ujkeletlive
Diplomácia – Trump újabb Fehér Házi látogatásra hívta Netanjahut
Donald Trump elnök tegnap este először nyilatkozott, utalva a múltheti dél-szíriai Beit Dzsinn faluban történt izraeli katonai incidensre.
Az elnök saját Truth Social közösségi felületén közzétett bejegyzése megerősíti Ahmed Al-Saraa szír elnök támogatását, majd arra szólítja fel Izraelt, hogy „erős és valódi párbeszédet folytasson Szíriával, és hogy semmi olyan ne történjen, ami akadályozná Szíria virágzó állammá válását.” Ezt követően Trump telefonon is beszélt Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, akinek hivatala csak annyit közölt, hogy a felek a gázai békefolyamat bővítéséről, és a Hamász lefegyverzéséről tárgyaltak. Nem említve, a szíriai incidenst, és az egy nappal korábban a miniszterelnök Jichák Herzog elnöknek beadott kegyelmi kérelmét, melynek támogatására azonban Netanjahu mindenekelőtt számít, a közlemény szerint Trump washingtoni látogatásra hívta a miniszterelnököt, várhatóan még az idén.
A miniszterelnök hivatala ugyan gondosan kikerüli a váratlan meghívás várható érzékeny pontjait, mint a gázai terv végrehajtásának előmozdítását, és a szíriai illetve libanoni helyzetet, ugyanakkor Trump sürgős meghívásának célja nyilvánvalóan nyomásgyakorlás Izraelre mind a második szakaszra való áttérést illetően – beleértve a török csapatok bevonását a Nemzetközi Biztonsági Erők (ISF) övezetben végzett tevékenységébe, mint ahogyan a Palesztin Hatóság szerepének növelése az övezet irányításába, illetve a szíriai védelmi megállapodás is minden bizonnyal szóba fog kerülni a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon.
Netanjahu ezidáig elutasította a béketerv második szakaszának végrehajtását, mindaddig míg a Gázában lévő két elesett – egy izraeli és egy thai állampolgár maradványait a Hamász vissza nem adja, de a Palesztin Hatósággal való együttműködést, és a damaszkuszi megállapodást is ellenezte, legalábbis ezidáig.
Szíriával kapcsolatban, bár Netanjahu valószínűleg hírszerzési információkkal próbálja majd meggyőzni Trumpot arról, hogy Al-Saraa nem akadályozza meg a szunnita terrorszervezetek tevékenységét, ettől függetlenül a Fehér Házban úgy tűnik töretlen a bizalom Damaszkusz irányában, amelyet a török-szaudi nyomás tovább erősít.
Trump többször hangoztatott, és legutóbb hivatalos levélben is leszögezett támogatása Netanjahu korrupciós pereinek lezárására elnöki kegyelem formájában nyilvánvalóan nem légüres térből érkezett, és időzítése sem véletlen, ugyanakkor az elnök elkötelezett kiállásának nyilvánvalóan diplomáciai téren beváltható ára is lesz.
A gázai béketerv, és az övezet kormányzását is személyesen vállaló Trump számára a szíriai vezetés felemelése és támogatása szintén kiemelten fontos.
Felgyorsultak az események azt követően, hogy második hivatalba lépése utáni májusi Közel-keleti útjának első állomásán Rijádban Trump bejelentette, hogy eltörli a szíriai szankciókat, majd személyesen is találkozott a szaúdi fővárosban a nem is olyan régen az al-Kaida hírhedt terroristája, Abu Mohammad al-Julaniként számon tartott, de azóta úgy tűnik jobb útra tért Ahmed al-Saraa átmenetileg kinevezett új szíriai elnökkel.
Al-Saraa viharos rendszerváltó katonai akciója után vette át az ország vezetését, véget vetve Bassár Aszad gyilkos rezsimjének. A két ország vezetője között 25 év után az első találkozó volt a rijádi, melynek kapcsán Trump az Izraellel való normalizációról is beszélt a szíriai elnökkel, azt kérve, hogy csatlakozzon az általa létrehozott Ábrahám Egyezményhez. Ezt követően, al-Saraa múlt hónapban már a Fehér Házba is meghívást kapott, és Trump tegnapi kijelentései, miszerint elégedett a szír elnök munkájával világossá teszi, hogy további nyomást fog gyakorolni Netanjahura a felek közötti védelmi megállapodás megkötésére, ami értelemszerűen az Izraeli Védelmi Erők kivonását is jelentené dél-Szíriából.
Izrael korábban ellenezte Trump döntését, miszerint feloldja az Egyesült Államok Szíriával szembeni szankcióit, és bár Netanjahu nyíltan nem utasította el az Egyesült Államok erőfeszítéseit egy izraeli-szíriai biztonsági paktum előmozdítása érdekében, de olyan maximalista követeléseket fogalmazott meg, ami egyértelműen megakasztotta a továbblépést.
A kulisszák mögött – Trump tegnap esti megszólalása előtt, és a múlt heti katonai incidenst követően Tom Barrack, az Egyesült Államok szíriai nagykövete, illetve Trump más tisztviselői feszült megbeszéléseket folytattak Izrael mérséklése, illetve a szíriai vezetés lehűtése érdekében.
Az Axios riporterének, Barak Ravidnak nyilatkozó amerikai belső források szerint a Fehér Házban aggódnak amiatt, hogy Izrael ismételt csapásai Szíriában destabilizálhatják az országot, és alááshatják az izraeli-szíriai biztonsági megállapodás reményeit.
Al-Sharaa elnök Szíria stabilizálására irányuló erőfeszítéseinek támogatása és az Izraellel folytatott békefolyamatra való ösztönzése kulcsfontosságú elemei a Trump-adminisztráció Közel-keleti stratégiájának, ezért az elnök és kormányának közeli tagjai többször is Szíriát támogatták az Izraellel folytatott vitákban. Ilymódon, a múltheti támadás után amerikai tisztviselők világossá tették, hogy szerintük Netanjahu nagyon nemkívánatos módon avatkozik be, ahogyan a múlt héten is történt.
Az izraeli erők pénteken kevesebb mint 16 kilométerre a határtól támadást végrehajtó, ismeretlen fegyveresek tűzébe kerültek, miután feltételezett militánsokat tartóztattak le, hat izraeli katona megsebesült, és erőik kivonása közben a légierő csapásokat hajtott végre, miközben 13 szíriai, köztük több civil életét vesztette.
A rajtaütés és a légicsapások, amelyek az Aszad-rezsim bukása óta Izrael által megszállt szíriai területen kívül történtek, feldühítették a szíriai kormányt. Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselők megerősítették, hogy a Fehér Ház nem kapott előzetes értesítést a műveletről, és hogy az izraeliek nem figyelmeztették Szíriát sem katonai csatornákon keresztül, ahogy azt a korábbi esetekben tették
„Szíria nem akar problémákat Izraellel. Ez nem Libanon. De Bibi mindenhol szellemeket lát. Megpróbáljuk elmagyarázni Bibinek, hogy ezt abba kell hagynia, mert ha így folytatja, önmagát pusztítja el – elszalaszt egy hatalmas diplomáciai lehetőséget, és az új szíriai kormányt ellenséggé teszi,” – közölte az egyik washingtoni forrás, utalva arra, hogy az elnök Közel-keleti kérdésekkel foglalkozó tanácsadói hónapok óta dühöngnek amiatt, amit Netanjahu „először lőj, aztán kérdezz” megközelítésének tekintenek Szíriával kapcsolatban.
Politika – forrongó sorozási törvény, és a miniszterelnök időhúzása
A diplomáciai és katonai frontokon kívül, az izraeli belpolitika is forrong. Az ultraortodox frakciók visszavezetésére a kormányba irányuló sorkatonai szolgálat alóli felmentést biztosító Boáz Biszmut (Likud), a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke által jegyzett javaslat bejelentése borítékolhatóan feszült vitákhoz vezetett, miután az izraeli társadalom, illetve az érintett tartalékosok semmibe vétele mellett a koalíción belül is jelentősen megingott a törvény ilyen formában történő támogatása.
Egyelőre a bizottsági viták kezdetén forrongó feszültség ellenére Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyelőre nem avatkozik be, és szemmelláthatóan nem hajlandó elállni az ultraortodoxok érdekeinek végrehajtását illetően, és minden érintett felet, illetve közvetlen környezetét egyértelmű üzenetben szólította fel, mondván – „haladjatok a törvénnyel késedelem nélkül.”
A miniszterelnök jelen állás szerint szokásos stratégiájához folyamodik, azaz húzza az időt, azt hintve el, hogy a törvény még számos módosításon fog átesni a viszonylag hosszú egyeztetési időszak során, és legfeljebb a végén fog dönteni a beavatkozást illetően.
Bár több Likud képviselő várhatóan a törvény ellen szavazna, Netanjahu azonban úgy véli, elegendő hatalommal rendelkezik a végső döntés eligazításában frakcióján belül, ugyanakkor Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter egyelőre kijelentette, hogy pártja nem fogja támogatni ebben a formában a Biszmut-féle javaslatot.
Pártja frakcióülésén Szmotrich kijelentette, hogy a sorozási törvény jelenlegi szövege „nem teszi lehetővé annak támogatását,” – jelentett a Kan közszolgálati csatorna, egyetértve képviselői elutasításával, ugyanakkor elutasította Ofir Szofer miniszter kirohanását, amiért nyilvánosan ellenezte a törvényt, kilátásba helyezve, hogy kirúgása esetén is ellene fog szavazni.
A Vallásos Cionizmus frakciója szerint olyan törvényt fognak támogatni, „amely valódi és gyors besorozást eredményez a háredik körében, hogy kielégítsék a hadsereg szükségleteit, és csökkentsék a terhet a harcosokon, a tartalékosokon, és családjaikon,”- emellett hozzátéve hogy „közös döntést” fognak hozni, és „egységes frakcióként” fognak eljárni.
Eközben a Pénzügyminisztérium költségvetési osztálya élesen bírálta a javaslatot, mondván – „ez tervezet nem fogja növelni a háredi férfiak körében a besorozottak számát, és nem fogja lehetővé tenni a tartalékos szolgálati napok csökkentését és a katonákra nehezedő teher enyhítését. A tervezet azonnal visszaadja azokat a gazdasági kedvezményeket, amelyeket jelenleg elveszítenek a sorozáskötelesek, ezáltal gyengítve a szolgálatra ösztönző rendszert. Úgy véljük, hogy a szankciók mechanizmusa – amely a háredi fiatalokat hivatott a szolgálatra ösztönözni – nem fogja elérni célját, tekintettel a közösségi toborzási célokra, a szankciók típusaira, azok időzítésére, hatályára, és a további részletezett hiányosságokra.”
Továbbá a dokumentum kiemeli:
„A legnagyobb potenciál a kötelező szolgálat bővítésére – és különösen a harcoló alakulatok feltöltésére – a haredi férfiak körében rejlik, akiknek szolgálati potenciálja jelenleg szinte teljesen kihasználatlan,” – utalva arra, hogy jelenleg mintegy százezer sorköteles ultraortodox utasítja el a szolgálatot, a Pénzügyminisztérium szerint a háredi vezetők nyilatkozatai, amelyek támogatják a jelenlegi tervezetet, éppen azt bizonyítják, hogy a javaslat nem szolgálja a toborzást:
„Tekintettel a különböző szereplők ismételt kijelentéseire azzal kapcsolatban, hogy olyan törvényt kívánnak elfogadni, amely eltörli a jelenleg alkalmazott szankciókat, a tervezet súlyosan csökkenti a szankciók képességét arra, hogy a sorozásköteleseket szolgálatra ösztönözze. A szankciókat kizárólag az egyén magatartásához kell kötni, nem pedig kollektív toborzási célokhoz, amelyek megbontják az egyén tettei és következményei közötti egyértelmű kapcsolatot. A jelenleg javasolt rendszer alacsony végrehajtási valószínűsége és csekély gazdasági hatása miatt a szankciók várható hatása minimális vagy elhanyagolható lesz.”
A Pénzügyminisztérium ezután azt javasolja, hogy csökkentsék a mentességi életkort, aszerint hogy azok, akik nem vonultak be, már 26 éves kor előtt munkába állhassanak – „ez a mechanizmus sok éven át súlyos terhet rótt a háredi férfiak munkaerőpiaci beilleszkedésére, és ‘kettős veszteség’ helyzetét hozta létre, amelyben e népesség jelentős része sem nem szolgál, sem nem dolgozik.”
Végül a minisztérium leszögezi – „ez a tervezet úgy jelenhet meg, mintha hatékony szankciós mechanizmust tartalmazna, valójában azonban az ellenkező irányba hat: gyengíti a meglévő ösztönzőrendszert, és rontja a képességet arra, hogy választ adjunk a hadsereg sürgető emberierőforrás-szükségleteire. Ennek következtében a hadseregnek a jövőben is széles körben kell támaszkodnia a tartalékos szolgálatra, ami a következő években több tízmilliárd sékelnyi gazdasági költséget jelent.”
The post Netanjahu újabb washingtoni látogatása, az elnök az érzékeny kérdések eldöntését várja el first appeared on Új Kelet Live.