Avi/ujkelet.live
A háború 766. napja : Jó reggelt!
A túszok: Egy palesztin forrás tegnap azt nyilatkozta a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak, hogy Törökország az Egyesült Államok nyomására gyakorolja a legnagyobb nyomást a Hamász terrorszervezetre, hogy adja át a Gázában lévő négy túsz holttestét.
A forrás szerint a Hamász nehézségekbe ütközik a négy holttest némelyikének kiadásában. A közvetítők megértik és elfogadják, hogy ez nem a terrorszervezeten múlik.
Három izraeli és egy külföldi állampolgár holtteste továbbra is terrorszervezetek birtokában van Gázában: Meny Godard, Ran Gvili főtörzsőrmester, Dror Or és Sudthisak Rinthalak.
A terroristák: Az amerikaiak nyomása közepette, hogy megkezdjék a tűzszüneti terv második fázisát, az izraeli biztonsági tisztviselők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az amerikaiak követelni fogják Izraeltől, hogy engedélyezze a 150 „csapdába esett” terrorista visszatérését a Hamász vezette gázai oldalra „egy biztonságos átjárón” keresztül. Mindezt azzal az állítással, hogy ez Donald Trump elnök víziójának megvalósítását szolgálja, jelentette tegnap este a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.
Magas rangú izraeli tisztviselők a következő izraeli javaslatot terjesztették a válság megoldására: „Nem öljük meg a terroristákat, ha megadják magukat, letartóztatják és Izraelbe viszik őket kihallgatásra.”
Az amerikaiak nyomást gyakorolnak Izraelre, hogy kezdje meg Trump tűzszüneti tervének második fázisának végrehajtását, amely többek között magában foglalja külföldi csapatok Gázába küldését többek között a törmelék eltávolításához, valamint az övezet újjáépítésének kezdeti lépéseinek megtételét, különös tekintettel Rafahra.
Az a tény azonban, hogy ezek a terroristák még mindig egy földalatti alagútban rejtőzködnek Rafahban, akadályozza az Egyesült Államok kívánságainak megvalósulását.
Eközben Trump elnök főtanácsadói, Steve Witkoff és Jared Kushner ma izraeli tisztviselőkkel fognak találkozni, hogy megpróbálják megoldani a „Rafah-góc” kérdését. Izrael az amerikai tisztviselőkkel folytatott konzultációk után hoz döntést az ügyben.
Egy izraeli forrás szerint a kormány a témával kapcsolatos tárgyalásai során ígéretet tett arra, hogy miután a Rafahban rekedt terroristák távoznak, az alagutakat semlegesítik – majd Rafahban létrehozzák a kísérleti projektet – egyfajta gázai teszt várost, Hamász nélkül, a Hamászhoz nem kötődő lakossággal, a térségben állomásozó nemzetközi erők bevetésével.
Libanon: Joseph Aoun libanoni elnök közölte az amerikai tisztviselőkkel, hogy országa fellép a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen, néhány nappal azután, hogy Washington szankciókat vezetett be három Hezbollah-tag ellen.
A triót pénzmosással, a libanoni Hezbollah terrorszervezet finanszírozásával vádolták meg.
Az amerikai küldöttség bejrúti látogatása, élén Sebastian Gorka terrorelhárítási igazgatóval, egy olyan időszakban történik, amikor Washington azon dolgozik, hogy elvágja az Irán által támogatott Hezbollah terrorszervezet finanszírozását, a libanoni kormány pedig megpróbálja lefegyverezni.
„Libanon szigorúan alkalmazza a pénzmosás, a csempészet vagy a terrorizmus finanszírozására való felhasználás megakadályozására hozott intézkedéseket, és súlyosan bünteti a pénzügyi bűncselekmények minden formáját” – mondta Aoun a küldöttségnek.
Irán: Egy újabb izraeli-iráni háború „csak idő kérdése” – áll a The New York Times vasárnapi jelentésében, mely szerint Iránnak még mindig van dúsított uránkészlete, és versenyfutásban van több ezer rakéta legyártásáért.
„Irán magasan dúsított uránkészlete, amely 11 atomfegyver előállításához elegendő, vagy romok alá van temetve, ahogy Irán állítja, vagy biztonságos helyre szállították, ahogy az izraeli tisztviselők hiszik” – áll a jelentésben.
A jelentés szerint más tényezők is valószínűsíthetnek egy újabb háborút. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok és Irán között fennálló patthelyzet. Washington és Teherán több tárgyalási fordulót is folytatott, mielőtt az amerikaik júniusban csatlakoztak Izrael bombázási hadjáratához. Ezenkívül a közelmúltban lejárt az Irán, az Egyesült Államok és európai országok között 2015-ben létrejött nukleáris megállapodás, ami súlyos szankciókat vont maga után Iránnal szemben.
Ezen tényezők miatt, párosulva az iráni intenzív munkával egy új dúsítótelepen, amelyhez nem hajlandó hozzáférést biztosítani a nemzetközi ellenőröknek, sokan úgy vélik az Öböl-menti térségben, hogy egy újabb izraeli támadás „szinte elkerülhetetlen” – tette hozzá a jelentés.
A következő háborúra való felkészülésként Teherán jelentősen megnöveli rakétagyártását, és éjjel-nappal dolgozik abban a reményben, hogy „egyszerre 2000 rakétát tud kilőni az izraeli védelmi rendszerek túlterhelésére, nem pedig 500-at 12 nap alatt” – mondta Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport iráni projektigazgatója a Timesnak.
„Izrael úgy érzi, hogy a munka befejezetlen, és nem lát okot a konfliktus folytatásának megakadályozására, ezért Irán megduplázza a felkészültséget a következő fordulóra” – mondta Vaez, hozzátéve azonban, hogy semmi sem utal arra, hogy a harcok megújulása küszöbön állna.
Bár történtek kísérletek az új nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások újraélesztésére, ezek mindeddig nem hoztak eredményt, és a múlt héten Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah kétségeit fejezte ki afelől, hogy képesek lesznek-e további előrelépésre.
Hazai front: Ultraortodox szélsőségesek támadták meg tegnap este Beit Semes polgármesterét, Smuel Greenberget Bnei Brakban.
A Ynet beszámolója szerint Jehuda Botbol eladi polgármester fiának esküvőjén vett részt.
Nem szorult orvosi ellátásra.
Ez már a harmadik támadás a polgármester ellen haredi szélsőségesek által az elmúlt évben.
Fiatal haredi férfiak várták a szefárd ultraortodox Sasz vezetőjét, Arje Derit is az esküvő helyszínén, hogy tüntethessenek az általa támogatott sorkatonai törvénytervezet miatt.
Sorozás: Az ultraortodoxok következő lépése a dezertőrök letartóztatása elleni tiltakozásul a gazdaságban vezető vállalatok (például a Tnuva és a Strauss) zászlóshajó termékeinek közös és tömeges fogyasztói bojkottja, hogy gazdasági károkat okozzanak az országnak, jelentette a 13-as csatorna. A cél: nyomást gyakorolni a kormányra és a hatóságokra. „Százezrek komoly károkat okozhatnak” – mondják.
Az ultraortodoxoknak nincs lehetőségük a gazdaság megdöntésére, de célzottan árthatnak a nagyvállalatoknak. Volt már olyan márka, mely összeomlott és csődbe ment a haredi fogyasztói bojkott után.
2022-ben a litván kollektíva bojkottálta az Angel pékséget, tiltakozásul Omer Bar Lev „megvetésére” az akkori ultraortodox vezető, a néhai Edelstein rabbi iránt. A bojkott azzal végződött, hogy a vállalat engedett és bocsánatot kért. Az Angel számára ez mindenképpen fejfájást okozott.
Kétségeket vet fel a Haredi vezetés azon képességével kapcsolatban, hogy egyesíteni tudja a Haredi szektor minden tagját, és szigorúan betartatja velük a bojkottot. Az a tény, hogy komolyan megvitatják ezt, a valóságtól való eltávolodást mutatja.
Szde Teiman: Dani Levy rendőrfőkapitány tegnap megerősítette, hogy Jifat Tomer-Jerusalmi volt katonai főügyész tegnap reggeli kórházba kerülése azután történt, hogy öngyilkosságot kísérelt meg.
„Nem rózsás az élete” – mondta Levy a kegyvesztett ügyészről, aki nemrég mondott le, mert érintett egy videó kiszivárogtatásában, amelyen látható, hogy tartalékosok bántalmaznak egy gázai fogvatartottat a Szde Teiman fogolytáborban. Tomer-Jerusalmi állítólag mintegy 20 tabletta altatót szedett le.
„Ha ő követte el a bűncselekményt, az befolyásolja a hadsereg kinézetét, a katonák viselkedését. A gyerekeinket egy olyan szervezethez küldjük, ahol biztosak lehetnek abban, hogy senki sem szivárogtat ki dolgokat, és ezért vizsgáljuk az ügyet” – tette hozzá.
The post A következő háború Iránnal, a terroristák sorsa Rafahban és öngyilkossági kísérlet first appeared on Új Kelet Live.