Avi/ujkelet.live
A háború 780. napja: Herci Halevi volt vezérkari főnök október 7 kudarcáról szóló beszámolóját egy, a gyászoló családokkal folytatott beszélgetésében tárta fel, melynek felvételét tegnap este adta le a 12-es csatorna. Halevi beszélt az évekről, amikor a Hamász terrorszervezet elaltatta Izraelt, a figyelmeztetéseket, és a támadás előtti éjszakát, amikor még minden „rutin” szerint folyt. Ezután beszélt az őt elkísérő felelősségérzetről, támadta azokat, akik az árulás elméletét terjesztik, és elmagyarázta, miért állt ki Slomi Binder katonai hírszerzés élére való kinevezése mögött.
Halevi bemutatta a családoknak, hogyan sikerült a Hamásznak félrevezetnie az izraeli vezetést a Fekete Szombat előtti években. „Hiba volt hagyni, hogy a Hamász irányítsa Gázát” – magyarázta Halevi, leírva azt a politikát, amely lehetővé tette a terrorszervezet számára, hogy a polgári életet irányítsa az övezetben, és külföldről kapjon finanszírozást. „Végső soron, visszatekintve, még ha biztosítjuk is, hogy a pénz eljusson a rászorulókhoz, az megoldja a Hamász gondviselési problémáját.” Hangsúlyozza, hogy még amikor Izrael gondoskodott is arról, hogy a Gázába átutalt pénzeszközök elérjék a kívánt célt, a terrorszervezet más forrásokat fordított katonai erejének kiépítésére.
Leírta, hogyan épített ki a Hamász egy bonyolult megtévesztési mechanizmust, amely a munkavállalási engedélyek, segélymegállapodások és infrastrukturális projektek megszerzésének látszatára épült. Halevi szerint a terrorszervezet meggyőzte mind az izraeli, mind a nemzetközi szereplőket arról, hogy a polgári lakosság jólétét helyezi előtérbe, és nem érdekelt az Izrael elleni fegyveres harcban.
„Sikerült meggyőzniük mindenkit – a közvetítőket, a vezetésünket, a hadsereget, a hírszerzést, a Sabakot és a Moszadot” – mondta.
Halevi szerint a megtévesztés egyik fő összetevőjeként a Hamász előre megfontoltan visszafogta a Palesztin Iszlám Dzsihádot, az övezet második legnagyobb terrorszervezetét, amit Izrael a stabilitás fenntartására irányuló vágyának bizonyítékaként értelmezett.
Halevi beszámolt egy drónfelvételről, mely megörökítette, ahogy a Hamász operatívjai megbüntetik a Palesz Iszlám Dzsihád operatívját, aki rakétát lőtt ki Izrael felé: „A földre szorították, majd Kalasnyikovval lábon lőtték.” Halevi szerint ez a jelenet megerősítette azt a hitet, hogy a Hamászt jobban érdekelt a Gázai övezet ügyei feletti belső ellenőrzés fenntartásában, mint egy Izrael elleni nagyobb háborúban.
A 2021-es 11 napos Falak Őrzője hadművelet fordulópont volt, mondta Halevi, de nem olyan, amilyennek az izraeli vezetők feltételezték. Míg Izrael katonai sikerként értékelte a hadműveletet, a Hamász egészen másképp értelmezte.
„Azt mondogattuk magunknak, hogy ez egy nagy sikertörténet, és ez elaltatott minket.” Halevi szerint a Hamász a műveletből arra a következtetésre jutott, hogy Izrael nem hajlandó szárazföldi erőket bevetni Gázában, ami arra ösztönözte a csoportot, hogy folytassa az Izrael elleni nagyszabású támadás tervét.
Halevi megjegyezte a vészharangokat, amiket a Hamász október 7-ét megelőző heteiben kongattak, amikor egy fiatal hírszerző elemző azt mondta feletteseinek, hogy „éles változást” észlelt a terrorszervezet kiképzési mintáiban, de figyelmeztetését nem vették figyelembe.
Ehelyett a védelmi vezetés meg volt győződve arról, hogy a Hamász idegenkedik a konfliktusoktól, különösen azután, hogy a terrorszervezetet látták, ahogy a támadást megelőző hetekben a gázai határkerítés közelében tiltakozó és zavargásokban részt vevő gázaiakat fegyelmezi.
„Mindez az elaltatás része volt” – ismerte el Halevi.
Október 7-én hajnali 3:10 körül, a támadás előtt három órával Halevi kapott egy telefonhívást Gázában észlelt „gyanús jelekről”, bár hozzátette, hogy a hadsereg és a Sabak kezdeti értékelései azt mutatták, hogy „minden rutinszerűnek tűnik”, és „nincs arra utaló jel, hogy bármi küszöbön állna”.
Halevi akkoriban feljegyezte, emlékeztetve magát, hogy „ne mondjuk magunknak, hogy ez semmi”.
Felismerve annak lehetőségét, hogy a felmérések tévesek voltak, azt mondta, fontolóra vette annak a lehetőségét, hogy a Hamásznak sikerült átcsúsznia a radaron, és támadást készül végrehajtani.
„Lehet, hogy semlegesítették az összes érzékelőnket, és mi nem tudjuk” – mondta Halevi, felvázolva akkori gondolkodásmódját.
Hajnali 4 órakor beszélt az Izraeli Védelmi Erők Déli Parancsnokságának vezetőjével. A beszélgetés során három kritikus egységet érintettek: a Nukba rutin állapotban van. A rakétaegység rutin állapotban van. A páncéltörő rakétaegység rutin állapotban van. „Nem indítasz támadást e három egység nélkül” – magyarázta Halevi.
A hírszerzési adatokra támaszkodott, és a döntést reggelre halasztotta: „Elfogadtam a hírszerzési értékelést, logikusnak tűnt számomra.” A döntést azzal a gondolattal hagyta a levegőben, hogy reggelre a hírszerzés és a helyzet tisztább képet fog adni.
„Az Izraeli Védelmi Erők, mi kudarcot vallottunk” – idézte fel Halevi amit aznap reggel a hadsereg parancsnoki bunkerében a vezérkarnak mondott. „Én vezetem a hadsereget, és én vagyok a felelős.”
„A felelősség mindenkire kiterjed” – mondta a felvételeken a családoknak, nyilvánvalóan utalva a politikai vezetők szerepére, akik elkerülték a felelősség vállalását a támadáshoz vezető kudarcokban betöltött szerepükért. „Felelős vagy azért, amit tudsz, és azért is, amit nem tudsz.”
Halevi a tanács ellenére, hogy ne tegye, azt mondta, hogy el kell ismernie személyes felelősségét a kudarcokért: „Nem érdekel. Nem azon versenyzek, hogy kinek nagyobb a felelőssége.”
„Azon a napon én voltam a vezérkari főnök” – mondta a kiszivárgott felvételen. „És ezt a halálom napjáig cipelem.”
Halevi elutasította azt az összeesküvés-elméletet is, miszerint a védelmi szervezet egyes tagjai tudtak a Hamász terveiről, és hagyták, hogy a támadást előmozdítsák. Ezt az összeesküvés-elméletet mind az izraeli szélsőjobboldal, köztük Binjámin Netanjahu miniszterelnök fia, Jair, mind a globális Izrael-ellenes mozgalom számos tagja terjesztette.
„Akárki is indította el ezt az elméletet, bizonyos okokból indította el” – mondta, azzal érvelve, hogy az ilyen összeesküvés-elméleteket „felülről táplálják” politikai célokból.
„Voltak hibák, nagy hibák” – ismerte el, de ragaszkodott hozzá, hogy „senki sem akarta, hogy ez megtörténjen”.
Bindert a katonai hírszerzés élére Halevi nevezte ki – egy vitatott kinevezés, amely miatt a gyászoló családok a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. A felvételeken Halevi elmagyarázta, miért nevezte ki Bindert a megtépázott katonai hírszerzés élére, miután tagadhatatlan, hogy az október 7-én általa vezetett Műveleti Osztálya kudarcot vallott.
Azt mondta, hogy a kritikák ellenére véleménye szerint Binder volt a legalkalmasabb jelölt: „Komoly válságban voltam a katonai hírszerzés miatt. A szervezet kudarcot vallott, összeomlott… A legtehetségesebb emberre volt szükségem. Hét szemmel ellenőriztem, hogy történt-e valami hiba aznap a tettei során. Ha ott lett volna hiba, nem neveztem volna ki.”
Halevi januárban lemondott a vezérkari főnöki posztjáról, helyére Ejal Zamirt, a Védelmi Minisztérium igazgatóját és helyettes vezérkari főnököt nevezték ki.
Halevi lemondásakor kiadott nyilatkozatában azt mondta, hogy miután elismerte a felelősségét az Izraeli Védelmi Erők október 7-i kudarcáért és egy olyan időpontban, amikor az Izraeli Védelmi Erők jelentős eredményeket ért el, és jelenleg a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás végrehajtásán dolgozik, távozik a hadseregből.
„Felelős vagyok az Izraeli Védelmi Erők kudarcáért, és felelősséget vállalok az eredményeiért is. Előre leszögezem, hogy bárcsak ne lett volna szükségünk ezekre az eredményekre, és semmilyen siker nem teheti jóvá a háború kezdete óta okozott hatalmas fájdalmat, bánatot és veszteséget” – mondta Halevi.
17 év alatt ez volt az első alkalom, hogy a vezérkari főnök lemondott hároméves megbízatása letöltése előtt. Dan Halutz altábornagy 2007-ben, a 2006-os második libanoni háború miatt mondott le.
The post A Hamász megtéveszt, hírszerzési kudarcok és a mészárlás előtti éjszaka first appeared on Új Kelet Live.