Magyarországon a tüdőrák előfordulása a férfiaknál csökken, a nőknél lényegében változatlan, miközben a kezelési eredmények javultak. Évente nagyjából 7–8 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak, a betegség leggyakrabban a 60–69 éves nőket és a 70–79 éves férfiakat érinti. A kezelési eredmények lassan, de javulnak, ebben a nők állnak valamivel jobban. Ennek ellenére a tüdőrák okozta halálozás hazánkban továbbra is a vezető daganatos halálok mindkét nem
esetében.
A tüdőráknak két fő típusa van: a kissejtes tüdőrák, amely gyorsan terjed és agresszívabb lefolyású, valamint a nem-kissejtes tüdőrák, amely lassabban növekszik, az esetek nagy részét ez teszi ki. A korai, műthető nem-kissejtes tüdőrákban egy hazai elemzés szerint egyre több beteg kap műtét utáni kezelést (ezek aránya 47%-ról 67%-ra nőtt 2013-ról 2022-re). Amint arról egy szakmai sajtótájékoztatón szó volt, ahhoz, hogy a fenti statisztikák tovább javulhassanak, megfelelő diagnosztikai eszközökre és olyan szűrőprogramokra van szükség, amelyek a veszélyeztetett népességet magas arányban tudják bevonni.
Dr. Kerpel-Fronius Anna
„A hagyományos tüdőröntgen (mellkasröntgen) elsősorban fertőzések és egyéb tüdőbetegségek kiszűrésére alkalmas, de a korai tüdődaganatok jelentős részét nem mutatja ki megbízhatóan. A tüdőrákszűrésre nem a röntgen, hanem az alacsony dózisú komputertomográfia (LDCT) a hatékony diagnosztikai eszköz: nagyobb felbontással dolgozik, már néhány milliméteres elváltozásokat is észlel, nemzetközi vizsgálatokban alkalmazva kimutathatóan csökkentette a tüdőrák miatti halálozást a magas kockázatú csoportokban” – mondta Dr. Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi
Pulmonológiai Intézet főigazgató helyettese, diagnosztikáért felelős igazgatója.
Dr. Kerpel-Fronius Anna arra is rámutatott, hogy Magyarországon a HUNCHEST program 2013-as indulása óta szintén többször igazolták az alacsony dózisú CT-vel (LDCT) végzett tüdőrák-szűrés jelentőségét. A legfontosabb eredmény, hogy a HUNCHEST II-ben a szűréssel felfedezett tüdőrákos megbetegedéseknél a nem műthető, előrehaladott esetek aránya csak kb. 20% volt, szemben a tünetek alapján, szűrés nélkül diagnosztizált, azonos korcsoportú és dohányzási profilú betegek körében mért kb. 70%-os aránnyal.
Dr. Bogos Krisztina
A HUNCHEST program harmadik fázisa jelenleg is tart, ez mára háziorvosokkal együttműködve a célzott, rizikócsoporton alapuló meghívást és az szűrési betegutat teszteli, hogy országos, kockázatalapú LDCT-program készülhessen elő.
Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója szerint a tüdőrák túlélését egyszerre javítja a korai felismerés és a korszerű onkológiai ellátás. „Európai adatok igazolják, hogy az I–II. stádiumban végzett műtéthez társul a legalacsonyabb halálozási kockázat, az operált betegek 5 éves relatív túlélése közelít a 60 százalékhoz. Ezzel párhuzamosan a valós klinikai gyakorlatban az áttétes, késői stádiumú nem‑kissejtes tüdőrák túlélése is érdemben javult, bár az életkilátások számottevően jobbak korán felfedezett, műthető esetekben.