SzántóGráf

A helyzet a frontokon és a kamu haredi besorozási törvény

Avi/ujkelet.live

A háború 783. napja : Jó estét!


Van katonai főügyész: Itáj Ofir hivatalosan is átvette a katonai főügyész tisztségét, miután ma öt rangot ugorva vezérőrnaggyá léptették elő, jelentette be az Izraeli Védelmi Erők.

Ofir a vezérkar vezérőrnagyainak címezve: ,,Remélem, elfogadnak, annak ellenére, hogy egészen a közelmúltig csak százados voltam”.

A katonaságnál Ofir harci tiszt volt a Givati Dandárban és a Negev Dandár tartalékos állományában. 2017 és 2024 között a Védelmi Minisztérium jogi tanácsadója volt.

Ofir Jifat Tomer-Jerusalmi vezérőrnagyot váltja, aki a Szde Teiman fogolytáborból kiszivárogtatott bántalmazási videóval kapcsolatos botrány miatt mondott le.


Libanon: Az izraeli hadsereg a nap folyamán légicsapásokat mért a Hezbollah terrorszervezet célpontjaira Dél-Libanon több területén. A célpontok között rakétaindító helyek, fegyverraktárak és a terrorszervezethez tartozó katonai állások voltak.

„A Hezbollah terrorszervezet infrastruktúrájának jelenléte és tevékenysége ezeken a területeken sérti az Izrael és Libanon közötti megállapodásokat” – tette hozzá a hadsereg.

A Hezbollah Izrael elleni támadásait véget vető libanoni tűzszünet egyéves évfordulója alkalmából az Izraeli Védelmi Erők közölte, több mint 370 terroristát ölt meg légicsapásokban, akik megszegték a fegyverszünet feltételeit. A likvidált operatívok többsége a Hezbollah tagja volt, míg mások szövetséges csoportokhoz, köztük a Hamászhoz tartoztak.

Nawaf Szalám libanoni miniszterelnök szerint a Hezbollah fegyverei nem tudták megakadályozni az izraeli légicsapásokat, megvédeni a libanoni népet, sőt még saját vezetőinek életét sem.

„A Hezbollah azt állítja, hogy fegyverei elrettentik az agressziót. Az elrettentés azt jelenti, hogy megakadályozzuk az ellenséget egy agresszió végrehajtásában, de (Izrael) támad, és a fegyverek nem akadályozzák meg” – mondta az állami tulajdonú Nemzeti Hírügynökség által közzétett kommentárokban.

Az Egyesült Államok és Izrael egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a libanoni kormányra a terrorszervezet lefegyverzésére. A Hezbollah azonban nem hajlandó lemondani a fegyvereiről.


Szíria: 13 aktivista lépte át csütörtökön a határt Szíriába – öt a Hermon-hegy környékén, nyolc pedig a Golán-fennsíkon Bir Adzsam szíriai falu közelében, hogy megkíséreljen telepet létrehozni, jelentette az izraeli hadsereg.

„Az Izraeli Védelmi Erők csapatai a két helyszínre siettek, és röviddel azután megtalálták a civileket” – közölte a hadsereg, hozzátéve, hogy néhányan „összecsaptak” a csapatokkal.

A hadsereg szerint mindannyiukat „biztonságosan visszaszállították izraeli területre katonai kísérettel”, majd átadták őket a rendőrségnek.

„Az Izraeli Védelmi Erők határozottan elítéli az esetet, és hangsúlyozza, hogy ez egy súlyos eset, amely bűncselekmény, és veszélyezteti mind a civileket, mind az izraeli hadsereg katonáit”.


Észak-Szamária: Az izraeli hadsereg közlése szerint a nagyszabású művelet során Észak-Szamáriában a légierő helikopterei több célpontot támadtak a szárazföldi erők támogatása érdekében.

Eközben számos palesztin közösseg és falu, köztük Tubasz, Tammun és al-Aqaba elleni razziák mellett az izraeli csapatok mostantól Dzseninben is bevetésen vannak.

A hadsereg és a rendőrség este bejelentették, hogy vizsgálat alatt áll egy incidens, mely terroristák letartóztatására irányuló műveletek során történt Dzseninben.

„Az erők beléptek a területre, körülvették azt az épületet, amelyben a gyanúsítottak tartózkodtak, és megkezdték a több órán át tartó megadásra [kényszerítő] eljárást” – közölte a hadsereg és a rendőrség, hozzátéve, hogy miután nehézgépeket használtak az épületen, a két gyanúsított előjött.

„Miután kiléptek az épületből, lövéseket adtak le a körözött személyekre” – áll a közleményben.

A felvételen a két palesztin felemelt kézzel távozik egy épületből, és megadja magát a csapatoknak, akik tüzet nyitnak rájuk:

„Az incidenst a helyszínen lévő parancsnokok vizsgálják, és átadják az illetékes hatóságoknak kivizsgálásra”.


Gyűlölet-bűncselekmény: Palesztin riportok szerint izraeli telepesek tegnap este festékszóróval lefújták és felgyújtották az Al-Falah mecsetet Biddya falutól északra, Kafr Qaszem közelében.

A biztonsági kamera felvételén három maszkos férfi látható, akik tárgyakkal érkeznek a helyszínre.


Vádemelés: Az ügyészek terrorcselekménnyel vádoltak meg egy 24 éves izraeli telepest, miután a múlt hónapban lefilmezték, amint egy bottal eszméletlenre vert egy palesztin asszonyt, aki olajbogyót próbált szüretelni Turmusz Ajja falu közelében.

A vádlott, Ariel Dahari, a Rámalláhtól északkeletre fekvő Oz Jair illegális telep lakosa. Azzal vádolják, hogy más álarcos zsidó szélsőségesekkel együtt megtámadott több olajszüretelőt és a helyszínen megrongált egy járművet.

Dahari állítólag megtámadott egy lakost, aki autóval próbált elmenekülni előle, betörte a jármű ajtaját, kirángatta, és kövekkel dobálva üldözte lefelé a dombon.

A rendőrség szerint a vádlottat az izraeli hatóságok ismerik, és november 9-én, hetekkel az októberi támadás után tartóztatták le.


Kamu: Boaz Biszmuth, a Likud képviselője nyilvánosságra hozta az ultraortodox sorkatonai szolgálat szabályozására irányuló törvényjavaslatának frissített verzióját, és a vitatott jogszabály ügyében három megbeszélést tűzött ki a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságában a jövő hétre.

A közzétett tervezet kimondja, a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó kisegítő egységekben teljesített nemzeti polgári szolgálatot katonai szolgálatnak tekintik, és ultraortodoxnak minősül az, aki legalább két évig ultraortodox intézményekben tanult 14 és 18 éves kora között. Más szóval, a törvény nem a jesiva diákok, hanem a „haredi oktatásban végzettek” körében határozza meg a toborzási célokat.

8160 fiatalt toboroznak katonai és civil szolgálatra az első évben –, ami valójában másfél évnek van meghatározva, 2027 júniusáig. Ezt követően csökkenés következik – 6840 a második évben, 7920 a harmadikban, és legalább 8500 a negyedikben. Az ötödik évben és azt követően a megfogalmazás szerint a haredi oktatásban végzettek 50%-át sorozzák be. Ez azonban akkor érvényes, ha figyelembe vesszük azokat, akik civil szolgálatra mennek, nem pedig kizárólag katonai szolgálatra, legfeljebb 10%-os korlátig.

A törvényjavaslat emellett hatályon kívül helyezi a 2023 óta kiadott összes ultraortodox behívóparancsot, gyakorlatilag újraindítva a rendszert, és egyfajta visszamenőleges „amnesztiát” biztosítva azoknak, akik a korábbi jogi vákuum alatt behívó értesítést kaptak.

A közzétett változatban bemutatott szankciók magukban foglalják a jesiva költségvetésének csökkentését minden olyan diák után, akit behívtak szolgálatra, de nem jelentkezett, ha nem teljesítette a kitűzött célokat, a következő számítás szerint: az első évben, ha nem teljesítette a cél 75%-át, a második évben 80%-át, a harmadik évben és azt követően pedig 90%-át. A törvényben szereplő szankciók és a megnövekedett célok a rabbikkal egyeztetve és azok jóváhagyásával történnek.

A törvényjavaslatban szereplő szankciók: a jogosítvány megszerzésének és az ország történő elhagyásának tilalma 23 éves korig, a szakképzési ösztöndíjak megtagadása: röviden, amit a jesiva vezetők amúgy is megtilt a diákjainak, mostantól törvénybe is foglalnak.

További szankciók, ha az első évre kitűzött célt nem érik el – minden toborzásra kötelezett személyt úgy terhelnek társadalombiztosítási járulékok, mintha minimumjövedelemmel rendelkeznének, még akkor is, ha nincs ilyen jövedelmük, nem vehetnek részt kedvezményes lakhatási programban, nem kaphatnak kollégiumi támogatást, és nem kaphatnak tömegközlekedési juttatásokat.

Az elmúlt évben az ultraortodox vezetés egy olyan törvény elfogadását szorgalmazta, amely nagyrészt mentesíti a jesiva diákokat a katonai szolgálat alól, miután a Legfelsőbb Bíróság illegálisnak ítélte általános mentességüket.

Jelenleg mintegy 80 000, 18 és 24 év közötti ultraortodox férfit tartanak alkalmasnak katonai szolgálatra, de besorozásukra nem került sor. Az Izraeli Védelmi Erőknek sürgősen 12 000 újoncra van szüksége a Gázában a Hamász elleni háború és más katonai kihívások okozta sorkatonák és tartalékos erők megterhelése miatt.

A Biszmuth-féle tervezet nem tartalmaz a harci szerepekre kötelező érvényű kvótákat.


Reakciók: Az ellenzéki pártok elítélték Biszmuth törvényjavaslatát, amit a dezertőrök előtti kapitulációnak minősítettek.

Jair Lapid ellenzéki vezető: ,,A kibúvó törvény gyakorlati jelentése: Az ultraortodoxoknak szánt összes pénz már folyik, a besorozásról talán másfél év múlva beszélhetünk.”

Az Avigdor Liberman vezette Jiszráel Beitenu párt: „A valódi jobboldal nem támogatja a kibúvó törvényt.”

Az Izraeli Védelmi Erők korábbi vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot, aki most saját pártját vezeti, egy bibliai idézettel kezdte: „Testvéreid háborúba mennek, te pedig itt maradsz?”, majd így folytatta: „Biszmuth-Attiasz javasolt kibúvó törvénye nemzeti szégyen.”

„Ahelyett, hogy a nehéz időkben megerősítené az Izraeli Védelmi Erőket, a törvény azt javasolja, hogy távol tartsák az ultraortodoxokat a katonai szolgálattól, és tegyenek különbséget vér és vér között. Ez a kormány elvesztette kapcsolatát Izrael nemzetével és legitimitását a szavazói szemében. Egy kormány, amely egy olyan törvényt támogat, amely méltatlan Izrael polgáraihoz, harcosainkhoz és elesettjeinkhez.”

A kórushoz csatlakozott Juli Edelstein, a Likud párt képviselője, aki elvesztette a Kneszet védelmi bizottságának elnöki posztját, mert nem volt hajlandó támogatni az ultraortodoxok felmentését biztosító törvényt.

„Az általam előterjesztett szöveggel ellentétben ez a törvényjavaslat semmilyen módon nem válaszol az Izraeli Védelmi Erők igényeire. Ez egy újabb politikai sebtapasz egy történelmi törvény helyett. Nem adjuk fel. A végéig harcolni fogunk egy valódi törvénytervezetért.”

Becalel Szmotrich pénzügyminiszter Vallásos Cionizmus pártja bejelentette, hogy jelenleg vizsgálja a törvényjavaslatot.

„Az alapelvünk volt és marad: csak olyan törvényt szavazunk meg, amely az ultraortodoxok valódi és gyors toborzásához vezet az Izraeli Védelmi Erőkbe, hogy kielégítsék a biztonsági igényeket, és enyhítsék a harcosok, tartalékosok és családtagjaik terheit” – áll a párt közleményében.

Jichák Goldknopf, a Jahadut Hatora párt és a haszid Augudat Jiszráél frakció elnöke azt nyilatkozta, hogy pártja rabbinikus vezetése meg fogja vizsgálni a törvényjavaslatot, mielőtt döntene arról, hogy támogatja-e azt.

The post A helyzet a frontokon és a kamu haredi besorozási törvény first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version