ujkeletlive
Vöröskereszt: három holttest maradványait áradtuk Izraelnek, azonosításuk folyamatban van
Izraeli források megerősítették a földi maradványok átvételét, egyelőre azonban nem világos, hogy az övezetben található meggyilkolt túszok, palesztinok, vagy már korábban visszaadott izraeli katonákhoz tartoznak. A holttesteket az Abu Kabir törvényszéki intézetbe szállították azonosításra.
A Vöröskereszt tegnap este közölte, hogy – „a felek kérésére, és beleegyezésével segítettünk három holttest maradványainak visszaadásában Izrael részére. A holttestek azonosításának folyamata az izraeli illetékes hatóságok felelőssége, és ők fogják elvégezni,” – áll a közleményben, hozzátéve, hogy a nemzetközi szervezet „nem vesz részt a maradványok felkutatásában. A nemzetközi humanitárius jog értelmében a felek felelőssége, hogy megtalálják, összegyűjtsék, és visszaszolgáltassák a halottakat.”
A Miniszterelnöki Hivatal egy nappal korábban megerősítette, hogy azonosították a csütörtök hajnalban átadott Amiram Cooper (85), és Sahar Baruch (25) holttestét.
A Hamász a hét elején jelentette be, hogy megtalálták a két fogságban meggyilkolt túsz maradványait, átadásukat azonban szándékosan akadályozták a tűzszünet összeomlása miatt kialakult feszült helyzet közepette. Izrael úgy véli, hogy a Hamász szándékosan szegi meg a tűzszünetet, és nem tesz eleget a megállapodás szerinti elesett túszok maradványai visszaadásának, miközben megpróbálja megszilárdítani uralmát az övezetben, és elkerülni a várható demilitarizálásra vonatkozó követeléseket, ami Donald Trump elnök átfogó béketerve szerinti nemzetközi stabilizációs erők bevonását is jelenti.
A terrorszervezet még mindig nem teljesítette a megállapodás szerinti, az övezetben fogvatartott 11 holttest átadását.
Politika és közvélemény
A közelmúltban elkezdődött Kneszet téli ülésszakával egyidejűleg felbolydult az izraeli politikai élet. Binjámin Netanjahu miniszterelnök törekvései az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli mentességét biztosító törvény sürgetésére heves vitákat váltott ki, és nem csak a parlamentben; ezenkívül a két éve halogatott állami vizsgálóbizottság a Szimchát Tóra-i mészárlások felelősségének megállapítására, szintén megoldásra vár.
A 12-es csatorna a háredik szolgálat alóli kibújását illetően, illetve Jichák Rabin miniszterelnök meggyilkolásának 30. évfordulója közeledtével a Midgam Intézet (Mano Geva) által készített közvéleménykutatás eredményeit tette közzé a tegnap esti Ulpan Sisi hírműsorban. A felmérés egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az Egyesült Államok és Izrael közti erőviszonyokra vonatkozik.
51% támogatná a szavazati jog megvonását azoktól, akik nem teljesítik a katonai szolgálatot
A katonai és nemzeti szolgálat körüli viták hátterében, arra a kérdésre miszerint kizárhatóak a Kneszet-választásokon való szavazati jog keretéből, akik nem szolgálnak sem a hadseregben, sem nemzeti szolgálatban:
- a megkérdezettek 51%-a támogatja a javaslatot, közülük 32% „nagyon támogatja,” ezzel szemben 42% ellenzi a szavazati jog elvételét.
- a koalíció szavazói körében az ellenzők aránya 49%, míg az ellenzékiek körében 68% a támogatás mértéke.
A többség szerint Boaz Biszmut (Likud) a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke által javasolt sorozási törvény célja politikai
- A válaszadók 40%-a úgy véli, hogy Biszmut giusz törvényének célja politikai, azaz a háredi pártok visszacsábítása a kormányba, és mindössze 28% gondolja, hogy a törvény valódi célja az ultraortodoxok besorozása a hadseregbe
- A politikai megosztottság, míg a koalíciós szavazók 37%-a hisz abban, hogy a cél valóban a toborzás, az ellenzékiek 60%-os többsége szerint politikai manőverről van szó.
A többség elutasítja azokat a pártokat, amelyek támogatják a szolgálat alóli kibújást
- a megkérdezettek 53%-a nem támogatna olyan pártot, amely lehetővé tenné az ultraortodoxok mentesülését a katonai szolgálat alól, és mindössze 24% válaszolta azt, hogy igen.
A válaszadók harmada véli úgy, Izrael jobb irányba tartana, ha Rabint nem gyilkolják meg
- arra a kérdésre, hogyan nézne ki Izrael, ha Rabint nem ölték volna meg, 33% válaszolta, hogy jobb helyzetben lenne az ország, ezzel szemben mindössze 22% gondolja, hogy rosszabbul állnánk
- A politikai megosztottság itt is szembetűnő: az ellenzéki szavazók 58%-a gondolja, hogy jobb lenne; míg a koalícióra szavazók 8%-a vélekedik így.
- továbbá a többség Rabin hozzájárulását pozitívan értékeli; összességében 51% pozitívnak, míg mindössze 28% ítéli negatívnak
A gázai tűzszünetre vonatkozóan, a többség úgy látja, hogy az USA dönt
- a válaszadók 67% úgy véli, hogy az Egyesült Államok hozza a fő döntéseket Izrael gázai politikáját, és a hadműveleteket illetően, míg mindössze 24% gondolja, hogy Izrael irányítja a folyamatokat
- Mindezzel összefüggésben, arra a kérdésre, hogy a zsidó állam az USA „protektorátusává” vált-e, 69% egyetértett, közülük 23% „teljesen egyetértett,”
- meglepő módon a koalícióra szavazók körében az arány 60%, míg a centrista-baloldali szavazók körében az arány 76%
Végezetül, a miniszterelnök fiának – Jáir Netanjahunak váratlanul bejelentett, magas szintű kinevezését a közvélemény jelentős többsége elutasítja
- arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök fia – Jáir Netanjahu kinevezése a Cionista Világszervezet miniszteri rangú, és juttatásokkal együtt járó posztjára, a válaszadók 75%-a szerint a kinevezés nem illő – közülük 61% szerint „egyáltalán nem,” és mindössze 13% ért vele egyet.
- és ebben az összefüggésben, a koalíció szavazóinak jelentős része 58% szerint helytelen lépés
A Maariv hírportál szokás szerint péntek hajnalban közölt legújabb felmérése alapján a gázai túszalku, illetve a háredi sorkatonai kikerülésre irányuló kormányzati kezdeményezések hátterében a koalíció blokkjának támogatottsága a héten két mandátummal csökkent. Ilymódon, Binjámin Netanjahu miniszterelnök blokkja 48 mandátumra lenne jogosult, ha most lennének a választások, miközben csaknem három hét után a Naftali Bennett volt miniszterelnök által vezetett ellenzéki blokk – arab pártok nélkül kormányalakítási többséghez – 61 mandátumhoz jutna, derül ki a Maariv megbízásából, Dr. Menachem Lazar vezetésével, a Lazar Kutatóintézet és a Panel4All együttműködésében készült felmérésből.
A koalíciós blokk gyengülése a Likud, az Ocma Jehudit pártok egy-egy mandátumvesztésének, illetve annak tudható be, hogy a Becalel Szmotrich pénzügyminiszter vezette Vallásos Cionizmus párt továbbra sem jutna be a parlamentbe, ha most lennének a választások. Mindazonáltal ezen a héten sem lépi át a választási küszöböt sem a Beni Gantz vezette Kahol Lavan (Kék–Fehér), sem a Joáz Hendel által alapított Miluimnikim (Tartalékosok) párt, noha a sorkötelezettség alóli mentesség, és a közteherviselés egyenlőségének kérdése ismét a közbeszéd középpontjába került.
Likud – 25
Bennett – 21
Demokraták – 12
Jiszrael Bejtenu – 10
Sász – 9
Jes Atid – 9
Jasár! Gadi Eizenkot – 9
Ocma Jehudit – 7
Jahadut Hatora – 7
Hadash–Ta’al – 6
Ra’am – 5
A következő pártok nem lépnék át a választási küszöböt:
Vallásos Cionizmus – 2,2%
Balad – 2%
Kahol Lavan (Kék–Fehér) – 1,9%
HaMiluimnikim (Tartalékosok) – 1,9%
Összességében: a koalíciós blokk most 48 mandátummal (az előző felmérésben 50), az ellenzéki Bennett–Eizenkot blokk 61 mandátummal (korábban 59), míg az arab pártok összesen 11 mandátummal rendelkeznek.
Továbbá, a megkérdezettek többsége ellenzi a kormány által előkészített új sorozási törvényt
- a válaszadók 43%-a ellenzi, 27% támogatja, 30% nem tudja;
- a koalíció szavazói körében 40% támogatja, 19% ellenzi, és 41% bizonytalan; míg az ellenzéki szavazók között 61% ellenzi, 16% támogatja, és 21% nem tudja
The post Sábát reggeli hírek – a Vöröskereszt átadta Izraelnek három holttest maradványait; és közvéleménykutatások first appeared on Új Kelet Live.