Avi/ujkelet.live
Jichák Herzog elnökhöz közeliek titkos jogi véleményt fogalmaztak meg számára, amelynek célja az volt, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök kegyelmet kapjon, mielőtt vádat emelnének ellene.
Herzog volt munkatársa szerint a felek között már az elnökválasztási kampány során is volt egy egyetértés a kegyelem lehetőségét illetően.
Az elnöki hivatal tagadta a vádakat, megalapozatlannak és felháborítónak minősítve a jelentést, közzétételét a szólásszabadság törvényes határain kívül esőnek nevezve, és közölte, hogy az elnök utasította ügyvédjét, hogy azonnal tegye meg a megfelelő jogi lépéseket.
A 12-es csatorna tegnap esti riportja szerint 2019-ben, közvetlenül azelőtt, hogy Avichai Mandelblit főügyész bejelentette volna a miniszterelnök elleni vádemelést, Herzog a Szochnut elnökeként szolgált, és már indulni készült az elnökválasztáson. Abban az időben megkereste mind a hivatalban lévő elnököt, Reuven Rivlint, mind Netanjahut, hogy megpróbáljon elindítani egy tervet, amelynek értelmében Netanjahu kegyelmet kapna – cserébe a politikai életből való visszavonulásáért.
A tárgyalásokat ezután Herzoghoz közeli emberek, Moti Szander üzletember irányította, aki jogi véleményt rendelt Ejal Rozovszky vezető ügyvédtől. A vélemény célja a Herzog által megvizsgálandó kegyelmi kérelem jogi minősítése volt, és elsősorban a 300-as Busz ügyön alapult, amelyben az ország 6. elnöke és a jelenlegi elnök édesapja amnesztiát adott az érintetteknek.
- A 300-as busz: Chaim Herzog elnök még a tárgyalás előtt kegyelmet adott a Sabak belbiztonsági magas rangú tisztviselőinek, miután beismerték bűnösségüket, és a Sabak Bét vezetője beleegyezett a lemondásba a közérdek védelmével kapcsolatos okokból.
- A Legfelsőbb Bíróság többségi véleménnyel megerősítette a kegyelem jogszerűségét, de hangsúlyozta, hogy ez egy „kivételes felhatalmazás, amelyet csak biztonsági szelepként szabad gyakorolni”.
- A kegyelmet még az egyének elkeni vádemelés előtt adták meg, de nem volt célja a cselekmények meg nem történtének nyilvánítása vagy a kedvezményezettek felmentése.
- Az ügy nagy sokkot váltott ki a Sabakban és az izraeli közvéleményben, és a Sabak vezetőjének lemondásához vezetett. Az ítéletet követően a főügyész irányelvei kimondták, hogy „az elnök főszabály szerint csak az elítélt személyekkel kapcsolatos kérelmekkel foglalkozik. Az elítélés előtti kérelmek elbírálására csak ritka esetekben kerül sor.”
A Rozovszky-vélemény ezt az esetet kezeli az ítélet előtti kegyelem legtisztább jogi alapjának, és kiemeli, hogy a Legfelsőbb Bíróság megerősítette az elnök széleskörű mérlegelési jogkörét.
A véleményből levont következtetés az, hogy „politikai ügyben a korai kegyelem megadásához valójában a főügyész által vezetett jogi hatóságok beleegyezése és együttműködése szükséges”.
A dokumentum azt állítja, hogy „az elnök döntésének határozottnak kell lennie”, és kijelenti, hogy a végső döntést végül a Legfelsőbb Bíróság hozza meg: „Várhatóan egy ésszerű testület jóváhagyja az elnök egyértelmű döntését. A kegyelem megfogalmazása és a főügyész támogatásának megfogalmazása fontos.”
Az elnökválasztási listák lezárásának előestéjén Eldad Janiv volt politikai aktivista a főügyészhez és a Kneszet jogi tanácsadójához fordult egy „Aggodalom az államelnöki tisztség jellemének tisztasága elleni bűncselekmények elkövetése miatt” című dokumentummal.
Janiv arra kérte őket, hogy vizsgálják meg a jogi véleményt, gyanítva, hogy az bizonyítékot jelent Herzog szándékaira Netanjahu jogi ügyével kapcsolatban, ha elnökké választják.
Fellebbezésére nem érkezett válasz, és Herzogot Izrael Állam 11. elnökévé választották, a 120 képviselő közül 87-en szavaztak mellette. Abban az időben a politikai rendszerben ott lógott a levegőben a kérdés, hogy a Likud miért nem állított saját jelöltet ellene. A Likud tagjainak javaslata, hogy Miriam Peretz Izrael-díjast indítsák a posztért, nem kapta meg Netanjahu támogatását.
A jelentés egy Herzoghoz közel álló forrást idézett, aki azt állította, hogy politikai, nem pedig szakmai megfontolásokból kérte a dokumentumot, „a Netanjahuval való megállapodás előkészítéseként. Támogass engem az elnökválasztáson, és cserébe támogatni fogom a kegyelmet, amennyire rajtam múlik” – mondta a forrás.
A miniszterelnök a múlt héten hivatalos kegyelmi kérelmet nyújtott be az elnökhöz. Netanjahu nem ismerte el az ellene felhozott vádakat, és azt állította, hogy „személyes érdeke a tárgyalás lefolytatása, de a közérdek mást diktál”. A német kancellárral tartott vasárnapi sajtótájékoztatón Netanjahu kijelentette: „Nem fogok visszavonulni a politikai élettől kegyelemért cserébe.”
Herzog maga is válaszolt Netanjahu kérésére, és kijelentette, hogy tisztában van az általa kiváltott erős ellenállással: „Csak az állam és az izraeli társadalom javát fogom figyelembe venni. Az állam java lebeg a szemem előtt.” Hangsúlyozta, hogy „az erőszakos beszéd nem befolyásolja”, és a környezetében lévőket arról tájékoztatták, hogy a kérelem elbírálása hetekig fog tartani.
Netanjahu ügyvédei által az elnöknek benyújtott hivatalos kérelmet megelőzte Donald Trump amerikai elnök Herzoghoz intézett fellebbezése is, amelyben arra kérte, hogy fontolja meg Netanjahu kegyelemben részesítését. Ez nem az első alkalom, hogy az amerikai elnök megszólalt az ügyben, legutóbbi izraeli látogatása során közvetlenül Herzoghoz fordult a Kneszet emelvényéről.
A Politico magazinnak adott interjújában Herzog elnök kitért Trump nyomására. Herzog dicsérte az amerikai elnököt, de hangsúlyozta, hogy Izrael egy független ország, amelynek jogrendszere egyértelmű szabályokkal rendelkezik. „Tiszteletben tartom Trump amerikai elnök barátságát és véleményét” – mondta Herzog: „De Izrael egy szuverén ország, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk a jogrendszert és annak szabályait.”
A Haaretz értesülései szerint az igazságügyi reformot ellenző aktivisták, akiknek találkozniuk kellett volna Herzog elnökkel, hogy megvitassák Netanjahu kegyelmi kérelmét, lemondták a találkozót a 12-es csatorna riportja miatt.
The post Herzog, Netanjahu és a kegyelem first appeared on Új Kelet Live.