ujkeletlive
Újabb botrány – magasrangú rendőrtiszt kihallgatáson
A Rendőrség Belső Ellenőrzési Osztálya [Mahas] figyelmeztetés melletti kihallgatásra tegnap előállított egy magasrangú rendőrtisztet, akit hűtlenséggel, és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítanak.
A magasrangú (vezérőrnagy) tisztet dél körül vették őrizetbe, és a Mahas irodájában mintegy tíz órán keresztül hallgatták ki, majd végül kilenc napos távoltartási feltétellel – nem léphet be rendőrségi létesítményekbe, és nem tarthat kapcsolatot az ügyben érintettekkel, szabadon engedték. A gyanúsított tiszt érzékeny pozíciót tölt be a rendőrségen belül, és az elmúlt másfél évben két rendfokozattal lépett előre egyenesen vezérőrnaggyá.
Az ügyet előzetesen Amit Iszman államügyész elé terjesztették, aki engedélyezte a vizsgálatot.
A Mahas hivatalos közleménye szerint a magas rangú tiszt anélkül, hogy jelezte volna, olyan ügybe avatkozott be, amelyben összeférhetetlenség állt fenn, és különböző módokon próbálta befolyásolni az eset kezelését egységén belül. A Ynetnek nyilatkozó forrás szerint a tiszt tevékenységével egy hozzá közel álló üzletembernek segített egy érzékeny nyomozás során.
A gyanúsított tisztet a vizsgálat idejére felfüggesztik beosztásából, és eltávolítják egységéből. Helyére, Daniel Levi rendőrfőkapitány Eli Makmél ezredest, a JAHA (korrupció- és gazdasági bűnözés elleni egység) vezetőjét nevezte ki ideiglenes hatállyal.
Az ügy kapcsán további 30 rendőrtisztet köteleztek titoktartási nyilatkozat aláírására. A nyomozás további részleteire, és a gyanúsított nevére vonatkozóan sajtózárlatot rendeltek el.
Az este folyamán Levi rendőrfőkapitány rendkívüli ülést hívott össze. A KAN közszolgálati csatorna riportja szerint a gyanúsított tiszt közeli kapcsolatban áll Kobi Jáákobival, a Büntetés-végrehajtási Szolgálat vezetőjével, akivel még akkor került szoros munkakapcsolatba, amikor Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter biztonsági titkára volt. Jáákobi állítólag közbenjárt Ben-Gvirnél a tiszt gyors előléptetése érdekében.
Ugyanakkor a mai őrizetbe vétel, állítólag nem kapcsolódik ahhoz az ügyhöz, amely kapcsán Jáákobi meghallgatás utáni vádemelése várható, és nincs köze a volt katonai ügyész, Jifat Tomer-Jerusalmi vezérőrnagy vizsgálatához sem illetve más, a közelmúltban nagy visszhangot kiváltó ügyekhez, hanem egy különálló esethez, amelyben a tisztet összeférhetetlenség miatti beavatkozással gyanúsítják.
Diplomácia: a szaúdi védelmi paktum
Mohammed bin Szalmán [MBS] szaúdi trónörökös jövő heti fehér házi látogatása előtt javában zajlanak a tárgyalások a két ország közötti számos megállapodás, köztük egy magas szintű védelmi paktum véglegesítése érdekében, – jelentette az Axios forrásokra hivatkozva, hozzátéve, hogy ezen tárgyalások magukban foglalták Jared Kushner nem jelentett, hétvégi rijádi találkozóját a trónörökössel.
A küszöbön álló találkozó Donald Trump elnökkel az Ovális Irodában a szaúdi trónörökös első amerikai látogatása lesz Dzsamál Hasogdzsi 2018-as szaúdi konzulátuson, Isztambulban történt meggyilkolása óta, amelyet az amerikai hírszerzés szerint ő maga hagyott jóvá. Ugyanakkor, édesapja utódjaként hamarosan királlyá emelkedő 40 éves trónörökös hatalmának megerősítését jelentheti, mint az arab és muszlim világ vezetője.
Az Ovális Irodában aláírásra kerülő legfontosabb megállapodás az amerikai biztonsági garancia nyújtása Szaúd-Arábiának, ami hasonló keretek között történne, mint a közelmúltban létrejött Katari végrehajtási rendelet; mindkettő szépséghibája, hogy jogilag nem lenne kötelező érvényű védelmi szerződés, mivel egy ilyen formátumú megállapodáshoz a Szenátus ratifikálása elengedhetetlen. Így a Trump által jegyzett rendelet, egy következő elnök részéről könnyedén megsemmisíthető. Emellett, MBS egy hatalmas fegyvercsomag, köztük több tucat F-35-ös vadászgép beszerzését is meg akarja erősíteni, ami viszont reális tervnek tűnik, azt követően, hogy a szaúdi kérés már a Pentagon utolsó elfogadási fázisánál tart.
A fontos látogatás előkészítésére a trónörökös számos közeli bizalmasa érkezett Washingtonba, közöttük öccse, Khalid bin Szalmán herceg szaúdi védelmi miniszter, aki megbeszélést folytatott Marco Rubio külügyminiszterrel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, illetve Trump elnök megbízottjával Steve Witkoffal.
Megjegyzendő, hogy Trump májusi szaúd-arábiai látogatása során bejelentett nagyszabású fegyverüzlet nagy része még nem került végrehajtásra, ami miatt a szaúdiak csalódottak voltak, közölte az Axios szerint egy belső forrás.
Emellett, minden bizonnyal egy másik érzékeny téma is megvitatásra kerül, mint a gázai övezettel kapcsolatos további lépések, és az izraeli normalizáció, ami többszöri nekifutás után az október hetedikei Hamász támadások, és az utána kirobbant háború miatt végképp lekerült napirendiről.
Annak ellenére, hogy Trump szerint a felek közötti Ábrahám Egyezmény akár még az idén létrejöhet, egyelőre a tárgyalások újraindítása sem tűnik lehetségesnek, még akkor sem, ha a gázai háború kvázi a végső befejezéshez közelít.
Bin Szalmán nem hajlandó feladni a palesztin államhoz való ragaszkodását a normalizáció feltételeként, és bár Trump tanácsadói arra kérték Netanjahut, hogy gondolja át a Szaúd-Arábiával kötendő lehetséges békemegállapodás átfogó képét, és tegyen lépéseket a gázai békemegállapodás következő fázisainak végrehajtása érdekében, az izraeli miniszterelnök minden bizonnyal elfogja utasítani a szaúdi, és amerikai elvárásokat.
Washington megtörte a csendet az erősödő telepes erőszakkal kapcsolatban
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a telepesek súlyosbodó erőszakos fellépéseivel kapcsolatban elismerte, hogy „bizonyos aggodalmak” vannak arra vonatkozóan, hogy a területeken tapasztalható események aláássák a gázai tűzszünet fenntartására irányuló erőfeszítéseket.
„Természetesen aggodalomra ad okot, hogy a Ciszjordániában történt események átterjednek, és olyan hatást gyakorolnak, amely alááshatja a Gázában tett erőfeszítéseinket,” – nyilatkozta Rubio újságíróknak, majd hozzátette, hogy reményei szerint nem fog megtörténni a tűzszünet megtörése, majd hangsúlyozta Jichák Herzog elnök, és a hadsereg magas rangú parancsnokai elítélő nyilatkozatait a telepesek támadásai ellen.
Donald Trump januári hivatalba lépése után azonnal aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely véget vetett az egy évvel korábban Joe Biden akkori elnök által a szélsőséges telepesek, és szervezetek ellen bevezetett szankcióknak. Számos biztonsági figyelmeztetés ellenére az elmúlt hónapok alatt a Fehér Házban nem vettek tudomást a növekvő erőszakos cselekményekről, ahogyan Netanjahu, és kormánya sem tett semmilyen lépéseket megakadályozásuk érdekében; Rubio megjegyzései azonban úgy tűnik, hogy megtörik az eddigi hallgatást, és Trump elnök kormánya konkrétan véleményt nyilvánít a telepeserőszak kérdéséről.
Ami a gázai tűzszünetet illeti, Rubio optimizmusának adott hangot a Gázai Nemzetközi Stabilizációs Erő [ISF] felállításának esélyeit illetően, melynek jogi véglegesítése reményei szerint hamarosan az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtti szavazáson meg fog történni.
„Jól haladunk a határozat szövegével, és remélhetőleg hamarosan intézkedéseket is teszünk. Nem akarjuk elveszíteni a lendületet ebben az ügyben,” – nyilatkozta Rubio újságíróknak Kanadában egy G7-csúcstalálkozón.
„Ami a demilitarizációt illeti. Ez egy olyan kötelezettségvállalás, amelyet a Hamász tett. Ez egy olyan kötelezettségvállalás, amelyet minden partnerünk tett ebben a megállapodásban, és arra számítunk, hogy ezen országok nyomást gyakorolnak a Hamászra, hogy teljesítse ezt a kötelezettségvállalást,” – tette hozzá Rubio, majd hangsúlyozta, miszerint „a kérdés az, hogy ki fog ott állni a vonalon, és azon túl, hogy biztonságot nyújtson? Mert biztonságra lesz szükség, ha valóban el akarjuk árasztani Gázát segélyekkel, különösen abban a vörös övezetben, amely nincs Izrael ellenőrzése alatt. Ha valóban hatalmas fellendülést akarunk látni, nemcsak a humanitárius segélyek, hanem az újjáépítés terén is, akkor biztonságra lesz szükség, és az nem lehet a Hamász.”
Az ISF mozgásterére vonatkozóan, az újságírók azt kérdezték, hogy a Hamász által jelenleg ellenőrzött Sárga Vonal nyugati oldalán fognak működni, de Rubio hangsúlyozta, hogy a cél a Sárga Vonal megszüntetése, azaz Izrael kivonulása az egész övezetből, amennyiben a Hamász már nem ellenőrzi azt.
„Végül semmi sem kerülhet a Hamász ellenőrzése alá. Léteznie kell egy civil palesztin szervezetnek, amely Gázát irányítja, és a cél az, hogy ezt a szervezetet talpra állítsuk, kapacitást biztosítsunk számára, lehetővé tegyük képességeinek, és hitelességének növekedését, és végső soron ez fogja irányítani Gázát. Az izraeliek nem akarják kormányozni Gázát, mi sem akarjuk kormányozni Gázát, és egyetlen Közel-keleti ország sem akarja kormányozni Gázát. De időbe telik, mire kiépítik ezt a képességet, és addig is valakinek garantálnia kell a biztonságot,” – utalt Rubio az ISF-re.
The post Érzékeny ügy: magasrangú rendőrtisztet vett őrizetbe a belső ellenőrzési osztály, és a szaúdi trónörökös látogatása a Fehér Házban first appeared on Új Kelet Live.