Ezzel mi vagyunk a második legkevesebbet fektcsekkelő nemzet az EU-ban. Az Eurobarometer friss felméréséből az is kiderül, mit tartanak a magyarok nagyobb problémának: a külföldi dezinformációt vagy azt, hogy egyre kevesebb független forrásból lehet tájékozódni.
A magyarok 41 százaléka saját bevallása szerint sosem ellenőrzi az információt, amivel az online platformokon, például a Facebookon és a YouTube-on találkozik – derül ki egy az Európai Bizottság megrendelésére készült, frissen publikált összeurópai közvélemény-kutatásból.
Ezzel szemben mindössze tízből egy magyar, a válaszadók 9 százaléka mondta azt, hogy nagyon gyakran ellenőrzi az online információkat.
Csak Portugália ért el egy hajszálnyival még rosszabb eredményt, ott a megkérdezettek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sosem ellenőrzi az online platformokon szembejövő tartalmakat.
A lista másik végén Svédországot találjuk: a svédek 35 százaléka mondta, hogy nagyon gyakran nyúl az online tényellenőrzés eszközéhez, és csak 6 százalékuk válaszolta azt, hogy sosem ellenőrzi, amit az online platformokon lát vagy olvas.
Az Eurobarometer felmérése még májusban készült tagállamonként ezer fő megkérdezésével, de csak a múlt héten publikálták, azzal párhuzamosan, hogy a Bizottság kiadta az Európai Demokráciapajzsról és az EU civil társadalmi stratégiájáról szóló közleményeit. Ennek megfelelően a kérdések főként a demokráciára leselkedő veszélyeket, a külföldi befolyásolást és a dezinformációt, illetve a civil társadalom és a média szerepét érintették.
Bár az információ ellenőrzésében az EU sereghajtói között vagyunk, pozitívabb eredmény, hogy a magyarok fele (52 százalék) azt mondta, hogy soha nem oszt meg nem megbízható forrásból származó információt. Ez nagyjából az uniós átlagnak (48 százalék) megfelelő arány.
A felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok a külföldi beavatkozási kísérleteknél nagyobb problémának látják, hogy egyre kevesebb lehetőségük van független és megbízható forrásból tájékozódni.
Az egyik kérdésnél a válaszadóknak hét probléma közül kellett kiválasztaniuk azt a hármat, ami szerintük a legnagyobb kihívást jelenti a demokráciára. Magyarországon a megkérdezettek 42 százaléka sorolta a legfontosabb problémák közé, hogy egyre kevesebb lehetőség van független és megbízható médiumokból tájékozódni, míg 30 százalék említette a külföldi információmanipulációt és beavatkozást, illetve külföldi dezniformációt a demokrácia fő kihívásai között.
Az európai átlag éppen fordított: nagyjából tízből négy európai (42 százalék) sorolja a fő problémák közé a külföldi beavatkozást, és tízből három (27 százalék) a megbízható információforrások hiányát.
Ezzel együtt, amikor nem más problémákhoz viszonyítva, hanem önmagában kérdeztek rá arra, hogy az emberek aggódnak-e amiatt, hogy külföldi országok befolyásolhatják a választásokat Európában, a magyarok háromnegyede igennel válaszolt, ami Spanyolországgal és Olaszországgal holtversenyben a legmagasabb arány.
A magyarok egyébként a választásokra vonatkozó összes kérdésnél szkeptikusak voltak. A válaszadók 79 százaléka aggódott amiatt, hogy a választási eredményt manipulálhatják, ami a második legmagasabb arány Európában. 82 százaléknyi magyar pedig amiatt aggódott, hogy a választókra nyomást gyakorolhatnak; ez a legmagasabb szám az EU-s országok között.
Érdekes eredményeket hozott az a kérdés is, ami azt vizsgálta, mit gondolnak a válaszadók a professzionális média szerepéről.
Magyarországon csak minden hatodik ember (a válaszadók 16 százaléka) mondta azt, hogy a professzionális média pozitív szerepet játszik a társadalomban, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. Minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy a professzionális média nem megbízható információforrás. Ez közel van a 23 százalékos uniós átlaghoz. A magyarok több mint fele (54 százalék) a semleges opciót választotta, ami szerint a média a fogyasztók szempontjából ugyanolyan termék, mint a többi.