ujkeletlive
A Legfelsőbb Bíróság közbelép
A Legfelsőbb Bíróság tegnap feltételes végzést intézett a kormány felé, miszerint a Binjámin Netanjahu miniszterelnök vezette koalíciónak legkésőbb 45 napon belül meg kell indokolnia, miért nem tesz lépéseket a Szimchát Tóra-i mészárlásokat kivizsgáló állami vizsgálóbizottság felállítására.
„A Bíróság feltételes végzés kibocsátását rendeli el, amely kötelezi a válaszadókat, hogy adjanak magyarázatot arra, miért nem jár el Izrael kormánya a Vizsgálóbizottságokról szóló törvény 1. szakasza szerinti hatáskörében, és miért nem rendeli el egy olyan állami vizsgálóbizottság felállítását, amely függetlenül, szakmailag, és pártatlanul vizsgálja ki az események összességét a 2023. október 7-i támadással kapcsolatban,” – áll a bírák közleményében, hozzátéve, hogy a kormánynak 2026. január 4-ig kell benyújtania dokumentumokkal alátámasztott indoklását.
A Legfelsőbb Bíróság azt követően lépett közbe, hogy több mint két év halogatás után Netanjahu a törvény által előírt állami helyett, politikai vizsgálóbizottság megalakítását jelentette be. A nyilvánvaló összeférhetetlenség árnyékában létrehozott, úgynevezett „különleges miniszteri bizottság” fogja meghatározni a koalíció saját érintettségét vizsgáló bizottság mandátumát, élén Járiv Levin (Likud) igazságügyi miniszter, és tagjai Becalel Szmotrich, Itamar Ben-Gvir, Ze’ev Elkin, Avi Dichter, Gila Gamliel, Orit Sztruck, Amichai Eliyahu és Amichai Shikli, azon kormány miniszterei – Elkin kivételével, akik az október hetedikei mészárlások idején magasrangú politikai tisztségeket töltöttek be.
A kormány szerint az ilymódon létrehozott bizottság „független,” és teljes körű vizsgálati jogkörrel rendelkezik majd, összetételét pedig úgy alakítják ki, hogy „a lehető legszélesebb társadalmi konszenzust” élvezze, bár ennek mikéntje nem került nyilvánosságra.
Továbbá, a miniszteri bizottság jogosult a vizsgálóbizottság tagjai, illetve mandátumának megfogalmazására, miközben ajánlásaikat 45 napon belül kell a kormány elé terjeszteniük. A miniszterelnök döntését a széleskörű társadalmi nyomás, és annak ellenére hozta meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság bírái megállapították, miszerint „nincs valódi vita magáról az állami, széles vizsgálati jogkörrel rendelkező bizottság felállításának szükségességéről,” amelyet a törvény értelmében a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevez ki.
Ultraortodoxok sorozása, vagy kibújása
Saját kormányzó pártján belüli fokozódó ellenállás ellenére, Binjámin Netanjahu miniszterelnök előrehozott választások helyett, inkább a sorkatonai szolgálatról szóló vitatott törvény előmozdítását támogatja, akár saját szavazói elfordulása árán is.
A törvényt tárgyaló Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága éléről menesztett Juli Edelsteint (Likud) váltó Boáz Biszmut (Likud) nevével fémjelzett, az ultraortodox sorkatonai szolgálat alóli kvázi kibújást törvénybe foglaló tervezet várható megszavazása a plénum előtt a jelenleg is szolgáló tartalékosok, és általában a választók körében dühös ellenállást váltott ki.
Netanjahu a törvényt minél előbb szavazásra bocsátaná, abban a reményben, hogy az érintett katonák, illetve a köznép hamar túllép a botrányon, miközben a jelenleg az ellenzék soraiban ülő háredi frakciók visszatérnek a kormányba, az előrehozott választások pedig elkerülhetőek.
Igen, de – az úgynevezett sorozási törvény megszavazása egyáltalán nem garantált, és még a koalíció vallásos cionista, és Likud frakcióján belül is vannak, akik elutasítják.
Legfőbb ellenzői
Jichák Goldknopf, a Jahadut HaTora askenázi szövetség Agudat Jiszráel ága elvileg ellene szavaz, hivatkozva a szankciókra, és büntetésekre a célok el nem érése esetén, bár ezek utóbbi korlátozások csak elméletileg fogalmazódnak meg, végrehajtásukat a kormány sosem fogja kezdeményezni.
Emellett, a háredi szélsőséges vallási vezetők, akik teljes mentességet követelnek mindenki számára, aki nem akar bevonulni, szintén ellenzik a javaslatot, azt állítva, hogy a kompromisszumok újabb kompromisszumokhoz vezetnek, és a Tórát tanulók végül beleegyeznek a katonai szolgálatba.
A szefárd Sász nem akart szavazáshoz folyamodni, amíg a részletek nincsenek lezárva, és ha nem biztos a törvény elfogadása.
Az ultraortodox litván ág vezetője Rav Dov Landau (Degel Hatora) azonban váratlanul engedélyezte a párt Kneszet-tagjainak, hogy előrehaladjanak a Biszmut-féle törvénnyel, egyelőre azonban csak a bizottsági tárgyalásig, ami korántsem jelenti a plénum előtt történő végső jóváhagyást, miközben számos további feltételt is közbe akarnak iktatni.
Amennyiben a törvény nem megy át az ultraortodox frakciók maguk alatt vágják a fát, mivel hozzájárultak egy olyan javaslat szavazásához, amelyet saját vallási vezetőik is kompromisszumosnak, és puhának tartanak, másrészt bukás esetén a jesivákban tanulók státuszának rendezése ismét kudarcba fulladhat.
A miniszterelnök várható lépése, és a litván vallási vezetők részbeni hozzájárulása közepette a tartalékosok petíciót nyújtottak be, miután a Legfelsőbb Bíróság tegnap ismét közbelépett, és úgy határozott, hogy a kormánynak haladéktalanul büntetőjogi intézkedéseket kell végrehajtania a dezertőr ultraortodoxokkal szemben.
A bíróság azt is elrendelte, hogy az állam 45 napon belül dolgozzon ki gazdasági és polgári szankciókat, és figyelmeztette a kormányt, hogy a továbbiakban sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthat juttatásokat a katonai szolgálatot elkerülő jesiva-diákoknak.
A bizonytalan siker ellenére, az ultraortodox frakciók választóik megnyugtatására hajlandóak kétes szavazásra bocsátani a törvényt, ahogyan Netanjahu is vállalná a kockázatot, annak érdekében, hogy megakadályozza az előrehozott választásokat, saját szavazói ellenállása árán is.
Diplomácia – lesz izraeli kompenzáció a szaúdi F35-ös vadászgépek eladása miatt, a normalizáció azonban nem feltétele az akvizíciónak
Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös fehér házi látogatása során Donald Trump nem tagadta, hogy a Rijádnak engedélyezett F35-ös vadászgépek eladása hatással lesz Izrael régióbeli minőségi katonai fölényére.
Az említett izraeli katonai fölény biztosítása amerikai törvényben meghatározott kötelezettségére utalva, a 12-es csatorna riportere, Barak Ravidnak nyilatkozó magasrangú fehér házi forrása azt ígéri, miszerint – „nem fogjuk megszegni a vállalást,” azaz a Trump-kormány egyeztetéseket folytat Izraellel annak érdekében, hogy „kiegyensúlyozott” megállapodást érjenek el.
A Fehér Házban világosan hallották az Izraelből érkező aggodalmas üzeneteket az F35-ös akvizícióval kapcsolatban, és megpróbálnak olyan köztes megoldást találni, amely lehetővé teszi az üzlet végrehajtását, miközben egyetértésre jutnak Izraellel – állítják amerikai tisztviselők.
Izrael minőségi fölényének fenntartása évtizedek óta része a republikánus és demokrata kormányok közötti megállapodásoknak, ilymódon a Kongresszus 2008-ban törvényben rögzítette az Egyesült Államok kötelezettségét a hadsereg minőségi előnyének fenntartására. Ezidáig a régióban Izraelen kívül más ország nem is rendelkezhetett Martin Lockheed lopakodó vadászgépekkel, főleg nem olyan, amely formálisan el sem ismeri a zsidó államot. A csatornának nyilatkozó amerikai forrás úgy véli, miszerint az F35-ös üzlet megkötéséig még számos akadály áll előttük, és még sok év telik el, mire az első vadászgép Szaúd-Arábiába érkezik, így Izraelnek bőven van ideje arra, hogy az Egyesült Államokkal tárgyaljon a kompenzációt illetően.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala felől érkező hírek szerint, a miniszterelnök elvileg nem ellenezte a szaúdi üzletet, de azt a normalizáció általa vezetett folyamatához kötötte. Trump azonban az F35-ös vadászgép-flotta eladását az izraeli normalizációs tárgyalások elkezdése feltételéhez nem kötötte, és a homályosan beígért biztonsági kompenzáció, amennyiben enyhíti is a szaúdiak katonai erejének növelését, egyértelműen nem biztosítja Izrael régióbeli egyedülálló katonai fölényét.
Az izraeli követeléssel ellentétben Trump azonban nem hajlandó semmiféle kapcsolatot, összekötését, vagy feltétel teremtését az F35-ös szaúdi üzlet, és az izraeli normalizációs folyamat között, amit a csatorna riporterének nyilatkozó szaúdi tisztviselők szintén megerősítettek. A néhány éven belül valószínűleg megvalósuló Martin Lockheed flotta szaúdi szállítása árnyékában, amellett, hogy Izrael katonai fölénye lefokozódik, Jeruzsálem elveszti az egyetlen nyomásgyakorlási lehetőségét Rijádban a két ország közötti diplomatáciai kapcsolatok felvételére vonatkozóan.
Eközben, Katar és Törökország mindenütt
Ahogyan a múlt hónapban létrejött gázai átfogó béketerv, és első lépéseként az összes túsz elengedését biztosító tűzszüneti megállapodás létrejötte körül érzékelhető erőteljes török befolyás, hasonlóan a szíriai jelenlét, és az izraeli kormány bármilyen szintű tagadása ellenére is valószínűsíthető gázai török hatás egyértelmű jele a Donald Trump elnök által többször is hangoztatott erősödő ankarai kapcsolatnak, hátterében pedig az „Erdogan a barátom” jelenség hangsúlyozásának.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az elmúlt években meredeken ingadozó izraeli kapcsolatai, különös tekintettel a Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel vívott erős narratívák árnyékából előlépve, és kihasználva az október hetedikei Hamász támadások nyomán kialakult háborús törékeny helyzetet, Trump elnök jobbkezeként erős befolyást gyakorol a régióban átalakuló hatalommegosztás terén.
Egyik jeleként Törökország 2012 óta először nevezett ki nagykövetet Szíriába, egy évvel azt követően, hogy az Aszad-rezsim bukása után Ahmed al-Saraa elnök vezetésével új kormány vette át a hatalmat.
A török média szerint a diplomáciai lépés jelentős mérföldkő Ankara azon törekvései során, hogy több mint egy évtizedes megszakítás után teljes együttműködésben hatást gyakoroljon az új szíriai vezetésre. A diplomáciai kapcsolatok helyreállításának első lépése 2024. december 12-én történt, amikor Burhan Koruoğlu felelős megbízottat nevezte ki Erdogan a folyamatok továbbvitele érdekében. Az új nagykövet – Nuh Jilmaz (volt külügyminiszter helyettes), kinevezése hangsúlyozza, hogy Ankara kiemelt jelentőséget tulajdonít Szíria stabilitásának. Megjegyzendő, hogy Jilmaz korábban különböző tisztségeket látott el a Nemzeti Hírszerző Szervezetnél, vezette a Külügyminisztérium Stratégiai Kutatóközpontját, és a külügyminiszter vezető tanácsadójaként is szolgált.
Visszatérve Trump és a török elnök felfelé ívelő kapcsolatára, az amerikai elnök a gázai rendezésen kívül, igényt tart Erdogan erőfeszítéseire az orosz-ukran háború lezárására irányuló próbálkozások kapcsán is.
Az Axiosnak nyilatkozó két, közvetlenül érintett forrás szerint Katar és Törökország is részt vesz Trump új 28 pontos tervének kidolgozásában, és az amerikai közvetítési erőfeszítések támogatásában az orosz-ukrán háború rendezését illetően.
„A katari és török közvetítés segített a gázai háború lezárásában, és segíthet az ukrajnai háború lezárásában is,” – idézi az Axios az egyik forrást.
Emellett, Trump különmegbízottja Steve Witkoff szerdán háromoldalú találkozót tervezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és Hakan Fidan török külügyminiszterrel Ankarában, ami végül halasztásra került, mivel Zelenszkij váratlanul visszalépett.
Az Axios úgy tudja, hogy a múlt hétvégén magas rangú katari tisztviselő is részt vett Witkoff és Zelenszkij nemzetbiztonsági tanácsadója, Rusztem Umerov közötti tárgyalásokon, ahol állítólag számos megállapodás született Trump legújabb rendezési tervére vonatkozóan, amit a kijevi vezetés utólag tagadott.
A legújabb 28 pontos Trump-terv Oroszországnak teljes de facto ellenőrzést biztosít Luhanszk és Donyeck (Donbász) felett, annak ellenére, hogy Ukrajna továbbra is a terület mintegy 14,5%-át ellenőrzi (Hadtudományi Intézet). Továbbá, Donbász azon területei, ahonnan Ukrajna kivonulna, demilitarizált övezetnek minősülnének, ahol Oroszország nem tudna csapatokat állomásoztatni. Emellett, két másik háború sújtotta régióban, Herszonban és Zaporizsjában a jelenlegi ellenőrzési vonalak nagy részét befagyasztanák, Oroszország pedig (a tárgyalások függvényében) visszaadna bizonyos területeket. Továbbá, az Egyesült Államok védelmi garanciát vállalna, bár az nem tisztázott, hogy az orosz agresszió elleni védekezésre vonatkozó ígéreten túl mit is jelentene mindez.
A Trump-terv szerint az Egyesült Államok, és más országok elismernék a Krímet, és a Donbászt jogszerűen orosz területként, amit Ukrajnától nem várnának el.
Ukrán szemszögből a tárgyalások két legkényesebb kérdése eddig az volt, hogy ki fogja ellenőrizni a területet a háború befejezése után, és mi biztosítja, hogy Oroszország nem fogja újraindítani a háborút egy későbbi időpontban.
The post Politikai rulett – sorozási törvény, a 7/10 vizsgálóbizottság; és mindenhol Erdogan first appeared on Új Kelet Live.