai Sikli likudos diaszpóraügyi miniszternek és két újságírónak, majd az anyagok megjelentek a sajtóban.
A Rendőrségi Belső Ellenőrzési Osztály közleménye szerint a tisztet ma reggel tájékoztatták arról, hogy vádat emeltek ellene, mely meghallgatás függvénye, ahol lehetőséget kap prezentálni az álláspontját.
A tisztet, aki tartalékosként szolgált a Sabakban, azzal vádolják, hogy egy Sabak-nyomozás titkosított részleteit, mely a rendőrségen belüli szélsőséges kahanista ideológia gyökeret verésével kapcsolatos aggodalmakat vizsgálta, átadta Siklinek, Amit Szegalnak, a 12-es csatorna újságírójának és Sirit Avitan Cohennek, az Israel Hayom riporterének.
A Sabak-nyomozás középpontjában az állt, hogy a szélsőjobboldali ideológia Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter, a néhai Meir Kahane rabbi korábbi tanítványa befolyása alatt beszivárgott a rendőrségbe.
Politika: Gali Baharav-Miara főügyész tegnap közölte Iszrael Katz védelmi miniszterrel, hogy attól tart, hogy a miniszter visszaél a hatalmával, és akadályozza a Tali Gotliv likudos törvényhozó elleni vádemelést.
Katznak írt levelében a főügyész azt mondta, az ügy titoktartási tanúsítványának aláírásának elmulasztása „több mint egy hónappal késlelti a Gotliv elleni vádemelést”. Ez „aggodalomra ad okot a hatalommal való visszaélés és a jogi eljárás integritásának megzavarása okán”.
Katz válaszában azt mondta, hogy „nyilatkozatokat kiadni a médiának, mielőtt bármilyen megkeresést kaptam volna Öntől, sértő és nem példa nélküli, sajnos elfogultságra és komolytalanságra utal. Katz azt állította, hogy ,,nemzetbiztonsági ügyekkel kapcsolatos számos és sürgős aggályok miatt” eddig nem mélyedt el a kérdésben.
„Miután konzultáltam az illetékes hatóságokkal, megfontolom a probléma kezelésének helyes módját” – mondta.
A titoktartási tanúsítványok célja, hogy megakadályozzák az olyan bizonyítékok bemutatását, amelyek az állam biztonságát veszélyeztető forrásokat fedhetnének fel. A törvény értelmében egy személynek nem kell bizonyítékot szolgáltatnia a bíróságnak, és a bíróság sem köteles bizonyítékot elfogadni, ha a miniszterelnök vagy a védelmi miniszter titoktartási tanúsítványt írt alá, amelyben kimondja, hogy a bizonyítékok bemutatása károsíthatja az ország külkapcsolatait. Azokban az esetekben, amikor aggodalomra ad okot, hogy egy bizonyíték ilyen kockázatot jelenthet, vádiratot nem lehet benyújtani a tanúsítvány aláírása előtt.
Gotliv korábban nyilvánosan támogatott egy összeesküvés-elméletet, amely azt sugallta, hogy a kormányellenes tüntetők és a magas rangú biztonsági tisztviselők együttműködése tette lehetővé az október 7-i mészárlást.
A bejegyzés, amit megosztott, az Edna Carnival összeesküvés-elméleteket terjesztő weboldalon jelent meg, és azt állította, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek lehallgattak egy beszélgetést Sikma Breszler társadalmi aktivista férje és a Hamász vezetője, Jechíje Szinwar között.
The post A húti vezérkari főnök halott, halálbüntetés a terroristákra és vádemelés first appeared on Új Kelet Live.