Avi/ujkelet.live
A háború 786. napja: Magas rangú európai diplomaták szerint Izrael részéről annak megtagadása, hogy a Palesztin Hatóság egyes elemeit beengedje a Gázai övezetbe, megakadályozza az előrelépést Donald Trump amerikai elnök béketervének második fázisába, jelentette a Ynet hírportál vasárnap.
„Nincs előrelépés a Hamász lefegyverzésének kritikus kérdésében, hogy ki fogja ezt megtenni, és mikor” – mondta egy, az ügy részleteit ismerő magas rangú európai diplomata. Szerinte a Hamász leszerelési módjának meghatározása „előfeltételnek” tűnik azoknak az országoknak, amelyek hajlandóak erőket küldeni Gázába az úgynevezett „Nemzetközi Stabilizációs Erők” (ISF) részeként, amelynek létrehozása zöld utat kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsától – de a gyakorlatban még nem valósult meg.
Az európai forrás szerint a Hamász kihasználja azt a tényt, hogy ebben a kérdésben még nem született megállapodás, hogy megerősítse magát a Gázai övezetben még mindig ellenőrzése alatt álló kiterjedt területeken. A forrás azt állította, hogy a Hamász „elvileg” beleegyezett a leszerelésbe – bár a gyakorlatban a terrorszervezet ellenkezését fejezte ki fegyverei átadását illetően –, de hozzátette: „Kihasználja azt a tényt, hogy [az ügy] elakadt, és semmi sem történik –, hogy újjáépítse magát.”
A forrás hozzátette, hogy ez nagy aggodalmat kelt a nemzetközi közösségben: „Ez elvezet minket ahhoz a kérdéshez, hogy mi lesz a háború után, mi a Palesztin Hatóság szerepe ebben az egészben. Az összes európai ország úgy gondolja, hogy a Palesztin Hatóságnak szerepet kellene vállalnia ebben. Igaz, a Palesztin Hatóságnak folytatnia kell a reformokat. De úgy gondoljuk, hogy a palesztinok szerepet játszhatnak Gáza demilitarizálásának folyamatában. Ez elakadt. Alapvetően Izrael azon elutasítása, hogy bármilyen szerepet adjon a Palesztin Hatóságnak, nagy probléma.”
Az európai diplomata hangsúlyozta, hogy az érzés, hogy a dolgok elakadtak, valós. „Másrészt viszont jelentős előrelépés történt humanitárius fronton. Nemcsak a Gázába belépő teherautók száma nőtt, hanem a Gázába belépő dolgok típusa is. Javult a helyzet. Nem ott tartunk, ahol szeretnénk, de sok előrelépés történt. Amint elég [segély] bemegy, a fosztogatások jelentősen csökkenni fognak.”
A tisztviselő ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a téli esőzések kezelésére való felkészültség hiánya miatt. A múlt hónap esős időszakában áradásokról számoltak be a palesztin menekülttáborokban. „Nagyon aggódunk a felkészülés miatt a télre. Láthatták, mi történik, amikor esik az eső, milyen katasztrofálissá válik a helyzet a sátrakban. Fontos, hogy jó sátrakat hozzunk.”
Szerinte a humanitárius segélyezés egyik fő problémája a kettős felhasználású termékek listája: termékek, amelyeket civil célokra használnak, de felmerül az aggodalom, hogy terrorista célokra is felhasználják őket. „Furcsa módon a kereskedelmi importra kevésbé szigorú lista vonatkozik, mint a humanitárius szervezetekre” – állította a forrás. „Ez egyike azoknak a kérdéseknek, amelyeken dolgoznak, és nem sok előrelépés történt. Izrael számos termék beengedését blokkolja. De általánosságban véve a humanitárius előrelépés kézzelfogható, és ez jó. Azt látjuk, hogy az azonnali segítségnyújtásról a közép- és hosszú távú segítségnyújtásra váltottunk.”
Feszültségek az amerikai központban: „Most kezdődnek a nehéz dolgok”
A Gázának nyújtott segélyeket a Kirjat Gatban létrehozott amerikai-nemzetközi parancsnokság (Polgári-Katonai Koordinációs Központ (CMCC)) felügyeli, de az ottani eseményekben részt vevő magas rangú európai diplomaták a központ működési módját övező feszültségekről beszélnek.
„Néha az ember elgondolkodik azon, hogy vajon a központban állomásozó amerikaik azok az amerikaiak-e, akik meghozzák a döntéseket” – mondták az európai tisztviselők. „Mindenki azt mondja nekünk, hogy azokkal kell beszélnünk, akik meghozzák a döntéseket, és azokkal, akik a Fehér Ház Ovális Irodájával tárgyalnak, nem pedig Patrick Frank tábornokkal, aki az amerikai központot vezeti.”
Az európai tisztviselők hozzátették, hogy Frank tábornokra „nagy nyomás nehezedik, hogy eredményeket érjen el”, és azt mondták, hogy bár az amerikaiakkal folytatott munka jó, ez egy „veszélyes terület, ahol nagyon kevés siker van”. Emellett megjegyezték, hogy az egyszerűbb dolgokat tényleg elintézték, például több teherautó bejutását, és további átkelőhelyek megnyitását.
„Most kezdődnek a nehéz dolgok. Ehhez a Palesztin Hatóságnak szerepet kell kapnia. Szükségünk van egy ötletre, hogyan szervezzük meg a leszerelést. És alternatív biztonsági megoldásokkal kell kezdenünk. Készen állunk új palesztin biztonsági erők kiképzésére. Együttműködhetünk Jordániával és Egyiptommal. Létezik egy európai rendőri erő, ami hasznos lehet. De ehhez akarat is kell. Izraeli oldalról nem látjuk ezt a vágyat.”
Ami Törökország szerepét illeti, magas rangú európai diplomaták azt mondták, hogy az Egyesült Államok szerepet akar adni neki a Gázai övezet újjáépítésében, de nem feltétlenül katonai jellegűt. „Nagyon nehéz elhinni, hogy Izrael beleegyezne a török katonai erők Gázába való beengedésébe, és ezt megértem. Törökország egy olyan ország, amely menedéket nyújt a Hamász terroristáknak és a Hamász vezetőinek, és furcsa helyzetben lenne az ISF részeként” – mondta az egyik forrás.
Hozzátette: „Attól tartok, hogy leszerelés nélkül nem leszünk képesek előrelépni. Ki fog erőket biztosítani az ISF-nek? Ki fog együttműködni a gázai hatóságokkal, ha azokat a Hamász irányítja? A ‘Hamász nem játszhat politikai vagy katonai szerepet’ mondat mellett továbbra is mindannyian elkötelezették vagyunk. Nem akarjuk, hogy a Hamász továbbra is irányítsa Gázát. Félre kell vonulniuk. Ez nem jelenti azt, hogy minden vízellátó vagy egészségügyi rendszerben dolgozó hamasznyiknak mennie kell – de nem fogunk tudni együttműködni az új gázai hatósággal, bárki is legyen az, ha egy fegyveres hamasznyik áll mellette, irányítja őket és megmondja nekik, mit tegyenek. Ez egy olyan Gáza, amely mellett egyetlen európai ország sem kötelezheti el magát. A leszerelés kérdése – és a mérsékelt palesztinoké, akik a kormányban és a rendőrségben lesznek – kritikus kérdés.”
Eközben az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (CENTCOM) arról számolt be, hogy a Civil-Katonai Koordinációs Központ kibővült, és ma már 50 partnerország és nemzetközi szervezet képviselőit foglalja magában. „Ez egy történelmi lehetőség a tartós béke elérésére a Közel-Keleten” – mondta Brad Cooper tengernagy, a CENTCOM parancsnoka, aki megnyitotta a koordinációs központot. „Nagyra értékeljük nemzetközi partnereink erőfeszítéseit. A béketerv sikeres végrehajtásához példa nélküli együttműködésre van szükség, és mi haladást érünk el.”
Az amerikai hadsereg közleménye szerint a múlt héten a Kormányzati Tevékenységek Koordinátorával (COGAT) együttműködve a parancsnokság segített a technikusoknak belépni a Gázai övezetbe és megjavítani egy fő optikai kábelt, aminek eredményeként a közlemény szerint „teljesen helyreállt” az internetkapcsolat az egész övezetben.
A koordinációs központ az elmúlt öt hétben több mint 24 000 teherautónyi humanitárius segély és kereskedelmi áru Gázába juttatásáért felelt, miközben további útvonalakat nyitott a szükséges áruk és segélyek szállítására és elosztására.
Ezenkívül több mint 1500 kettős állampolgárságú vagy orvosi ellátásra szoruló gázai civil evakuálásában segédkeztek. ,,Jelenleg is folynak erőfeszítések a téli hónapokban szükséges humanitárius szállítmányok célba juttatására és a fel nem robbant lőszerek eltávolítására Gáza kritikus logisztikai folyosói mentén a biztonság javítása érdekében” – áll a közleményben.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Feszültségek a Gáza újjáépítéséért felelős központban first appeared on Új Kelet Live.