ujkeletlive
Diplomáciai szégyen – palesztin állam, és egyéb extrák
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn szavaz Donald Trump amerikai elnök átfogó gázai tűzszüneti tervét jóváhagyó határozatról, amely várhatóan felhatalmaz egy nemzetközi stabilizációs erőt [ISF] a terv további végrehajtására, és a békefenntartásra, illetve váratlanul amerikai javaslatva tartalmaz egy külön passzust a palesztin állam megalakítására.
Az amerikai kormány által a Gázai övezet stabilizálása érdekében felállítandó többnemzetiségű erőkről szóló javaslattervezet a következőket állítja – „amint a Palesztin Hatóság reformtervét végrehajtják […], megteremtődhetnek a feltételek egy hiteles úthoz az önrendelkezéshez és egy palesztin állam létezéséhez. Az Egyesült Államok párbeszédet fog folytatni Izrael és a palesztinok között, hogy megállapodjanak egy békés és virágzó együttélés politikai horizontjában.”
Az úgynevezett 20 pontos átfogó terv végrehajtása érdekében Katar, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Indonézia, Pakisztán, Jordánia, és Törökország nyilatkozatban fejezte ki támogatását, hangsúlyozván -„ez egy őszinte erőfeszítés, és a Terv életképes utat biztosít a békéhez és stabilitáshoz, nemcsak az izraeliek, és a palesztinok között, hanem az egész régió számára. Várakozással tekintünk a határozat gyors elfogadása elé.”
A palesztin állam elismerésére irányul erőfeszítéseket ezidáig elutasító Trumpnak a határozattervezetbe iktatott korábbival ellentétes nézetei nyilvánvaló jelzés a héten – egy nappal a BT szavazás után a Fehér Házba látogató Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös felé. Az elnök arra számít, hogy bin Szalmán beéri majd egy semmilyen kötelezettséggel nem járó BT. határozattal, és bejelenti a diplomáciai kapcsolat létesítésére irányuló tárgyalások megkezdését.
A trónörökös Ovális Irodába való érkezése előtt, miközben javában zajlanak a tárgyalások amerikai, és szaúdi magasrangú megbízottak között számos megállapodás, köztük egy magas szintű védelmi paktum véglegesítése érdekében, az izraeli médiában ellentmondásos nyilatkozatok jelentek meg a szaúdi trónörökös állítólagos lemondásáról a kétállami megoldás feltételét illetően, jelentős F35-ös lopakodók akvizíciójáért cserébe.
Bin Szalmán egyelőre nem tett olyan nyilatkozatokat, hogy hajlandó lenne eltekinteni a vörös vonalnak nevezett palesztin állam kikötéséről, Izraelben azonban azt beszélik, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy nem gördít akadályokat a vadászgép flotta akvizíciója elé, cserébe a trónörökös ejti a kétállami megoldást, következésképpen a kormányfő ezért is hallgat a hétfői ENSZ BT határozattal kapcsolatban.
A szombat kimenetele után Netanjahu radikális partnerei, mint Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter, és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter támadták a várható BT határozatot, másrészt szakmai biztonsági vezetők Izrael régióbeli minőségi katonai fölényének könnyed feladását bírálták, ami a jövőben kiszolgáltatottá tenné az izraeli hadsereget.
Szmotrich, és Ben-Gvir arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy tegyen egyértelmű nyilatkozatot arról, hogy Izrael soha nem fogja elfogadni egy palesztin állam létrehozását, azzal vádolva Netanjahut, hogy nem reagált eléggé határozottan azt követően, amikor a közelmúltban Franciaország, és Szaúd-Arábia javaslatára több ország egyoldalúan elismerte a palesztin államot.
A pénzügyminiszter szerint Netanjahu hallgatása diplomáciai szégyen.
„Két hónappal ezelőtt, közvetlenül azután, hogy több ország bejelentette a palesztin állam egyoldalú elismerését, ön elkötelezte magát amellett, hogy határozottan reagál a kérdésre, amint visszatér az Egyesült Államokból. Azóta – mint említettem, két hónap telt el, ezalatt ön a hallgatást, és a diplomáciai szégyent választotta. A jelenleg tapasztalható romlás ezen a téren veszélyes, és az ön felelőssége hallgatása miatt. Fogalmazzon meg azonnal egy megfelelő, és határozott választ, amely világossá teszi az egész világ számára, hogy palesztin állam soha nem fog létrejönni hazánk területén,” – írja Becalel Szmotrich a közösségi médiában.
Ben-Gvir külön nyilatkozatban állítja, hogy „palesztin nép” nem létezik, és „semmiképpen sem érdemelnek jutalmat a terrorért, gyilkosságokért, és atrocitásokért, amelyeket mindenhol, különösen Gázából, ahol önrendelkezést kaptak, elkövettek.”
„Az egyetlen valódi megoldás Gázában az önkéntes kivándorlás ösztönzése, és semmiképpen sem egy terrorért járó jutalomállam, amely a további terrorizmus bázisául szolgálna,” – állítja az Ocma-vezér, ismételten azzal fenyegetőzve, hogy pártja „nem lesz része olyan kormánynak, amely ehhez hozzájárul. Felszólítom a miniszterelnököt, hogy tegye világossá: Izrael Állam semmilyen formában nem fogja engedni egy palesztin állam létrehozását.”
A telepes érdekeket képviselő Jesa Tanács szintén élesen bírálta a palesztin állam megalakulásának összekapcsolását a Szaúd-Arábiával folytatott diplomáciai tárgyalásokkal. Az ernyőszervezet azzal vádolta a kormányt, hogy gyakorlatilag elfogadta a kétállami megoldást cserébe a rijádi kapcsolatok normalizálásáért, megjegyezve, hogy a közelmúltbeli európai elismerések utáni hallgatás lehetővé teszi annak de facto létrehozását.
A Noam egyszemélyes frakció, jelenleg az ellenzék soraiban ülő képviselője Avi Maoz nyíltan kritikát fogalmazott meg Trump ellen, amit a többi kormány, vagy Jesa-tag óvatosan elkerült, arra utalva, hogy az elnök „palesztin terrorállamot épít Júdeában, és Szamáriában.”
Továbbá, Maoz azt állítja, hogy Netanjahu „teljesen jobboldali kormánya” azon dolgozik, hogy megakadályozza az egész Ciszjordánia annektálására irányuló törvényjavaslatának előrehaladását, amely nemrég a miniszterelnök ellenkezését figyelmen kívül hagyva előzetes olvasatban napirendre került a Kneszetben. A szavazást Netanjahu kormányzó Likud frakciójának minden tagja bojkottálta, kivéve a korábban a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága éléről menesztett Juli Edelsteint, így a tervezet átcsúszott a plénum előtt, újabb feszültséget okozva a Trump-adminisztrációval.
Szaúdi normalizáció – miért igen, ha nem?
Izrael nem ellenzi, hogy az Egyesült Államok F-35-ös vadászgépeket adjon el Szaúd-Arábiának, de azt szeretné, ha a normalizáció feltételéhez lenne kötve, – jelentette az Axios két izraeli politikai forrásra hivatkozva.
Donald Trump elnök múlt hónapban telefonon beszélt Mohamed bin Szalmán (MBS) szaúdi trónörökössel, és állítólag leszögezte, hogy a gázai háború befejezésével egyúttal a szaúdi-izraeli normalizációra is számít, majd pénteken az Air Force One fedélzetén megerősítette újságíróknak, miszerint az F35-ös vadászgépek eladásán kívül, meg fogja vitatni a normalizáció lehetőségét.
„Remélem, hogy Szaúd-Arábia hamarosan aláírja az Ábrahám Egyezményt,”- tette hozzá, miután izraeli politikai források úgy vélekednek, hogy Netanjahu nem ellenzi az üzletet, a két ország közötti diplomatáciai kapcsolatok felvételéért cserébe, megjegyezve azt is, hogy ellenkező esetben az F35-ös akvizíció „hiba és kontraproduktív” lenne.
Izrael minőségi katonai fölényének (QME) fenntartása a régióban számos republikánus és demokrata kormányzat között az elmúlt évtizedek során létrejött és azóta is fennálló megállapodások alapján, amelyet a Kongresszus 2008-ban hivatalosan is törvénybe iktatott.
A 2020-as Ábrahám Egyezmény részeként Izrael beleegyezett, hogy az Egyesült Államok F35-ös vadászgépeket szállítson az Egyesült Arab Emírségeknek, számos biztonsági garancia mellett. A megállapodás azonban nem valósult meg a Biden-kormányzat azon követelése miatt, hogy korlátozzák a repülőgépek használatát. A szaúdiak részére való értékesítésre vonatkozóan, Izrael valószínűleg hasonló biztonsági garanciákat kérne az Egyesült Államoktól, hangsúlyozva azon aggodalmakat, hogy Szaúd-Arábia sokkal közelebb van Izraelhez, mint az Egyesült Arab Emírségek, nem beszélve a kínai illetve orosz technológiai kémkedés lehetőségéről.
Emellett, az Axiosnak nyilatkozó izraeli források azt is megjegyezték, hogy reményeik szerint Trump nyomást gyakorol majd MBS-re, hogy enyhítse követeléseit a palesztin államra vonatkozóan, így utat nyitva a közvetlen tárgyalásoknak az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Izrael között egy lehetséges békemegállapodásról.
„A szaúdiaknak meg kell változtatniuk a hozzáállásukat a (fehér házi) látogatás során. Fontos, hogy a Trump-MBS találkozó egyértelmű útitervhez vezessen a normalizáció felé,” – idézi az Axios a jeruzsálemi politikai forrást.
A KAN közszolgálati csatorna tegnap este viszont hasonló politikai hátterű nyilatkozatra hivatkozva, arról számolt be, hogy a napokban a kormányból kilépett Ron Dermer volt stratégiaügyi miniszter elutasította a tervezett 48 lopakodó vadászgép eladását Rijádnak. Továbbá, a KAN úgy tudja, hogy Izraelben egyelőre nem tartják relevánsnak a vadászgépflotta akvizícióját, mindaddig amíg nem születik döntés a fehér házi találkozón.
A Ynetnek nyilatkozó jogászok, és szakértők viszont úgy vélik, hogy a tervezett értékesítés sérti az amerikai törvényeket, amelyek Izrael minőségi katonai fölényét biztosítják, bírálva Netanjahu azon terveit, hogy a koalíció egybentartására – hogy ne kelljen elismernie a kétállami megoldást, hajlandó lenne feladni Izrael egyedülálló katonai fölényét.
A hírportál Netanjahu egyik forrását idézi – „kész most lemondani a légierő minőségi fölényének jelentős részéről is, csak hogy elérje a normalizációt anélkül, hogy bármit is mondania kellene a kétállami megoldásról.” Ezzel szemben egy magas rangú katonai forrás ekként fogalmazott – „ezt nem lehet másként nevezni, mint súlyos csapás az Izraeli Védelmi Erőkre. A kormány ismét kész mindent feladni, ahogy a túszok ügyében is kész volt feladni rendkívül fontos ütőkártyákat, csak hogy ne kelljen bevonni a Palesztin Hatóságot. Készek feladni az állam biztonságát is, csak hogy ne kelljen (szavazó) bázisukat elszomorítani a palesztin államra tett ígéretekkel,”- utalva arra, hogy Netanjahu a szaúdi normalizációra alapozná kampányát a következő választásokon.
A szaúdi normalizáció korábban is a kétállami megoldás feltételén bukott el, a Szimchát Tóra-i támadások, és azt követően kirobbant gázai háború hátterében MBS visszalépett a tárgyalásoktól jóval szigorúbb feltételekhez követve újrafelvételüket. Trump viszont úgy gondolja, hogy míg Netanjahu állítólag kész beleegyezni akár 50 darab legfejlettebb változatú F35-ös vadászgép eladásába, cserébe a szaúdiak lemondanának az izraeli kötelezettségvállalásról a kétállami megoldást illetően.
A Ynetnek nyilatkozó magasrangú védelmi forrás úgy véli, hogy „ellentétben a Miniszterelnöki Hivatalból kiszivárgó üzenetekkel, amelyek próbálják kifehéríteni ezt az üzletet, a veszély nem a normalizációban van. Akkor sincs komoly kockázat, ha nem lesz normalizáció – a jelenlegi szaúdi vezetés nem fog háborút indítani Izrael ellen. De mi történik, ha egyszer egy másik rezsim kerül hatalomra?” – mondta, majd hozzátette -„az esemény nem egyedülálló – újabb példája az izraeli nemzetbiztonság amerikai államosításának. Teljesen az ő kezükben vagyunk: azon múlik, ők akarják-e, hogy reagáljunk vagy sem, harcoljunk vagy sem. Így pedig Netanjahunak valójában nincs beleszólása az ő fegyverüzleteikbe, még akkor sem, ha azok közvetlenül ártanak nekünk – de a lényeg, hogy van egy levél Trumptól, amelyben kegyelmet kér.”
Majd így folytatta:
„Ez az esemény nem egyedülálló – újabb példája az izraeli nemzetbiztonság amerikai államosításának. Teljesen az ő kezükben vagyunk: azon múlik, ők akarják-e, hogy reagáljunk vagy sem, harcoljunk vagy sem. Így pedig Netanjahunak valójában nincs beleszólása az ő fegyverüzleteikbe, még akkor sem, ha azok közvetlenül ártanak nekünk – de a lényeg, hogy van egy levél Trumptól, amelyben kegyelmet kér.”
The post Szaúdi normalizáció, palesztin állam és az F35-ösök – miért igen, ha nem? first appeared on Új Kelet Live.