Avi/ujkelet.live
A háború 787. napja : Jó reggelt!
A túszok: A katari Al Dzsazírának adott interjúban Huszan Badran, a Hamász terrorszervezet külhoni tisztviselője hangsúlyozta, hogy a Hamász katonai szárnya nap mint nap együttműködik és koordinál a Vöröskereszttel, a közvetítők tudtával és felügyeletével, hogy eljusson a holttestekhez.
Két meggyilkolt túsz holtteste továbbra is terrorszervezetek birtokában van Gázában. Egy izraeli és egy thai állampolgár: Ran Gvili főtörzsőrmester és Sudthisak Rinthalak.
Badran hangsúlyozta, hogy a Hamász részéről nincs késedelem vagy zavarás a tűzszünet első fázisának végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásában.
A törökök: Törökország nyomást gyakorolt a Hamászra, hogy ne adja ki Hadar Goldint Izraelnek, amíg nem találnak megoldást a Rafah alagútjaiban rekedt terroristák ügyére, jelentette a KAN közrádió reggel egy, a részleteket ismerő forrást idézve.
A forrás szerint Törökország alkualapként próbálta felhasználni azt a tényt, hogy egy magas rangú Hamász-tisztviselő fia ott rekedt.
A magas rangú Hamász-tisztviselő, Ghazi Hamad fia egyike volt azoknak a Hamász-terroristáknak, akik egy alagútban rekedtek Dzseninában, Kelet-Rafahban. Egy Hamásszal kapcsolatban álló médiaorgánum tegnap arról számolt be, hogy a fia az alagút izraeli ostroma következtében meghalt.
Tűzszünet: A KAN szerint a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, David Zini tegnap Egyiptomba látogatott, és találkozott Hasszán Rasháddal, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével. Ez volt Zini első külföldi látogatása új tisztségben. A találkozón Gáza kérdését és a megállapodás második fázisáról szóló tárgyalásokat vitatták meg egy, az ügy részleteit ismerő forrás szerint.
Júdea és Szamária: Izraeli kommandósok letartóztattak tegnap egy ismert fegyverkereskedőt Júdea és Szamáriában, közölte az Izraeli Védelmi Erők.
A Duvdevan kommandós egység katonái Irtah faluban tevékenykedtek, és őrizetbe vették Ahmed Naszrallahot, aki „kulcsfontosságú fegyvercsempész” volt egy Tulkarem térségében működő terrorhálózatban.
A gyanúsított átadták a Sabaknak további kihallgatás céljából.
Libanon: Nawaf Szalám libanoni miniszterelnököt az Al-Dzsadid libanoni televíziós csatornának adott interjújában arról kérdezték, hogy a Hezbollah terrorszervezet együttműködik-e a libanoni hadsereggel mindenben, ami a libanoni hadsereg bevetésével és a szervezet leszerelésével kapcsolatos, mire azt válaszolta, hogy az igazi próbatétel azután lesz, hogy befejezik a libanoni hadsereg erőinek kihelyezését a Litánitól délre fekvő területen, és befejezik a libanoni hadsereg kihelyezésének második és harmadik fázisát az ország területén.
Szalám hozzátette, hogy a Hezbollah elkötelezte magát az Izrael és Libanon közötti ellenségeskedések beszüntetéséről szóló megállapodás minden záradéka mellett, a Hezbollah parlamenti képviselői pedig elkötelezték magukat a libanoni kormány bejelentése mellett és támogatták azt, amely három záradékot tartalmaz:
- A libanoni hadsereg erőinek Libanon-szerte történő bevetésének szükségessége.
- A fegyvereket kizárólag a libanoni hadsereg birtokolhatja.
- A háborúról és békéről szóló döntés kizárólag a libanoni kormányé lesz.
Besorozás: Miközben a koalíció előmozdítja a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke, Boaz Biszmuth által kidolgozott ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését célzó törvénytervezetet, a kormány sürgős telefonos szavazáson tegnap jóváhagyta Iszrael Katz védelmi miniszter kérelmét, amely legfeljebb 280 000 katona tartalékos behívását engedélyezné.
A Ynet szerint a szavazást valójában egy, a témának szentelt kormányzati WhatsApp-csoportban tartották – a miniszterek részéről semmilyen ellenvetés nem volt –, és ez már a tizedik alkalom, hogy a kormány meghosszabbította a tartalékos behívást 2023. október 7. óta.
A jelenlegi jogi helyzetnek megfelelően a tartalékos állományba való behívás háromévente egyszer, legfeljebb 25 tartalékos napra lehetséges, a tartalékos napok maximális száma három év alatt a nem tisztek esetében 54, a parancsnokok esetében 70, a tisztek esetében pedig 84. „A javaslat a tartalékos katonákra nehezedő terhek növelését vonja maga után, különösen annak fényében, hogy azok az állam lakosságából származó, viszonylag kis létszámú katonákra összpontosulnak, akik újra és újra visszatérnek és hosszabb időszakokra hívják be őket, és már maga a teherfelhalmozás is nehéz és súlyos hatással van magukra a katonákra és körükre (család, munkaadók stb.)” – áll a határozatban.
„Ez a kérdés a Külügyi és Védelmi Bizottság megbeszélésein is felmerült, követelve, hogy tegyenek erőfeszítéseket a biztonsági küldetések terhének további elosztására és szélesebb csoportok közötti elosztására – mind a sorkatonai szolgálat, mind a tartalékos szolgálat keretében” – jegyezte meg a határozat.
A magyarázó jegyzetek azt is kimondják, hogy erre a követelésre válaszul az Izraeli Védelmi Erők intézkedéseket hajt végre a tartalékos erők növelésére, amelynek részeként több tízezer tartalékos katonát toboroztak már a tartalékokból a hadsereg egységeibe, különös tekintettel a harci erőre, és lépéseket tettek a több ezer tartalékos katonának biztosított tartalékos szolgálat alóli mentesség visszavonása érdekében is, hogy visszatérhessenek a haderőkhöz.
A Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága ma kezdi a megvitatását Biszmuth sorkatonai javaslatának. Biszmuth reményét fejezte ki, hogy másfél-két hónapon belül sikerül elfogadtatnia a törvényt.
Zavargások törtek ki tegnap este Jeruzsálem Mea Searim negyedében, miután fogadást rendeztek egy négy hónapnyi katonai börtönben szabadult dezertőrnek.
A dezertőrt anno egy sírásás elleni tüntetésen tartóztatták le Jehudban.
Írország: A dublini tanácsosok leállították a park átnevezésére vonatkozó terveket, amely egy korábbi izraeli elnök emlékét őrzi, és amely az ír és az izraeli kormány bírálatát váltotta ki.
Írország Izrael gázai háborújának egyik legszókimondóbb kritikusa, a főváros Herzog Parkjának átnevezésére vonatkozó terv pedig palesztinbarát aktivisták kampányát követte. 2024 júniusában benyújtottak egy javaslatot a park átnevezésére Hind Radzsab, egy ötéves kislány tiszteletére, akit ,,az izraeli megszálló erők 2024. január 29-én megöltek hat rokonával együtt”.
A javaslatról szavazást akartak tartani a városi tanácsban. Most azonban, az antiszemitizmus vádakat követően, Richard Shakespeare, a dublini városi tanács vezérigazgatója eljárási okokra hivatkozva bejelentette, hogy „javasolja az intézkedés napirendről való levételét”.
A közleményben Shakespeare azt mondta, hogy visszaküldi az ügyet az illetékes tanácsi bizottsághoz, anélkül, hogy érintette volna az átnevezési terv által kiváltott vitát.
Tegnap Micheál Martin ír miniszterelnök X-en azzal érvelt, hogy a javaslatot „teljes egészében vissza kell vonni”.
„A javaslat a történelmünk tagadása, és kétségtelenül antiszemitizmusnak fogják tekinteni” – mondta Martin, „nyíltan megosztónak és tévesnek” nevezve azt.
A Dublin egyetlen zsidó iskolája közelében található park nevét az Írországban született Chaim Herzogról, Izrael hatodik elnökéről kapta. A jelenlegi izraeli elnök, Jichák Herzog Chaim Herzog fia.
A dublini városi tanács szerint a park nevét 1995-ben, Jeruzsálem háromezredik évfordulójának évében avatták fel. Herzog édesapja, Jichák Halevi Herzog Írország főrabbija volt. A jelenlegi főrabbi, Joni Wieder az Irish Timesnak elmondta, hogy Herzogot „szeretettel »Sinn Féin Rabbi« néven ismerték”, ami egy ír függetlenségi szlogen, és azt jelenti, hogy „mi magunk”.
Herzog irodája hétvégén közölte, „aggodalommal követi azokat a jelentéseket a tervekről, amelyek célja aláásni …az áldott emlékű Chaim Herzog örökségét, valamint az ír közvélemény és a zsidó nép közötti történelmi köteléket kifejező szimbólumokat.”
Az Elnöki Rezidencia hangsúlyozta, hogy az idősebb Herzog „az Európa nácik uralma alóli felszabadításáért indított kampány egyik hőse volt, aki életét a szabadság, a tolerancia és a béke keresésének értékeinek megerősítésének szentelte”. Megjegyzi, hogy Chaim Herzog édesapja, Jichák Herzog, Írország Szabadállamának első főrabbija volt, „és jelentős nyomot hagyott az ír nemzet életében”.
„Herzog nevének törlése, amennyiben ez valóban megtörténik, sajnálatos és szégyenteljes cselekedet lenne” – áll az elnöki rezidencia közleményében. „Arra számítunk, hogy egy olyan ember öröksége, aki az antiszemitizmus és a zsarnokság elleni küzdelem élvonalában állt, ma is megkapja a megérdemelt tiszteletet.”
The post Helyzet a frontokon, katonai szolgálat és Dublin meghátrált first appeared on Új Kelet Live.