ujkeletlive
Diplomácia
Szíria – Al-Saraa és az Ábrahám Egyezmény
Ahmed Al-Saraa szír elnök meghívást kapott a Fehér Házba, ahol találkozott Donald Trump amerikai elnökkel. Annak ellenére, hogy Al-Saraa nem a főbejáraton érkezett, és csak távolról fotózhatták az újságírók, akiket a szokásokkal ellentétben nem engedtek be az Ovális Irodába, hogy tudósítsanak, mint általában a zárt ajtók mögött zajló elnöki megbeszélések előtt, az esemény történelmi mérföldkőnek számít. Ugyanis szíriai államfő először kapott meghívást a Fehér Házba azóta, hogy Damaszkusz 1946-ban függetlenné vált Franciaországtól. A látogatásra azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok feloldotta az úgynevezett Cézár-szankciókat, melyeket Washington az Aszad-rezsim alatt vezetett be Szíria ellen.
Az Al-Saraa találkozót követően Trump újságírókkal közölte – „jól kijövök vele, és bízom benne, hogy ez a szíriai elnök alkalmas lesz a feladatára. Azt akarjuk, hogy Szíria sikeres legyen, és úgy gondolom, ő képes erre. A múltja problémás, de mindannyiunknak problémás a múltja. Nagyon jól kijön Törökországgal és Erdogan elnökkel, aki nagyszerű vezető. Szíria fontos része a Közel-Keletnek. Azért dolgozunk, hogy Izrael megállapodásra jusson Szíriával, és ez nagyon jól halad,” – tette hozzá az elnök.
A fehér házi látogatást követően a szír elnök a Fox Newsnak nem erősítette meg a közvetlen tárgyalásokat az izraeli normalizációt illetően, ugyanakkor nem zárta ki a lehetőséget a jövőben, hangsúlyozva amerikai közvetítést.
„Szíria helyzete más, mint azoké az országoké, amelyek csatlakoztak az Ábrahám Egyezményhez. Nekünk közös határunk van Izraellel, és Izrael 1967 óta birtokolja a Golán-fennsíkot. Most nem fogunk közvetlen tárgyalásokba kezdeni, de talán az amerikai kormány, és Trump elnök segítségével a jövőben eljuthatunk egy ilyen tárgyalási folyamathoz,” – közölte Al-Saraa, majd a Washington Postnak adott interjúban az Izraellel folytatott tárgyalásokat illetően kijelentette „Trump a mi oldalunkon áll, Izraelnek vissza kell térnie a 2024. december 8. előtti határaihoz,” – utalva az Aszad-rezsim bukása utáni izraeli katonai megszállásra.
Megerősítve ugyan, hogy országa közvetlen tárgyalásokat folytat az izraeli védelmi paktumot illetően, és már jó utat megtettek a megállapodás felé, megjegyezte, hogy „december 8. óta Izrael több mint 1000 légicsapást hajtott végre Szíriában, beleértve az elnöki palota, és a védelmi minisztérium bombázását is. Mivel újjá akarjuk építeni Szíriát, nem válaszoltunk erre az agresszióra. Izrael előretörése nem biztonsági aggodalmakból fakad, hanem terjeszkedési törekvéseiből.”
A szíriai elnök bírálta az izraeli vezetést, mondván „mindig azt állította, hogy Szíria miatt aggódik, mert fenyegetést jelentenek számára az iráni milíciák, és a Hezbollah. De mi vagyunk azok, akik kiűztük ezeket az erőket Szíriából.”
Továbbá, arra a kérdésre, hogy országa beleegyezne egy demilitarizált övezet létrehozásába Damaszkusztól délre, azt válaszolta – „egy egész térséget demilitarizálni nehéz, mert ha ott káosz tör ki, ki fog megvédeni? Ha onnan indítanának támadást Izrael ellen, ki lenne a felelős? Végső soron ez Szíria területe, és Szíriának kell szabadon kezelnie a saját földjét,” mondta, majd hozzátette – „Izrael elfoglalta a Golánt, hogy megvédje magát, most Dél-Szíriában diktálja a feltételeket, hogy megvédje a Golánt. Néhány év múlva talán Közép-Szíriát foglalják el, hogy megvédjék Dél-Szíriát. Így fognak eljutni Münchenig.”
Végezetül a szír elnök úgy véli, hogy Trump támogatja országa erőfeszítéseit, igazolva, az elnök májusi Közel-keleti útjának első állomásán Rijádban létrejött találkozó utáni felgyorsult eseményeket. Trump májusban bejelentette, hogy eltörli a szíriai szankciókat, másnap pedig személyesen is találkozott a szaúdi fővárosban a nem is olyan régen az al-Kaida hírhedt terroristája, Abu Mohammad al-Dzsulaniként számon tartott, de azóta úgy tűnik jobb útra tért Ahmed Al-Saraa átmenetileg kinevezett új szíriai elnökkel.
Al-Saraa viharos rendszerváltó katonai akciója után vette át az ország vezetését, véget vetve Bassár Aszad gyilkos rezsimjének. Trumpnak, és a háttérben támogató szaúdi trónörökösnek köszönhetően Szíria legitim visszatérése a nemzetközi politikai körforgásba biztosítottnak tűnik, az Izraellel való normalizáció egyelőre bizonytalan, a védelmi megállapodás esetleg létrejöhet a felek között.
Dermer hivatalosan is kilépett a kormányból
Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyik legközelebbi bizalmasa Ron Dermer stratégiaügyi miniszter tegnap este hivatalosan is bejelentette lemondását a kormányból.
„A napon, amikor letettem a miniszteri esküt, megígértem a családomnak, hogy csak két évig fogok szolgálni. Kétszer is meghosszabbítottam a hivatali időmet,” – közölte a miniszterelnöknek címzett felmondólevelében, majd hosszasan méltatta Netanjahu érdemeit, aki „a belső és külső nyomásokkal szemben is szilárdan kitartva bölcsen irányította Izraelt a háború során. Határozottan kiállt Izrael létfontosságú érdekeinek megőrzéséért, amikor erre volt szükség, és rugalmasságot mutatott, amikor ugyanazon érdekek ezt megkövetelték. Amikor az igazság napvilágra kerül és a tények tisztázódnak, biztos vagyok benne, hogy vezetésének megbecsülése még tovább fog növekedni.”
Majd dicsérte Izrael katonáit, és a nép kitartását, végül hozzátette, hogy az ország ma „győztes pozícióban van,” ami új korszakot hozhat a biztonság, és béke terén, végül azzal zárta levelét, miszerint „Izrael jövőjébe vetett hite soha nem volt erősebb.”
Jáir Lapid ellenzéki vezető hangsúlyozta, hogy bár sok mindenben nem értett egyet Dermerrel, sosem kételkedett hazafiságában, Netanjahu pedig megköszönte „a hatalmas segítséget, amit nekem, és Izrael államának nyújtottál. Biztos vagyok benne, hogy még sokat fogsz tudni tenni a jövőben.”
Dermer, aki korábban Izrael washingtoni nagyköveteként szolgált, politikai szerepben az elmúlt hónapokban éles kritikákkal szembesült, azt követően, hogy a miniszterelnök a túszalku tárgyalások korábbi vezetője, David Barnea kémfőnök helyére nevezte ki.
Politika – bírósági ügy a kinevezés megtagadásából
Daniel Levi rendőrfőkapitány, és Gali Baharav-Miara főügyész bírósági beadványban kérelmezik, hogy jogilag kötelezzék Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági minisztert Rinat Szaban főfelügyelői előléptetésének jóváhagyására.
A rendőrfőkapitány, és a főügyész bírálatot fogalmaztak meg Ben-Gvir ellen, amiért megakadályozta a Binjámin Netanjahu miniszterelnök korrupciós perében érintett rendőr előléptetését.
A rendőrség Nyomozó és Hírszerző Osztályának magas rangú tisztje Szaban felügyelő előléptetésének megakadályozása ellen a Jeruzsálemi Kerületi Bírósághoz benyújtott petícióval kapcsolatban benyújtott beadványában Levi arra figyelmeztetett, miszerint az eset „félelmet kelthet a bűnügyi nyomozásokban tanúskodó nyomozók körében.” Baharav-Miara pedig az előléptetés megtagadását illetően kijelenti, hogy „példátlan, és komoly aggályokat vet fel,” arra utalva, hogy a lépés „külső politikai megfontolásokból fakad.”
Szaban felügyelőnő tanúvallomása heves visszhangot váltott ki a Netanjahu-ügyek kapcsán, ezt követően pedig Ben-Gvir megvétózta előléptetését, annak ellenére, hogy elvégezte a szükséges képzéseket, és minden jóváhagyás mellette szólt. A döntés ellen jogi keresetet nyújtottak be.
A rendőrfőkapitány, és a főügyész válaszukban megerősítik, hogy Ben-Gvir eljárása „súlyosan sérti a rendőrség, és a nyomozási-hírszerzési osztály megfelelő működését,” továbbá kiemelve, miszerint az előléptetés visszavonására kizárólag a Netanjahu-perben tett tanúvallomása miatt került sor, ami „megfélemlítheti a rendőröket.” Végül megjegyezve azt is, hogy amennyiben Ben-Gvir figyelmen kívül hagyja a bíróság döntését, a rendőrfőkapitány ennek ellenére alezredesi rangra emeli Szaban felügyelőt.
Levi közleményben tisztázta álláspontját -„a tiszt bírósági keresetet nyújtott be, amelyben azt követeli, hogy a nemzetbiztonsági miniszter adja meg számára az alezredesi rangot, miután én erre javaslatot tettem. A bíróságnak adott válaszban több, az üggyel kapcsolatos kérdés is felmerült. Egyértelművé tettem, hogy a rendőrfőkapitány kizárólag a tényekre, és a folyamatokra reagál, és nem foglal állást erkölcsi vagy jogi kérdésekben. Ezeket a főügyész jogi álláspontjaként ismertettük.”
„A rendőrfőkapitánynak sem jogában, sem feladatkörében nem áll bírálni a felettes miniszter döntéseit, és tiszteletben tartja őt. Már korábban is kifejtette, hogy az ő, és a szervezet véleménye szerint a tiszt méltó az alezredesi rangra, és megfelel a kiválasztási kritériumoknak, de a döntési jogkör a miniszternél van. Az ügyet a tiszt a bíróság elé vitte, és az jogi úton fog eldőlni.”
A rendőrség Nyomozási és Hírszerzési osztályának vezetője, Boaz Balat vezérőrnagy júliusban kiküldött belső levélben szintén bírálta Ben-Gvirt, amiért megtagadta Szaban előléptetését.
„Nem engedhetjük meg, hogy bármilyen külső tényező befolyásolja vagy aláássa az osztály szakmai és független döntéshozatalát. Nem fogunk olyan helyzetet megengedni, amelyben nyomozók vagy tisztek szakmai munkájuk miatt szenvednek hátrányt vagy megfélemlítést, még akkor sem, ha közszereplőket érintenek.”
Szde Teiman-ügy: a bírák a felek közötti kompromisszumra várnak
A feszült társadalmi vonatkozásra utalva a Legfelsőbb Bíróság „nyomatékosan kérte” a Szde Teiman szivárogtatási ügyben indított petíciók szemben álló feleit, hogy jussanak kompromisszumos megállapodásra, arra vonatkozóan, hogy ki fogja felügyelni Jifat Tomer-Jerusalmi vezérőrnagy, volt katonai ügyész ellen indított büntetőeljárást.
Jáel Wilner bírónő lehetséges kompromisszumos megoldásként felvetette annak lehetőségét, hogy a petíció felei felhatalmaznák a bíróságot egy jelenleg is szolgáló, vagy már nyugdíjba vonult kerületi bíró, esetleg egy volt legfelsőbb bírósági bíró kinevezésére a vizsgálat felügyeletére. Avagy, másik lehetőségként az Izraeli Értékpapír-felügyeletet, vagy az Izraeli Versenyhivatalt ruháznák fel a vizsgálat lefolytatásával.
A meghallgatás során elhangzott kompromisszumra irányuló felhívás előrevetíti, hogy a bíróság nem fogja jóváhagyni a Járiv Levin igazságügyminiszter által támogatott Asher Kula bíró kinevezését, akit Levin a Legfelsőbb Bíróság megkerülésével próbált kinevezni a nyomozócsoport élére, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Baharav-Miara álláspontját sem fogja elismerni az államügyész kinevezésére.
A meghallgatás során a bírák jogi problémákat vetettek fel a bűnügyi nyomozás feletti végső döntéshozatalban részt vevő összes fél cselekedeteivel kapcsolatban. Ilymódon, határozottan kifogásolták Levin beavatkozását a nyomozási folyamatba, élesen megkérdőjelezve azon jogalapot, amely alapján ezt a lépést megtette. A bíróság, ugyanakkor azt is megállapította, hogy Baharav-Miara összeférhetetlenségbe került azáltal, hogy Amit Aiszman államügyészt nevezte ki maga helyett, aki szintén összeférhetetlenségbe kerülne, amennyiben elfogadná a megbízatást.
A bírák kifogásolták, hogy Levin az 1959-es közszolgálati törvény 23. záradékát használta fel Kula kinevezéséhez, Szteinitz bíró úgy vélte, hogy az igazságügyi miniszter döntése „minden bizonnyal beavatkozás” volt a büntető igazságszolgáltatási folyamatba, Wilner pedig felszólította Levin ügyvédjét, hogy mutasson be egyetlen példát is a záradék ilyen jellegű korábbi alkalmazására, amit ez utóbbi nem tett meg.
A két bíró ugyanakkor megkérdőjelezte Baharav-Miara jogosultságát Aiszman kinevezésére, hivatkozva arra, hogy a törvény nem rendelkezik ilyen jogosultságról, emellett hangsúlyozva azt is, amennyiben a főügyész összeférhetetlenségben áll a nyomozás felügyeletével kapcsolatban, akkor ebből következően az említett pozíció kinevezésével kapcsolatban is hasonlóan megállítható.
The post Al-Saraa szerint nincs napirenden az izraeli normalizáció, és politika first appeared on Új Kelet Live.