ujkeletlive
Izrael nem terjeszti ki Gázában a megszállt területeket, és a katari miniszterelnök meglepő nyilatkozata
A két nappal korábbi, egy katona halálát okozó Hamász támadásra válaszul Izrael erőteljes válaszcsapást indított, majd néhány órával később az Izraeli Védelmi Erők bejelentette a tűzszünet megújulását az övezetben.
A fegyvernyugvás összeomlása közben az övezetben fogvatartott túszok holttesteinek visszaadását a terrorszervezet felfüggesztette, és bár két túsz maradványainak megtalálását már korábban bejelentették, koporsóikat eddig nem adták a Vöröskeresztnek.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök a kedd este összehívott biztonsági megbeszélésen további szankciók bevezetését, illetve az övezetben a hadsereg által megszállt területek a Sárga Vonalon túli kiterjesztését döntötte el. A héber médiában korábban nyilatkozó magas rangú források szerint Netanjahu döntését egyeztette Donald Trump elnökkel, de úgy tűnik, hogy ezt követően az amerikai tisztviselőkkel a Kirját Gát-i parancsnokságon folytatott megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy Izrael mégsem terjeszti ki az ellenőrzése alatt álló területeket az övezetben.
Emellett, arról is döntöttek, hogy amint a Hamász visszaadja a két megtalált túsz maradványait, feloldják a tilalmat, amely eddig megakadályozta, hogy a Hamász a Vöröskereszttel közösen járőrözzön azokon a területeken, amelyek izraeli ellenőrzés alatt állnak, – jelentette a KAN közszolgálati csatorna, politikai forrásra hivatkozva.
Az ázsiai többnapos körútján tartózkodó Trump elnök tegnap hangsúlyozta, hogy „semmi sem veszélyezteti” a gázai tűzszünetet, ugyanakkor hozzátette, hogy Izraelnek „vissza kell vágnia,” ha katonáit megölik, de a válaszcsapást követően hasonlóan a néhány nappal korábbi esethez, a harcok szüneteltetését várja el a felektől.
Az elnök kijelentései azt követően hangzottak el, hogy JD Vance alelnök hasonlóan nyilatkozott, mondván a fegyvernyugvás várhatóan tovább folytatódik, annak ellenére, hogy kedden ismét összecsapásokra került sor.
„A tűzszünet érvényben van. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kisebb összetűzések itt-ott. Tudjuk, hogy a Hamász, vagy valaki más Gázából megtámadott egy izraeli katonát,” – közölte Vance a Capitoliumban, a tűzszünet megszegését nyíltan nem hárítva a Hamászra, majd hozzátette – „arra számítunk, hogy az izraeliek reagálni fognak, de úgy gondolom, az elnök békéje ennek ellenére is fennmarad.”
New York-i látogatása során Katar miniszterelnöke meglepő módon a tűzszünet megsértésével vádolta a Hamászt, világossá téve, hogy az izraeli katonák elleni rafahi támadás „a tűzszünet egyértelmű megsértését jelenti.”
Ugyanakkor, Mohammed bin Abdulrahman Al Thani a Külkapcsolati Tanács előtt mondott beszédében megjegyezte, – „szerencsére, úgy vélem, mindkét fél felismeri a tűzszünet folytatásának szükségességét, és azt, hogy tartsák magukat a megállapodáshoz,” – majd hozzátette, hogy „megpróbáljuk nyomás alá helyezni a Hamászt, hogy ismerje el a leszerelés szükségességét; és a mozgalom hajlandó lemondani a gázai uralomról ”
Trump elnök átfogó gázai béketervének elfogadását követően, az alig három hete érvénybe lépett ingatag tűzszünet, és a 13 meggyilkolt túsz holttestének akadozó visszaadása ellenére, a katari miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az érintett erőknek sikerül fenntartani a nyugalmat, és elkerülni a további eszkalációt, mondván – „a tegnapi események nagyon frusztrálóak voltak számunkra.”
Politikai kaszinó
Edelsteint kirakták a Külügyi és Védelmi Bizottságból
Azt követően, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök kirúgta Juli Edelsteint [Likud] a Külügyi és Védelmi Bizottság éléről, a tegnapi döntés szerint a bizottságból is menesztette, és helyét Tali Gotlivnak [Likud] adta át.
Edelsteinnek korábban azért kellett mennie a bizottság éléről, mert nem volt hajlandó olyan törvényt mrgszavaztatni, ami az ultraortodoxokat szankciók nélkül felmenti a sorkatonai szolgálat alól, ugyanakkor tagságát a testületben megtarthatta. Tegnapi menesztése azt követően történt, hogy a múlt héten a Likud álláspontjával ellentétben a Júdea és Szamáriai vitatott területek izraeli szuverenitás kiterjesztése mellett szavazott.
A miniszterelnököt a Fehér Házban nehéz helyzetbe hozó szavazás után Netanjahu hivatala „elkeseredett képviselőnek” nevezte Edelsteint, majd a koalíció vezetője – Ofir Katz tegnap értesítette a lázadó képviselőt, hogy leváltják a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságából. Katz indoklása szerint Edelstein a múlt héten a frakció álláspontjával ellentétesen szavazott, és „ismétlődően megszegte a frakciófegyelmet;” majd nem sokkal később bejelentette, hogy Gotliv váltja Edelsteint a bizottságban.
A menesztésen túl Edelstein két hónapig nem nyújthat be egyéni törvényjavaslatokat, és nem szólalhat fel a Likud frakció nevében a plenáris üléseken.
Az Edelsteint váltó Gotliv kinevezése több kérdést is felvet, ugyanis a Likudos képviselő ellen több vizsgálat zajlik, többek között titkosított információk kiszivárogtatása, állambiztonság veszélyeztetése, és a Moszad ügynökséget, illetve a Sábák belbiztonsági szolgálatot vádoló összeesküvéselméletek terjesztése. Emellett, Gotliv köztudottan a miniszterelnök egyik aktívabb támogatója, legutóbb felháborodást keltő megjegyzéseket tett Netanjahu korrupciós perein szolgálatot teljesítő teremőrre, miután a bíró utasítására kivezették a lodi Központi Kerületi Bíróságról.
Az egyik őrt „szörnyetegnek” nevezte, és miután az őr azt mondta neki, hogy csak a munkáját végzi, Gotliv így válaszolt: „Nem ez a munkád. A Judenratnak is volt [munkája].”
Mindenek ellenére, a bizottság Edelsteint váltó elnöke, Boaz Biszmut (Likud) üdvözölte az új tagot, – „üdvözlöm kedves kolléganőmet, Tali Gotliv képviselőt, a Külügyi és Védelmi Bizottság tagjaként. Gotliv képviselő határozott nézeteiről és Izrael Állama iránti elkötelezettségéről ismert. Biztos vagyok benne, hogy sokat fog hozzátenni a bizottság munkájához és Izrael biztonsági rendszerének megerősítéséhez. Isten hozott, Tali!”
Menesztésére reagálva, Edelstein újságíróknak nyilatkozva, azt ígérte, hogy – „a leváltás ellenére szándékomban áll részt venni, és kifejteni álláspontomat a bizottság ülésein a Biszmut-féle sorozási törvényről.”
Kneszet – napirenden a főügyész hatáskörének gyengítése
Járiv Levin (Likud) igazságügyi miniszter korábban elhangzott bejelentése, miszerint „véget ért a háború, a jogi reform folytatódik,” a koalíciós törvényhozók szerdán előterjesztettek egy sor kormány által támogatott törvényjavaslatot, melyek célja a főügyész hatáskörének gyengítése.
A tegnapi szavazás eredményeként 59-44 arányban átment Szimcha Rothman, Ohad Tal, illetve Michal Woldiger [Vallásos Cionizmus] révén benyújtott törvényjavaslat előzetes olvasata, amely, ha törvénybe iktatják, három különálló tisztségre osztaná a főügyészi hatáskört.
A törvényjavaslat nem iktatja ki a főügyészi kinevezést, mint a kormány jogi tanácsadóját, ugyanakkor külön létrehozná a kormány képviselője a bíróságok előtti tisztségeket, mely funkciókat ezidáig az ügyész töltötte be.
A jelenlegi rendszerben az ügyészség állásfoglalásai, amelyek tartalmazzák az ügyészség jogértelmezését, kötelező érvényűek a kormányra, és annak ügynökségeire nézve, az új jogszabályok szerint a kormány nem lenne köteles az állásfoglalásoknak megfelelően eljárni.
Emellett, az ügyészség vezetése sem lenne többé kizárólag az ügyészség ellenőrzése alatt, hanem a kormány, és az igazságügyi miniszter felügyelete alá tartozna. Amennyiben a törvény a bizottsági vitákon túllépve, a plénum előtt mindhárom olvasatban megszavazásra kerül, a legfőbb ügyész nem lenne automatikusan jogosult részt venni a kormányüléseken, és csak a miniszterelnök meghívására jelenhet meg.
Továbbá, a javaslat szerint a szétválasztott pozíciók politikai kinevezéssé válnának, holott jelenleg a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája által vezetett nyilvános, szakmai bizottság javasol ügyészjelöltet a kabinetnek jóváhagyásra.
Ezentúl, azonban a legfőbb ügyészt a miniszterelnök, és az igazságügyi miniszter jelölné, és a kormány hagyná jóvá. A tisztségre olyan jelöltek pályázhatnának, akik legalább 10 éves ügyvédi tapasztalattal rendelkeznek.
Emellett, az igazságügyi miniszter nevezné ki a kormány bírósági képviselőjét, aki külön fog véleményt nyilvánít a jogszabályokkal, és végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos bírósági eljárások során, ami eltér az eddigi helyzettől, miszerint a legfőbb ügyész megtagadhatja a kormány képviseletét, ha nem ért egyet annak álláspontjával.
Hasonló, Rothman által támogatott törvényjavaslatot az év elején már jóváhagyott a kormány jogalkotási bizottsága, de végül fennakadt az ügyész hivatalának ajánlása miatt, megjegyezve, hogy „komoly a gyanú, miszerint a javaslat személyes érdekeket szolgál, amelyek folyamatban lévő büntetőeljárásokhoz, és nyomozásokhoz kapcsolódnak.”
A törvényjavaslat szerdai első olvasatának felterjesztése heves ellenállást váltott ki mind az ellenzéki politikusok, mind a szakmai felügyelő szervek részéről.
Az ellenzéki Beni Gantz [Kék-Fehér] a Kneszetben felszólalva arra figyelmeztetett, hogy „aki valódi jogi reformot akar, annak a javaslat ellen kell szavaznia, mert lehetetlen érdemi érveket hallani a kérdésben, amikor a miniszterelnök bíróság előtt áll, és megpróbálja kicserélni a vádat képviselő ügyészt,” – utalva a kormány hónapok óta zajló szándékára, Gali Baharav-Miara főügyész menesztését illetően.
Bár nem értett egyet a főügyész szerepének felosztásával, Gantz elismerte, hogy „vannak érdemi érvek” egy ilyen lépés mellett, de bármilyen változást „a teljes rendszert átfogó, széles körű reform keretében kell előmozdítani. Vitassák meg ezt a kérdést abból a valódi szándékból, hogy javítsák a kormány munkáját, és fenntartsák a jogállamiságot, és ne azért, hogy leállítsák a miniszterelnök tárgyalását,” – tette hozzá.
Levin szerint azonban „a főügyészség intézménye alapjaiban romlott meg. Az Izraelben létező főügyészség intézménye sehol máshol nem létezik a világon. Van egy torz rendszerünk, amelyben a kormány kénytelen elfogadni egy előző kormány által kinevezett jogi tanácsadót, aki teljesen ellentétes álláspontot képvisel, miközben példátlan, és drakonikus hatalmat koncentrálnak ennek a tanácsadónak a kezében, beleértve a tanácsadói jogkört, a kormányzati jogszabályok vétójogát, a kormány képviseletét vagy ellenzését a bíróság előtt, valamint a büntetőjogi végrehajtási jogköröket. Amikor minden hatalom egy ellenőrizetlen szervezet kezében összpontosul, a hatalom korrumpál,” – állítja az igazságügyi miniszter, bár saját pártja a Likud, és Binjámin Netanjahu miniszterelnök közel húsz éves politikai karrierje ideje alatt, eddig sosem kifogásolta az igazságügyi rendszert, és benne a főügyész függetlenségét.
Összegezve – a kormány jogi reformja, közöttük a főügyész hatáskörének gyengítése, és a legutóbb bejelentett törvényjavaslatok, amelyek lehetővé tennék a miniszterelnök perének leállítását, és megnehezítenék vezető ellenfele indulását a következő választásokon, a kormány által hangsúlyozott, és az ország demokratikus jellegét megerősítendő szakmai törekvései ellenére, elkerülhetetlenül összefüggésbe hozhatóak Binjámin Netanjahu miniszterelnök jelenleg is zajló korrupciós pereinek kezelésével.
Kinevezés extrákkal
Az alig elkezdődött Kneszet téli ülésszakának feszültséggel teli eseményei – mint például az ultraortodox sorkatonai mentesség, a főügyész menesztése, és hatáskörének gyengítése körüli széleskörű politikai, és társadalmi viták közepette Binjámin Netanjahu miniszterelnök fia, Jáir Netanjahu váratlan magas rangú kinevezése okozott újabb vihart, és nem csak a médiában.
A Cionista Világszervezet tegnapi jeruzsálemi ülésén váratlanul jelentették be, hogy a miniszterelnök fiát nevezik ki a szervezet tájékoztatási osztályának igazgatói posztjára, ami nem mellesleg miniszteri ranggal, és számos külön juttatással jár együtt.
A jelölést a kongresszus plenáris ülésén kell jóváhagyatni, de az eljárást félbeszakították, miután kiderült, hogy a jelölt nevét ezidáig titokban tartották, ilymódon a minden előzmény nélküli bejelentés vihart, és döbbenetet váltott ki a teremben.
A hasonló jellegű kinevezések hagyományosan az ellenzékkel konszenzusban – azaz a pozíciók egyenlő arányú megosztása révén történnek. Ezúttal, a jelölés mögött álló Miki Zohar [Likud] kulturális miniszter név nélkül íratta alá az ellenzékkel a pozícióelosztási megállapodást.
A tegnapi botrány közepette a Jes Atid, és a Demokraták pártja visszavonták aláírásukat, majd ezt követően a cionista intézmény üléseit berekesztették, a szavazást pedig elhalasztották.
A héber médiában nyilatkozó Cionista Szervezet forrásai szerint a miniszterelnök legutóbbi New York-i útján találkozott a világszervezet küldötteivel, és arra kérte őket, hogy támogassák Miki Zohar kulturális minisztert, aki tegnap jelentette be indulását a szervezet elnöki posztjáért, megjegyezve, hogy Netanjahu le akarta váltani Jáákov Haguel jelenlegi elnököt, és helyette Zohart neveztette volna ki, aki viszont fiát jelölte a szervezet magas pozíciójába.
A Cionista Világszervezet élére jelentkező Zohar dühösen reagált az ülés tegnapi beterjesztésére, „az ellenzék álszentségének, rosszindulatának és tiszta populizmusának” tulajdonítva a jelölés elutasítását.
„Hogyan nem szégyellik magukat, amikor ők maguk is tucatnyi rokont, és haverjukat nevezik ki a nemzeti intézményekbe, de próbálnak megakadályozni valakit csak azért, mert a vezetékneve Netanjahu? Ez undorító hajtóvadászat Jáir Netanjahu ellen, aki csupán a zsidó nép érdekében akart cionista tájékoztató munkát végezni a diaszpórában. Szégyelljék magukat!” – állítja Zohar, bár azt nem említette, hogy korábban melyik miniszterelnök fia kapott ilyen, vagy ehhez hasonló állásajánlatot, hozzátéve – „nem fogom visszavonni Jáir Netanjahu jelölését, még akkor sem, ha a miniszterelnök maga kéri.”
A Ynet-nek nyilatkozó, a szervezet tegnapi ülésén résztvevő cionista tisztségviselő élesen bírálta a döntést – „Bibi (Netanjahu) már két hónapja Miki Zohar embereként viselkedik. A Trump-találkozó előtti napon lemondta a programjait New Yorkban, és a Likud küldötteivel egyeztetett. Most már minden világos: az egész azért történt, hogy a fiának állást szerezzen,” – mondta, hozzátéve, „minden titokban zajlott. Jáir Netanjahu neve soha nem merült fel korábban jelöltként, ez Bibi és Miki közös háttéralkuja volt. Bibi segítette Mikit a cionista választásokon, és cserébe Miki kinevezte Jáirt, a fiát.”
Egy másik résztvevő pedig akként összegezte a történteket, -„sokkban voltunk, amikor Miki Zohar kimondta Jáir Netanjahu nevét. Sokan azt hitték, rosszul hallották. Időbe telt, mire mindenki felfogta, mi történik.”
A Zohar által említett nepotizmus nem újdonság, az viszont igen, hogy a miniszter szerint kizárólag a baloldali frakcióhoz köthető. Az igazság az, hogy évek óta a politikai spektrum minden oldaláról használták a nemzeti intézményeket rokonaik, és párthű embereik kinevezésére, bár miniszterelnök eddig nem szerepelt a listán.
Ilymódon, Janki Deri, Árje Deri fia, már öt éve vezeti a Cionista Szervezet pénzgyűjtési részlegét.
Eliáhu Gafni, a Jahadut HaTora szövetség egyik vezetőjének, Mose Gafninak a fia, korábban a KKL [Zsidó Nemzeti Alap] egyik vezetőjének tanácsadója volt. Jáir Lapid korábban saját sógornőjét nevezte ki a KKL igazgatótanácsába (fizetés nélküli tisztségbe), ám ő a közfelháborodás miatt lemondott. A volt miniszter, Tamar Zandberg (Merec) élettársát a Herzl Központ fizetett elnökévé nevezték ki.
The post Reggeli hírek: az amerikaiak ismét visszafogták a tervezett szankciókat a tűzszünet megszegése miatt, és politikai kaszinó first appeared on Új Kelet Live.