ujkeletlive
Sorozási törvény – egyelőre a bizottsági jogi tanácsadó sem támogatja
A Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága várhatóan hétfőn kezdi meg az elnök, Boaz Biszmut (Likud) elnök által előterjesztett, az ultraortodoxok katonai szolgálatát szabályozó kormányzati törvényjavaslat vitáját.
Biszmut egyértelmű politikai célokat követve még az év végéig a bizottsági vitán, és szavazáson túl, a plénum előtti utolsó két olvasat elfogadását sürgeti, ami a két ultraortodox frakció Binjámin Netanjahu miniszterelnök reményei szerinti visszatérését a kormányba fogja jelenteni.
A széleskörű társadalmi, és az érintett tartalékosok körében érzékelhető elutasítás mellett, a törvény életbe léptetése számos politikai tényező, mellett jogi akadályok miatt sem könnyen kivitelezhető, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a vallási vezetők sem hagyták jóvá ezidáig.
Biszmut múlt héten csütörtökön hozta nyilvánosságra az általa kiegyensúlyozottnak nevezett háredi sorozási törvényjavaslat szövegét, amit a koalíción belül sem tartanak elfogadhatónak, miközben a Külügyi és Védelmi Bizottság jogi tanácsadója, Miri Frenkel Sor világossá tette, hogy a javaslatot benyújtott formájában nem fogja jóváhagyni.
A jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy javaslatba foglaltak várhatóan nem állják ki a Legfelsőbb Bíróság próbáját, nem felel meg az alapvető jogi és precedens-elveknek, és nem ad választ a hadsereg által bemutatott aktuális biztonsági igényekre. A törvénytervezetből hiányoznak a hatékony szankciók, emellett a toborzás várható eredménytelensége, amit másfél évig nem is ellenőriznek, nem áll összhangban az egyenlőség elvével, amit egyébként a kibővített bírói tanács múlt heti döntésében hangsúlyozott tekintettel a szolgálati egyenlőség fontosságára, különösen a harci szolgálat terén. Amennyiben a törvény a politikai viharok ellenére a Biszmut által bemutatott formájában valahogy mégis megszavazásra kerül, a Legfelsőbb Bíróság valószínű beavatkozása várható, és akár fel is függesztheti a törvény hatálybalépését.
A szombat kimenetele után reagálva a jogi aggályokra, Biszmut kijelentette, miszerint – „az elmúlt hetekben teljes együttműködésben dolgoztam a Külügyi és Honvédelmi Bizottság jogi tanácsadóival a törvény szövegén. Számos módosítást hajtottam végre, hogy teljes mértékben megfeleljünk a jogi követelményeknek, és elkerüljünk minden jövőbeli jogi kockázatot. Ez egy felelős törvény, amely egyensúlyt teremt a hadsereg szükségletei, és a Tóra tanulásának megőrzése között, és stabilitást hoz Izraelnek. A vonat már elindult, és nem fog megállni, amíg a törvényt el nem fogadják a plénumban!” – tettw hozzá, azt viszont nem ismertette milyen változtatásokat eszközölt, amelyek jogilag elfogadhatóvá teszik a javaslatot.
Az ellenzék várható ellenállása mellett, a koalíción belül már kiszivárogtak a kritikus vélemények, azt is előrevetítve, hogy várhatóan a törvény ellen fognak szavazni, közöttük a bizottság éléről menesztett Juli Edelsteinen kívül, Dan Ilouz, Ofir Szofer, Mose Szaada, Éli Dalal. Ugyanakkor Netanjahu közelmúltban lemondott nemzetbiztonsági tanácsadója, Tzahi Hanegbi is éles kritikát fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi törvényjavaslat az ultraortodoxok katonai szolgálat elkerülését ösztönzi, és veszélyezteti az állam jövőjét.
A politikai támogatáson kívül, megjegyzendő, a Tóra Tanács vezető rabbijai jóváhagyása még korántsem borítékolható, ugyanis egyelőre mindössze a bizottsági vitán való ultraortodox képviselőik részvételhez járultak hozzá, és nem tudni, hogy a vallási vezetők hajlandóak lesznek „kikóserolni” egy olyan törvényt, ami ha névlegesen is, de jogilag kötelezővé teszi bizonyos számú háredi sorkatonai szolgálatát. A Biszmut-féle javaslat a szolgálat alóli kibúvás lehetőségét biztosítja ugyan, de kockáztatva a Legfelsőbb Bíróság részéről történő befagyasztását, ami egyértelműen az ultraortodox vallási vezetőkre, és politikai frakcióikra hárítaná a felelősséget.
Tüntetések
A szombat kimenetele után többszázan gyűltek össze a tel-avivi Túszok Terén, a még mindig Gázában lévő két elesett túsz, Ran Gvili főtörzsőrmester, és a thai állampolgár Sudthisak Rinthalak maradványainak visszaadását követelve.
Az érezhetően gyengébb intenzitású gyűlés előtt a Túszok és Eltűnt Családok Fóruma közleményben jelentette be a több mint két évvel ezelőtt elindított tevékenységük, és rendezvényeik szűkítését, azt követően, hogy a fogvatartott túszok száma két, eddig vissza nem adott holttestre csökkent. Ilymódon, múlt hét pénteken lebontották a jeruzsálemi nagy sátrat egy emlékrendezvény keretében.
Tegnap este a Túszok Terén felszólalt a meggyilkolt Gvili főtörzsőrmester édesapja, aki egységre szólítva fel hangsúlyozta, hogy Donald Trump tervének, és a tűzszünetnek addig nem lehet a következő fázisába lépni, amíg a Hamász vissza nem adja az utolsó két holttestet. Elmondása szerint a terrorszervezet bár azt állítja, hogy „keresi” a maradványokat, „de nem látunk semmilyen előrelépést. Játszanak velünk, és ennek most véget kell vetni.”
Ran Gvili törzsőrmester az október hetedikei Hamász mészárlások idején bajtársaival együtt vállvetve szállt szembe a terroristákkal, és „nem álltak meg, hogy ellenőrizzék származásukat vagy azt, hogy honnan jöttek – bátran védtek mindenkit, akinek segítségre volt szüksége. Ez volt a szellemük, és ez az az örökség, amit ránk hagynak. Most az a cél, hogy visszahozzuk a mi Ranunkat. Elég a fájdalomból, és a nyílt sebekből, le akarunk szállni erről a hullámvasútról. Ideje visszahozni Sudthisakot, és Rant, és lezárni a történteket,” – mondta Itzik Gvili.
A tel-avivi gyűlésen többek között felszólalt Hersh Goldberg-Polin édesapja, Jon Polin is. A hetiszakasz – Vájécét idézve utalt a kormány elutasítására az állami vizsgálóbizottság felállítására vonatkozóan, mondván „hibáink beismerése, az igazság kimondása, nehéz lehet. Bátorságot, és erkölcsi erőt igényel, de csak így „gyógyíthatjuk be megosztottságainkat, és valósíthatjuk meg Izrael népének teljes, óriási potenciálját.”
Hasonlóan nyilatkozott az elesett felderítő katona Roni Eshel édesapja is, „Izrael kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy ne állítsanak fel állami vizsgálóbizottságot. Ez nem csak félelem, ez a hatóságok manipulációja. Állami bizottságot követelünk, nem politikai bizottságot, nem ’konszenzussal’ és nem is más néven. Olyan vizsgálatot, amely megnevezi a felelősöket, és lebontja a kudarc mechanizmusait,” – tette hozzá.
Tegnap este országszerte 14 helyszínen tüntettek a Szimchát Tóra-i mészárlások, és a gázai háború eseményeit vizsgáló állami vizsgálóbizottság felállításáért.
The post Ultraortodox sorozási törvény – egyelőre a bizottság jogi tanácsadója sem támogatja first appeared on Új Kelet Live.